Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-16 / 24. szám
Szeptember 16.- Kilencvenot eve sziiletett Szentgyorgyi Albert Nobel-dijas orvos, biokemikus. Szeptember 17.- Szazhuszondt eve sziiletett Max Svabinsky cseh festomuvesz. Szeptember 20. — Szdzharmincot eve halt meg Jacob Grimm nemet meseiro.- Szazhusz eve sziiletett Upton Sinclair amerikai ird. Szeptember 21.- Szaztiz eve sziiletett Martin Benka szlovak festomuvesz. Ragalomnak nincsen mdlye, Szajbol kel. mint sip zeneje. (Si King) Mer&zen kell r^galmazni, valami mindig ott tapad. (Mediusz) ... uj rdgalmat nemz a ragalom, S ha bejut, megtelepszik hdzadon. ... aki tiszta hirern lopja el, Olyat rabol, mi 6t nem gazdagjtja Es koldusbotra juttat engemet. (Shakespeare) Sokat fecsegnek feloled hfzelgot es m^ltatlant; ne zavarjon meg se ez, sem az. Ha ragalmaznak, bocsass meg mosolyogva s jdzanul. (Piithagorasz) Ragalomra Iegjobb vdlasz a hallgatds. (Ben Jonson) ELETUNK - csaladi hetilap. A kovetkezo szam 1998. szeptember 23-an jelenik meg. A cimlapon Jan Lutring felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Deak Terez, Hogya Gyorgy, Motesiky Arpad. Tordeloszerkesztd: Kocian Renata. Nyelvi szerkesztd: Lehel Gyongyi. A szerkesztoseg cime: Radlinskeho 27., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. Tel./Fax: 07/326 864. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap az SzK Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval keszul. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, valamint maganterjesztok. Keziratot nem orzilnk meg es nem kuldunk vissza. A kozolt trasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. Hetrol hetre Az ujsagiro, a kronikas ezen a heten se panaszkodhat. Boven akadt feljegyezni valo esemeny, elgondolkoztato jelenseg: Clinton Moszkvaban jart, nalunk osszerugtak a hadsereg tabornokai es folytatodott a valasztasi kiizdelem, Hajduhadhazan a tamtond kessel tamadt a roma diakokra, kormanyunk ismet a Hagai Bfrosaghoz fordult a dunai eromu iigyeben, leertekeltek a rubelt, Kenderesen, Horthy Miklos egykori birtokan ismet vitezeket avattak, az RMDSZ kilepett a roman kormanybol, es fgy tovabb, es lgy tovabb. Ha valaki ugy hiszi, hogy ezek kozt az esemenyek kozt keves olyan akad, amely kihat az eletiinkre, a szlovakiai magyarsag sorsara, teved. A vilag dolgai es itthoni dolgaink menthetetleniil es vegleg osszegabalyodtak. Nines kiilon kulpolitika, belpolitika, gazdasagpolitika, penziigy, egeszsegugy, hadiigy, nemzetisegi ugy, magyar ugy, roman ugy, szlovak ugy. A felsorolt esemenyek valamilyen modon mind kapcsolodnak az eletiinkhoz, kihatnak sorsunk tovabbi alakulasara. Megse szeretnek elmeriilni boncolgatasukban. Ami most legjobban ratelepszik eletiink mindennapjaira, az a valasztasi elokesztilet. Varosainkat az utak menten elboritottak a plakatok, a radid, a teve valasztasi reklamokat sugaroz, a partok hfveket, szavazokat toboroznak, hangos, zajos gyuleseket rendeznek. Mindez normalis jele a valasztasi kesziilodesnek. Csakhogy a mostani elokesztiletek korantsem ilyen szelfdek. Megszolaltak a propaganda, a politikai hare nehezfegyverei is, A Magyar Nepi Mozgalom ebben a kiizdelemben programjabdl eredoen nem tud es nem akar agresszfv lenni. Annal agresszivebbek az ellenfelei, a Magyar Koalicio Partja, es az Uj Szo, amely immar nyfltan a szolgalataba szegodott. Van ebben a kapcsolatban valami termeszetellenes. Mintha a volt kommunista napilap es nehany szerkesztoje kanosszat jarna, szolgamod vezekelne a konzervatfv nemzeti, liberalisan