Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-30 / 26. szám
Hetrol hetre A valasztasokat megeldzo kotelezo politikai csendben, avagy csendeletben az osz olyan, amilyen. Rideg, hideg, esos. Ugy tunik, a napocska Istvan nap utan vegleg elbujt. Nem mosolyog vissza a venasszonyokra, nem torddik a jovendd borivoival: a szolo savanyu marad, a sztiretelo gepek, emberek taposhatjak a sarat. Magam is teszem, amit a termeszet parancsol. Behuzodom szobam csendes zugaba, kezembe veszem a regota ream varakozo konyvet. Csupan a radio szol monoton, sziirke hangon, de ezt a hangot mar megszoktam, nem zavar a munkamban. Csakis akkor hegyezem ra a fulem, amikor kozvetleniil hozzam szol, engem szolit a vildg dolgaival. De van-e olyasmi manapsag, amire az ember konnyeden odalegyinthet: nem ream tartozik? Bizony nem igen akad. Am a ful neha okosabb, mint az agy: csakis azt hallja meg, ami reank vonatkozik. Ov a folosleges zaklatoktol, avagy ahogy mostanaban mondjak: ved a folds informacid-aramlastol. Rea bizom magam. Vegzem a megszokott napi munkamat, de azert nem hiszek annak az osi kinai tanitasnak, amely arra int: nines semmi a fbldon, ami megerdemelne, hogy izguljon miatta az ember. Ezt a tanitast megszoktak toldani azzal a bolcselkedessel is, hogy az izgalom art a leleknek. Mindez igaz lehet, de en megsem zarom le a radiot: az ordog nem alszik! A taoista boles azonban tovabb nyugtat: ha jo Egyetemes emberi dadogas vagy, soha semmi sem lehet rossz, ami veled tortenik. Ez az okoskodas mar nagyon hasonlatos az europai bolcselkedeshez. Valoban, az a vilag, amelyben semmi rossz se tortenhet az emberrel, csakjo es vidam vilag lehet, es egy ilyen vilag kedveert erdemes aldozatot hozni. Lam, lam egy tavoli kultura tobb evezredes bolcselkedese mennyire hasonlatos lehet a mi mostani okoskodasunkkal, dadogasunkkal. Mi az, ami hasonlatossa teszi oket, kerdem magam, mikozben a radioban Amos profecidjat idezik a Biblia lapjairol: egy szolga se szolgalhat ket urat. A profecio ismert, de most azt juttatja az eszembe, hogy ez is egyfajta felelet lehetne a kettos kotodes es a kettos allampolgarsag nemzeti hirdetdinek. De nem ragadok le e gondolatnal. Helyebe nyomakszik az egyseges europai szellemiseg ket tartopillerenek, a gdrdg-romai muveltsegnek es a kereszteny tanitasnak az otvozete. Kiiktathato-e ebbol az btvozetbol egy igazsagosabb, szocialisan erzekeny tarsadalom megteremtesenek alma, amely ugyancsak ennek az europai szellemisegnek a resze, s amelyet most nalunk mindenaron ki szeretnenek radirozni az emberek emlekezetebol? Ez azonban remenytelen vallalkozas. Mar a hagyomanyos polgari tortenetiras is felismerte, hogy az egesz tortenelem szabadsagra es egyenlosegre iranyulo szakadatlan torekvest mutat, amely allandoan beleiitkozik az egyenlotlensegbe es szabadsagnelkiilisegbe, amely torekves sokak szerint soha meg nem valosulhat, de teljesen soha ki se irthato. A szocialis iigyekre erzekeny politikai kozgondolkodas tehat aligha iktathato ki az europai civilizacio ertekei kozul. Eltetoje ma mar nem csupan a politika, de az a teny is, hogy a le&jelentosebb europai allamok sorat szocialdemokratak kormanyozzak. A 80-as evek kozepen, amikor a gazdasagi eletben az amerikai monetaris szellem elhatalmasodni latszott, maga a katolikus egyhaz feje lepett fel a gatlastalan mohosag es profitehseg ellen. Ebben az idoben a penz valt minden siker abszolut fokmerojeve es a bunozes elkepeszto mereteket dltott, hozzank is atesapott. Tobbe senkit sem erdekelt a vagyon eredete, hogy a “kivalasztott” orokolt-e, kemeny munkaval szerezte avagy osszeharacsolta vagyonat. Mindenki a konnyebb ellenallas