Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-09 / 23. szám
Az utazas es az egeszsegunk Az utobbi evekben egyaltalan nem szamit kiilonlegessegnek, hogy egyre tobben utaznak tavolabbi kontinensekre. Valtogatjak a kozlekedesi eszkozoket, mas klimaju kornyezetbe keriilnek, sot az iddeltolodast is kovetniiik kell. Hem mindenki viseli el az ilyen valtozasokat megrazkodtatasok nelkiil, fokepp a labilis idegrendszeruek szenvednek az utazas soran. Idoben kesziiljunk fel A vegetativ idegrendszer - bar befolyasolja az egesz szervezet mukodeset - nagy hatassal van a sziv- es errendszerre, a legzesre, az emesztesre es a kivalasztasra, valamint a kozponti idegrendszerre. Vannak egyenek, akiknel mar a gondolat, hogy el kell menniiik otthonrol gyomorgbrcsbt es utazasi lazat valt ki. Nem mindenki birja a repiilogeppel vagy az autobusszal valb utazast. Tovabbi ketsegeink lehetnek az idegen kornyezet miatt, a helyi szokasok ismeretenek hianya is gondot okozhat, sot az etkezes is ketsegeket tamaszthat benniink. Fejfajast kaphatunk attol is, hogy nem tudunk idegen nyelven kommunikalni. Az ilyen ismeretlen es varhato tenyezok sokasaga negativan es pozitivan is hathat rank. Azert, mert a tulzott brom is megrazhatja az egyebkent sem tulzottan stabil szervezetunket. Ezek a valtozasok kiildnbbzbkeppen nyilvanulhatnak meg: a vernyomas, a szivritmus megvaltozasaval, almatlansag, fejfajas es emesztbsi zavarok is felldphetnek. Hogy mindezt elkeriiljiik, ajanlatos az utazas elott bizonyos „menetrendet” osszeallitanunk, hogy ne forduljanak elo stresszhelyzetek. Tobb olyan embert ismerek, akik ahelyett, hogy biztatoan neznenek elore es pozitivan hangolodnanak fel, mindez akadaly lekiizdese utan a kovetkezb esemenyekre meg nagyobb ketsegekkel tekintenek. Felnek, hogy magukkal vittek-e minden szuksegeset. Attol tartanak lekesik a kozlekedesi eszkozt. Ha mar peldaul a repiiloben tilnek, azzal sanyargatjak onmagukat, vajon a poggyaszuk utazik-e veluk, milyen lesz az indulas, nem zuhan-e le a repiilogep, hogy szerencsesen megerkeznek-e. Az is felmertil bennunk, hogy mikent fognak mozogni a tavoli idegen orszagban. Az ilyen merlegelesek sehova sem vezetnek, inkabb meg kellene gondolni, hogy az ilyen szabadsagnak van-e ertelme. Oriiljiink a szabadsagnak! Elsosorban oriilniink kell, hogy valtozas all be sztirke hetkoznapjainkban, hogy valami ujat, megismetelhetetlent fogunk atelni. Minden esetben irjuk ossze mi mindent kell elintezniink, mielott a repiilogepen, az autobuszban, a vonaton elfoglaljuk a helytinket. Arrol se feledkezziink meg, hogy teljesen masmilyen klimatikus korulmenyek fogadnak majd benniinket, s ehhez igazitsuk a „ruhatarunkat”. A jelentosebb idozona eltolodas bizonyara felboritja a megszokott alvasrendszeriinket, s ezert inkabb mar elore lassan probaljunk „dtdllni”. Az idegen etkezhsi szokdsok es etelek emesztesi zavarokat okozhatnak. Ugyeljunk arra, hogy az etel megfeleloen legyen elkeszitve. Ismeretlen helyen ne fogyasszunk vizet, az innivalot korultekintben valasszuk ki. Ugyelni kell a fertozo betegsegekre, amelyek az adott regioban jellemzoen elofordulnak, esetleg utazas elott oltassuk be magunkat. Keriilni kell a vaddllatokkal valb kozvetlen kapcsolatot. Ne fiirbdjunk ott, ahol nem vagyunk meggybzodve arrol, hogy ez teljesen kockazatmentes - a viz minosege vagy a veszelyes vizi elolenyek miatt. Ha mar nem feledkezunk meg az estelyi ruharol, akkor ne hagyjunk itthon egy nadragot, kenyelmes cipot es megfelelo fejfedot. Mit vigyiink magunkkal? A hazi patikankbol is vigyiink magunkkal nehany dolgot. Elsosorban valamilyen nyugtatot. Jo a B-komplex vagy enyhe altato mar nehany nappal az utazas elott is. Segitsenek abban, hogy konnyebben