jobboldali parttomoriiles oldalan, amikor a baloldali, szocialdemokrata szellemisegu, es a kezdo part minden bajaval kiiszkodo Magyar Nepi Mozgalmat tamadja. Hiaba, a bunosnek bunhodnie kell! Ertheto modon, mindez a fondorlat es ragalomhadjarat most, a valasztasi csatarozas soran meghatvanyozodott. Kiilonos modon azonban nem a partok valasztasi celkituzeseit iitkoztetik a lap hasabjain, nem is a kepviselojeloltek versengesenek nyujtanak nagyobb teret, hanem az ujsagfrdk streberkedeset szabadftjak az olvasokra, es ezek olyan elszantsaggal, szenvedelyes tiilekedessel hadakoznak, mintha nem is a ke'pviselojeloltek, hanem ok maguk igyekeznenek a parlament barsonyszekeit elfoglalni. De ami meg kiilonosebb, a sajto, a radio es a teve munkatarsai a maguk vad tiilekedeset ra probaljak kenyszerfteni az egesz tarsadalomra, hogy mindenki az o politikajukkal, az o politikajukhoz merjen mindent, es ne elhesse a maga normalis, civil eletet. Ertheto modon az Uj Szo, a Vasamap, a Szabad Ujsag, valamint nehany regionalis lap kisebb-nagyobb sikerrel igyekszik a szlovak sajto propagandaterrorjat husegesen majmolni, es az MK szolgalataba allitani. Irasaikban vigan fullentenek, es csizmasarokkal tapossak a jo l'zles minden normajat. Ily modon a politika, az olcso, kicsi napi politika egyre inkabb bakoja lesz minden nagyobb szlovakiai magyar gondolatnak, torekvesnek. Valasztas elotti sajtonkbol peldaul teljesen hianyzik politikusaink velemenyeinek az iitkoztetese. Mintha a Magyar Koalfcionak nem is lenne valasztasi programja, csupan jelszavakkal reprezentalja magat. De azzal aztan bosegesen. Ugy tunik, nincsenek anyagi gondjaik. Boven erkezik penz a mdregdraga reklamra, teve- es radiohirdetesekre. Alljak a versenyt a leggazdagabb szlovak partokkal es mozgalmakkal. Itt is bizonyossa valt, hogy kisebbseginek es baloldalinak lenni egyszerre nem elony a mai Szlovakiaban sem! Napilapunk verebe megis azt csiripeli es szeretne mindenaron bizonyftani, hogy a Magyar Nepi Mozgalomnak zsakban hordjak a millidkat. Hiaba latja, hogy a kepemyonk fekete maradt a Szlovak Televfzioban, o megis a Pa- Do-Do nehezstilyu musorszervezojenek hisz, hogy nalunk „a penz nem szamit”. Az altala idezett nyilatkozatbol kulonben az is kiderul, Magyarorszagon mennyire tartjak magukat Orban Viktor fgeretehez. hogy a valasztasok idejen nem avatkoznak itteni dolgainkba. De hogy a pletykaizu propagandanak hatat fordftsunk, az Uj Szo mellekletekent megjelent az MK Valasztasi Ujsagjanak 1. szama. Meglepetes? Be kell vallanom, hogy szamomra igen! A vartnal is nagyobb csalodast okozott! Megszdlalt bennem az osszes vezer es valamit szamito alvezer. Nyilatkozataikbol meg inkabb nyilvanvalo, hogy miutan az 1989-es programjuk alol elfogyott a fold, tobbe nines mondanivalojuk a szlovakiai magyarsagnak. Ha igaz az, hogy minden politikust, minden politikai torekv^st az eredmenyei minositenek, akkor az elmult nyolc evrol nem sok jot mondhatunk. A vesztesegeink nyilvanvalok. Rdluk a vezerek melyen hallgatnak. Es talan ebben mutatkozik meg leginkabb a kicsisegiik. Mert a veresegekrol es a vesztesegekrol is lehet szolni, de csakis oszinten! A masik szomorusag, hogy a jovdrdl se tudnak mit mondani. A valasztok valami biztatot varnak, valami jot a sok rossz utan. Ilyen a magyar lelkiilet, ilyen az elni vagyo emberi lelkiilet. De a vezerek, a nemreg meg hetyke legenyek ismet csak hallgatnak. Mintha elfogyott volna a notajuk. Varjunk meg, varjunk! Hatha megszolalnak... SZOKE J6ZSEF Vesztesegrol jot - vagy semmit? Sziporkdk