Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-30 / 26. szám

Hetrol hetre A valasztasokat megeldzo kote­­lezo politikai csendben, avagy csendeletben az osz olyan, amilyen. Rideg, hideg, esos. Ugy tunik, a na­­pocska Istvan nap utan vegleg el­­bujt. Nem mosolyog vissza a ven­­asszonyokra, nem torddik a jovendd borivoival: a szolo savanyu marad, a sztiretelo gepek, emberek tapos­­hatjak a sarat. Magam is teszem, amit a terme­­szet parancsol. Behuzodom szobam csendes zugaba, kezembe veszem a regota ream varakozo konyvet. Csupan a radio szol monoton, sziir­­ke hangon, de ezt a hangot mar megszoktam, nem zavar a munkam­­ban. Csakis akkor hegyezem ra a fulem, amikor kozvetleniil hozzam szol, engem szolit a vildg dolgaival. De van-e olyasmi manapsag, amire az ember konnyeden odale­­gyinthet: nem ream tartozik? Bi­­zony nem igen akad. Am a ful neha okosabb, mint az agy: csakis azt hallja meg, ami reank vonatkozik. Ov a folosleges zaklatoktol, avagy ahogy mostanaban mondjak: ved a folds informacid-aramlastol. Rea bizom magam. Vegzem a megszokott napi munkamat, de azert nem hiszek annak az osi kinai tanitasnak, amely arra int: nines semmi a fbldon, ami megerdemel­­ne, hogy izguljon miatta az ember. Ezt a tanitast megszoktak toldani azzal a bolcselkedessel is, hogy az izgalom art a leleknek. Mindez igaz lehet, de en megsem zarom le a ra­­diot: az ordog nem alszik! A taoista boles azonban tovabb nyugtat: ha jo Egyetemes emberi dadogas vagy, soha semmi sem lehet rossz, ami veled tortenik. Ez az okoskodas mar nagyon hasonlatos az europai bolcselkedeshez. Valoban, az a vi­lag, amelyben semmi rossz se tor­­tenhet az emberrel, csakjo es vidam vilag lehet, es egy ilyen vilag ked­­veert erdemes aldozatot hozni. Lam, lam egy tavoli kultura tobb evezredes bolcselkedese mennyire hasonlatos lehet a mi mostani okoskodasunkkal, dadoga­­sunkkal. Mi az, ami hasonlatossa teszi oket, kerdem magam, mikoz­­ben a radioban Amos profecidjat idezik a Biblia lapjairol: egy szolga se szolgalhat ket urat. A profecio is­­mert, de most azt juttatja az eszem­­be, hogy ez is egyfajta felelet lehet­­ne a kettos kotodes es a kettos al­­lampolgarsag nemzeti hirdetdinek. De nem ragadok le e gondolatnal. Helyebe nyomakszik az egyseges europai szellemiseg ket tartopillere­­nek, a gdrdg-romai muveltsegnek es a kereszteny tanitasnak az otvo­­zete. Kiiktathato-e ebbol az btvo­­zetbol egy igazsagosabb, szociali­­san erzekeny tarsadalom megterem­­tesenek alma, amely ugyancsak en­­nek az europai szellemisegnek a re­­sze, s amelyet most nalunk minden­­aron ki szeretnenek radirozni az emberek emlekezetebol? Ez azonban remenytelen vallal­­kozas. Mar a hagyomanyos polgari tortenetiras is felismerte, hogy az egesz tortenelem szabadsagra es egyenlosegre iranyulo szakadatlan torekvest mutat, amely allandoan beleiitkozik az egyenlotlensegbe es szabadsagnelkiilisegbe, amely to­­rekves sokak szerint soha meg nem valosulhat, de teljesen soha ki se irt­­hato. A szocialis iigyekre erzekeny politikai kozgondolkodas tehat alig­­ha iktathato ki az europai civilizacio ertekei kozul. Eltetoje ma mar nem csupan a politika, de az a teny is, hogy a le&jelentosebb europai alla­mok sorat szocialdemokratak kor­­manyozzak. A 80-as evek kozepen, amikor a gazdasagi eletben az ame­rikai monetaris szellem elhatalma­­sodni latszott, maga a katolikus egyhaz feje lepett fel a gatlastalan mohosag es profitehseg ellen. Eb­­ben az idoben a penz valt minden siker abszolut fokmerojeve es a bu­­nozes elkepeszto mereteket dltott, hozzank is atesapott. Tobbe senkit sem erdekelt a va­­gyon eredete, hogy a “kivalasztott” orokolt-e, kemeny munkaval sze­­rezte avagy osszeharacsolta vagyo­­nat. Mindenki a konnyebb ellenal­­las iranyaba