kiegyenlitbdjon a vernyomasunk, es jobban alkalmazkodjunk az idojarashoz. Csomagoljunk be szentablettat es az emesztest elbsegito enzimeket. Ezek akkorjonnek jol, ha ismeretlen eddig meg nem fogyasztott eteleket fogunk enni. Ha a szubtropikus es a tropikus egov orszagaiban tartozkodunk, ne feledkezziink meg az antioxiddnsokrol, fokepp a C-, A- es az E-vitaminrol. Vigyiink magunkkal a rosszullet ellen Kinedryl tipusu keszitmenyt, aszpirint a laz merseklesere, valamint fajdalomcsillapitbt. Es ami a legfontosabb: felejtsuk el, hagyjuk itthon a gondjainkat. Gyozbdjiink meg arrbl, hogy semmifele meglepetes nem erhet benniinket. Szoval: pozitivan hangolodjunk fel es oriiljiink a szabadsagnak. DR. LUBICA PETE RAJOVA Kezdodik az iskola Ismet megkezdodik gyermekeink szamara az uj iskolai tanev, amely mindenki szamara - ugy sziilok, tanarok es gyerekek - meglepeteseket, valami ujat hoz. Fokepp az elsbsok varjak a szeptembert, mert szamukra eddig ismeretlennel fognak talalkozni, amelyrol addig csak hallottak, megtanulnak irni, olvasni, szamolni, amely nagyban befolyasolja az elkovetkezo eveket. Sok minden fiigg attol, hogyan sikeriil ez az ev, a beilleszkedes, milyen lesz a tanito neni szemelyisege, hogyan fogadj a oket az elso osztalyban. A sziilok mar sokszor az iskolaba lepeskor elkovetnek nehany hibat, amely a kesobbiekben problemakat okozhatnak, mind sziilo es gyermek szamara. Ez lehet elsosorban a gyermek korai beiratasa az iskolaba, amikor ugy velik „megsporolnak” gyermekeik szamara egy evet, es teszik ezt annak ellenere, hogy gyermekiik sok esetben nala egy evvel idosebbekkel fog egy osztalyba j ami. Meg kell jegyezni, hogy a gyermek fejlettsegi szintje sokszor nem minden teren egyforma, van aki mar ugy lep az elso osztalyba, hogy irni, olvasni tud, viszont nem kepes egyediil felbltbzkodni, nines kifejlodve a felelossegtudata olyannyira, hogy a sziilok es tanitok iranyitasa nelkiil sok mindenre alkalmas legyen. Ezert fontos, hogy a donteshozatalban szakemberek - akiknek szamos tapasztalatuk van es objektiven tudjak megallapitani a gyermekek kepesseget es megfelelo tanacsot tudnak adni a sziiloknek - velemenyet is kikerjuk, ha csak egy kis ketseg is felmeriil benniink. Nagy megprobaltatas ez minden erintett szamara. A felsobb evfolyamosok mar beleszoktak az iskolai eletbe, a kotelessegek teljesitesebe es tudataban vannak annak, hogy nekik elsorendu feladatuk a tanulas, hiszen ha nem lesznek eredmenyesek, ugy nehezebbe, nyugge valik szamukra az iskolaban eltoltott idoszak ds a palyavalasztasndl is kisebb tdr kinalkozik. A nyari sziinetben keves az olyan iskolas, aki lelkiismeretesen szentelt volna idejdbol valamilyen iskolai feladatnak, eldvette volna a kovetkezo ev tankonyveit. De hdt ez az idoszak nem is arra valo, hanem hogy kipihenjek magukat, kikapcsolodjanak 6s uj erovel fogjanak hozza munkajukhoz. Hiszen tudjuk, hogy igy is tul vannak terhelve, egyre nagyobb igenyeket tamasztanak irantuk, egyre tobbet kovetelnek az iskolasoktol. Igy hat ne is csodalkozzunk gyermekeinken, hogy csakis a pihenesnek, szorakozasnak, hobbijuknak szenteltek idejuket. Az iskolat a gyermekek masodik otthonakent szoktak emlegetni, ami helyenvalo is. Ott toltik napjuk nagy reszet, s nemelyek csak este temek haza. Utana egy kis pihenes megengedett, de ismht var a masnapi orakra valb felkdsziiles. Ezen okokbol kiindulva nagyon fontos tenyezo az iskoldban eltoltott ido minbsdge, a tanarok hozzaallasa a didkokhoz. Eppen ezert otthon ne terheljiik tul a gyerekeket, ne kivanjunk toltik tobbet, mint amit az iskolaban kovetelnek, mert stresszelve erezhetik magukat, amely karos hatassal lehet a lelki es testi egeszsegre. KO LES ELEONORA pszichologus
