Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-01-28 / 2. szám

SOK MINIMEN ❖ SOK MINDCN ❖ SOK MINIMEN ❖ SOK MINIMN <♦ SOK MINIMN ❖ SOK A növény - télen A legtöbb lakásban a fűtőtest az ablak alatt van, növényeink té­len az ablak közelében éreznék jól magukat, így kapnák a leg­több fényt, viszont a radiátor felmelegíti a levegőt, szárítja és mozgásban tartja a légteret, mi­nek következtében a növény előbb-utóbb elszárad — akkor is, ha rendszeresen öntözik. Ha kiszélesítjük az ablakdeszkát és oda tesszük a növényeket, egyik oldalról fáznak, a másik­ról meleget kapnak, tehát a helyzet így sem jobb. A beáramló hideg levegőt sem­legesíti a fűtőtest melege, ha a radiátor fölé helyezett deszka és az ablak között néhány cen­timéteres rés van. Ebben az esetben a hideg levegő leszáll az ablak mellett, nem éri a cserepeket. Ugyanott meleg levegő is áramlik fölfelé, ami elszigeteli a növényeket a hi­deg ablakfelülettől. Tisztaság - szépség és egészség Szép csak a tiszta, egészséges bőr lehet. Mind a nőknél, mind a férfiaknál elengedhetetlen a mindennapi zuhanyozás. De ismerjük-e a titkát a zuha­nyozásnak? Kezdjük a szappannál. Szappant ne az illata, hanem bőrünk minősége sze­rint válasszunk, attól függően, száraz-e vagy zsíros a bőrünk. A víz és a szappan a legmegfelelőbb rá, hogy lemossuk magunkról a port, az izzadsá­got és a bőr elhalt részecskéit is eltávolítsuk. Szappanozás után a bőrt alapo­san le kell öblíteni — a legjobb, ha váltakozó hideg-meleg zuhanyt al­kalmazzuk. A túl meleg vagy túl hideg víz rossz hatású az érzékeny, gyenge idegzetűek esetében — ellenben a langyos nyugtatóan hat. Mosakodás után elengedhetetlen az izzadsággátló használata! Az izzadás csak akkor kellemetlen szagú, ha baktériumokkal érintke­zik, ezt gátolják meg az izzadsággátló és fertőtlenítő sze­rek. A napi zuhanyozáson kívül heten­te vegyünk kádfürdőt. A vizet „feljavíthatjuk“ néhány szelet na­ranccsal (héjastul együtt), fenyő­vagy kamillakivonatot tehetünk a vízbe. A fürdő ne tartson tovább 20—25 percnél, utána zuhanyoz­zunk le langyos vízzel, durva frot­tírtörülközővel dörzsöljük szárazra a testünket — s végül hidratáló testápolóval kenjük be a bőrt. Hidegben forrót! Téli estéken jólesik a test- és lélekmelegítő, az alacsony alkoholtartalmú grog, a teapuncs, vagy a forró tej, tojáslikőrrel feljavítva. Fűszeres grog Felforralunk négy és fél deci vizet, beleteszünk egy késhegynyi őrölt fahéjat, ugyanennyi őrölt gyömbért, és három percig főzzük. Lehúzzuk a tűzről, és feloldunk benne 2-3 kanál cukrot. Ha felolvadt, beleöntünk egy deci rumot, és tálaljuk. Teapuncs Főzzünk két deci finom teát (erős legyen, két filteres zacskót tegyünk bele) amíg forró, öntsünk hozzá két deci almalevet, egy evőkanál citromlevet, ke­verjünk el benne egy mokkáskanálnyi reszelt citromhéjat és két evőkaná cukrot, két szem összetört szegfűszeget, két késhegynyi őrölt fahéjat. Öl percig hagyjuk állni, majd öntsünk hozzá egy deci rumot. Szűrjük le, és tá­laljuk. Tejes tojáslikó'r Négy deci tejet fél rúd vaníliával elforralunk, lehúzzuk a tűzről, belekeverünk egy zacskó vaníliás cukrot, egy deci tojáslikőrt. Azonnal tálaljuk. Farsangi fánk Farsang idején fánkot szokás sütni — s ez a háziasszony tudását ko­moly próbára teszi. Csak az fogjon hozzá, aki nem sajnálja rá az időt. Almafánk Hozzávalók: 25 dkg finomliszt, 25 dkg tisztított, reszelt alma, 2,5 deci tej, 1 tojás, 1 dkg élesztő, 1 csapott evőkanál zsír, 1 teáskanál porcu­kor, 1 csapott mokkáskanál só, olaj a sütéshez, fahéjas porcu­kor a sütemény tetejére. Fél deci langyos tejben simára keverjük az élesztőt és a porcukrot, majd le­takarva, langyos helyen felfuttatjuk. A lisztet (átszitálva) mélyebb tálba szór­juk, közepébe mélyedést vájunk, ide öntjük a megkelt élesztőt, a sót, a to­jást, az olvasztott, de már hideg zsírt és annyi tejjel összegyúrjuk, hogy kö­zepesen kemény tésztát kapjunk. A cipóvá gyúrt tésztát lisztezett tálba rak­juk, a tetejét is meghintjük, tiszta konyharuhával letakarjuk, langyos helyen megkelesztjük. Ezután beledolgozzuk a reszelt, levéltől kinyomkodott almát. Lisztezett desz­kán fél centi vastagra nyújtjuk és kisebb pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Bő forró olajban sütjük ki, de egyszerre csak néhány darabot, mert a fánk sü­tés közben megnő — fedő alatt sütjük az egyik oldalát — a másik felét már fedő nélkül. Papírszalvétára tesszük a megsült fánkot és még melegen meghintjük fahéjas porcukorral. Narancs almafánk Hozzávalók: 15 dkg finomliszt, 1,5 deci tej, 1 deci narancslé, 2 tojás, másfél dkg élesztő, 2 evőkanál porcukor, 1 evőkanál rum, 8 karika ki­magozott, meghámozott almakarika, 1 csapott mokkáskanál só, 1 mokkáskanál őrölt fahéj, 1 deci finom dzsem, 3 evőkanál narancslé, olaj a sütéshez. A tojásokat simára keverjük az élesztővel, a porcukorral, sóval, rummal, majd hozzáadjuk a tejet és a narancslét, és lassanként a lisztet. Két órán át állni hagyjuk. Közben a dzsemet 3 evőkanál narancslével simára keverjük. Az almakarikákat lisztbe mártjuk, azután beforgatjuk a tésztába és azonnal bő, forró olajba tesszük. Mindkét oldalát pirosra sütjük. Az olajtól lecsöpög­­tetett fánkot a megforrósított és a narancslével simára kevert dzsemmel tá­laljuk.

Next

/
Thumbnails
Contents