fordul, a penzszerzes egyszeru es gyors utjait keresi. Na­lunk ez osszeesett a privatizalas kezdeteivel, es valojaban ma is tart. Meg azt se nagyon eszlelik, hogy a penz mindenhato hatalma azota inogni latszik. A tozsdeken szivo­­san esnek az arfolyamok, az orosz gazdasag osszeomlott es Clinton el­­nok tragikus bejelentesekre keszul az ENSZ-ben. Vajon az orosz orias most ismet maga ala temeti a vilagot, mint 1917 oktobereben tette? A vilag di­dereg. Fel valamitol. A felelem mindinkabb az egesz emberiseg elementaris ereju erzeseve valik. Elvettek a jovdjet, es most nem tud­ja: hova, merre? A politika dadog, a tudomany hallgat, latnokaink pedig hala Istennek, nincsenek. Ebben a helyzetben talan, vegre megint el lehet kezdeni elni, het­­koznapian ugyan, de emberi mo­­don: nyugalomban es talan jolet­­ben! SZdKE JOZSEF Istvanka Svedorszagbol Balko Istvant, nyugdijas polgarmestert ke­­restem koloni otthonaban. A kiskapu zajara egy szoke kisfiu futott elem gondbrodo, lobogo haj­­jal. Aztan a nagymamaja is elokeriilt, regi isme­­roskent fogadott, vegiil a kisfiu edesanyja is ki­­jott az udvarra. Balko Istvan Viola lanya Svedorszagba ment ferjhez, ott el. Szerelmtik gyumblcse, Istvanka ennek ellenere a meglepoen szep koloni nyelvjarassal beszel magyarul.- Hogyan lehet Svedorszagban megtani­­tani a gyermeket magyarul? - kerdeztem.- En lehetoleg magyarul beszelek vele, az edesapja pedig termeszetesen svediil. A nyara­­kat altalaban Kolonban tbltjuk - valaszolta Vi­ola asszony.- Tavasszal Svedorszagban jartam, hosszabb ideig tartozkodtam ott es termeszetesen sokat foglalkoztam az unokammal, tanitgattam mesek­­re es enekekre - mondta Balko nagymama, mint­­egy kiegeszitve leanya szavait. Az elso, sokaknak talan furcsan hangzo kerdest pusztan azert tettem fel, mert gyakori, hogy tajainkon csak nehany kilometerre, sot parszaz meterre elkbltozo, vegyes hazassagban eld unokak mar nem tudnak magyarul. Olyas­­mirol is hallottam, hogy nagyszulokkel egy fe­­del alatt eld unokak sem hajlanak a magyar szo­­ra, inert az idosebbek felnek unokaikkal magyarul beszelni. Meglepo dolgok ezek, de szazadunk vegen - nem mindeniitt, tisztelet a kivetelnek - ez a helyzet Szlo­vakiaban... Ismet az anyukahoz fordultam:- Istvanka mikor megy iskolaba?- Istvan ugyan elmulott ot eves, de ha a hatodik evet taposna, akkor sem menne szeptembertol az elso osztalyba. Svedor­szagban a gyerekek csak miutan betoltot­­tek a hatodik eletevuket, esnek tankotele­­zettseg ala, vagyis mennek az iskolaba. Az alapiskola kilenc evig tart, a gimnazi­­um haromig, es utana a svedek kiilonbozo foiskolakon, egyetemeken kepzik magu­­kat tovabb - hangzott a valasz.- Hogyan keriilt Svedorszagba, mi­lyen az elet jelenleg abban az eszaki or­­szagban?- Ferjemmel a Balatonnal ismerked­­tem meg. A nemet nyelv volt az osszekd­­to kapocs. Amikor Svedorszagba keriil­­tem eldszor is az 6 nyelviiket kellett elsa­­jatitanom. Ma mar tanulok es felsobbfoku veg­­zettseget szeretnek szerezni. Itthon az elelme­­zesi szakmaban dolgoztam. A svedek nagyon rendes emberek, de azert ott sem fenekig tejfel az elet. Akadnak gondok Svedorszagban is.- Istvanka, te magyar vagy sved kisfiu vagy? - szogeztem a kerdest a gyereknek. Egy pillanatra meglepodott, talan nem is ertette, mit akarok tole, de aztan valaszolt: Istvanka es a koloni nagymama- Kolonban magyar vagyok, otthon pedig sved. Odahaza azon a nyelven beszelek barata­­immal az ovodaban es a szomszed gyerekekkel. Svediil is tudok, meg magyarul is. Beszelgetesiink ota Istvanka mar visszatert Svedorszagba es jatszik valahol barataival, a nagysziilok pedig emlekeznek az egyiitt toltott napokra. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetele)

Next

/
Thumbnails
Contents