iranyaba fordul, a penzszerzes egyszeru es gyors utjait keresi. Nalunk ez osszeesett a privatizalas kezdeteivel, es valojaban ma is tart. Meg azt se nagyon eszlelik, hogy a penz mindenhato hatalma azota inogni latszik. A tozsdeken szivosan esnek az arfolyamok, az orosz gazdasag osszeomlott es Clinton elnok tragikus bejelentesekre keszul az ENSZ-ben. Vajon az orosz orias most ismet maga ala temeti a vilagot, mint 1917 oktobereben tette? A vilag didereg. Fel valamitol. A felelem mindinkabb az egesz emberiseg elementaris ereju erzeseve valik. Elvettek a jovdjet, es most nem tudja: hova, merre? A politika dadog, a tudomany hallgat, latnokaink pedig hala Istennek, nincsenek. Ebben a helyzetben talan, vegre megint el lehet kezdeni elni, hetkoznapian ugyan, de emberi modon: nyugalomban es talan joletben! SZdKE JOZSEF Istvanka Svedorszagbol Balko Istvant, nyugdijas polgarmestert kerestem koloni otthonaban. A kiskapu zajara egy szoke kisfiu futott elem gondbrodo, lobogo hajjal. Aztan a nagymamaja is elokeriilt, regi ismeroskent fogadott, vegiil a kisfiu edesanyja is kijott az udvarra. Balko Istvan Viola lanya Svedorszagba ment ferjhez, ott el. Szerelmtik gyumblcse, Istvanka ennek ellenere a meglepoen szep koloni nyelvjarassal beszel magyarul.- Hogyan lehet Svedorszagban megtanitani a gyermeket magyarul? - kerdeztem.- En lehetoleg magyarul beszelek vele, az edesapja pedig termeszetesen svediil. A nyarakat altalaban Kolonban tbltjuk - valaszolta Viola asszony.- Tavasszal Svedorszagban jartam, hosszabb ideig tartozkodtam ott es termeszetesen sokat foglalkoztam az unokammal, tanitgattam mesekre es enekekre - mondta Balko nagymama, mintegy kiegeszitve leanya szavait. Az elso, sokaknak talan furcsan hangzo kerdest pusztan azert tettem fel, mert gyakori, hogy tajainkon csak nehany kilometerre, sot parszaz meterre elkbltozo, vegyes hazassagban eld unokak mar nem tudnak magyarul. Olyasmirol is hallottam, hogy nagyszulokkel egy fedel alatt eld unokak sem hajlanak a magyar szora, inert az idosebbek felnek unokaikkal magyarul beszelni. Meglepo dolgok ezek, de szazadunk vegen - nem mindeniitt, tisztelet a kivetelnek - ez a helyzet Szlovakiaban... Ismet az anyukahoz fordultam:- Istvanka mikor megy iskolaba?- Istvan ugyan elmulott ot eves, de ha a hatodik evet taposna, akkor sem menne szeptembertol az elso osztalyba. Svedorszagban a gyerekek csak miutan betoltottek a hatodik eletevuket, esnek tankotelezettseg ala, vagyis mennek az iskolaba. Az alapiskola kilenc evig tart, a gimnazium haromig, es utana a svedek kiilonbozo foiskolakon, egyetemeken kepzik magukat tovabb - hangzott a valasz.- Hogyan keriilt Svedorszagba, milyen az elet jelenleg abban az eszaki orszagban?- Ferjemmel a Balatonnal ismerkedtem meg. A nemet nyelv volt az osszekdto kapocs. Amikor Svedorszagba keriiltem eldszor is az 6 nyelviiket kellett elsajatitanom. Ma mar tanulok es felsobbfoku vegzettseget szeretnek szerezni. Itthon az elelmezesi szakmaban dolgoztam. A svedek nagyon rendes emberek, de azert ott sem fenekig tejfel az elet. Akadnak gondok Svedorszagban is.- Istvanka, te magyar vagy sved kisfiu vagy? - szogeztem a kerdest a gyereknek. Egy pillanatra meglepodott, talan nem is ertette, mit akarok tole, de aztan valaszolt: Istvanka es a koloni nagymama- Kolonban magyar vagyok, otthon pedig sved. Odahaza azon a nyelven beszelek barataimmal az ovodaban es a szomszed gyerekekkel. Svediil is tudok, meg magyarul is. Beszelgetesiink ota Istvanka mar visszatert Svedorszagba es jatszik valahol barataival, a nagysziilok pedig emlekeznek az egyiitt toltott napokra. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetele)
