Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-01-28 / 2. szám
Aíiffss‘1’ K. L. mérnök, lévai olvasónk levelében arról ír, hogy szeretné tudni, melyek az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének ajánlásai. Mit tartalmaznak ezek? Az Európa Tanácsnak nagyon sok ajánlásáról van tudomásunk. Az Ön leveléből azonban úgy tűnik, hogy a kisebbségek jogairól szóló ajánlásokra gondol. Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése 1990 óta több dokumentumot fogadott el a nemzeti kisebbségek jogaival kapcsolatban. Ezek közül a legfontosabbak a következők: — Az 1990-ben elfogadott 1134. számú ajánlás a kisebbségekről szóló általános alapelveket tartalmazza, különös tekintettel a nemzeti és nyelvi kisebbségek jogaira és az államok kötelezettségeire. Többek között kimondja: „A kisebbségek és a hozzájuk tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia lényeges elemét képezi. A kisebbségek nyelvének és kultúrájának felelevenítése az európai civilizáció gazdagságának és életképességének a jele (5. pont). — Az 1990-ben elfogadott 1177. számú ajánlás a kisebbségek jogairól szól. Ez többek között abból indul ki, hogy a történelmi fejlődés folytán Európa a nemzetek olyan gazdag mozaikjává vált, amelyben a népek nyelvükkel, kultúrájukkal, szokásaikkal, hagyományaikkal, vallásukkal stb. különböznek egymástól. A bármely vonatkozású kisebbségek egy demokratikus államban nem lehetnek másodosztályú állampolgárok. A jogok és kötelességek egyenrangúságának első és utolsó biztosítéka az, hogy az államok lelkiismeretesen tiszteletben tartsák az emberi jogokat és ratifikálják az Emberi Jogok Európai Egyezményét. Kimondja, hogy kezdeményezni kell az Európa Tanács konstruktív aktivitását. Sürgetett egy olyan nyilatkozat elfogadását, amely tartalmazná a kisebbségek jogairól szóló olyan alapelveket, amelyeket illetően már megvan a nemzetközi konszenzus, valamint kimondta, hogy az ilyen nyilatkozat mint alapvető kritérium fog szolgálni az Európa Tanácsba való felvételi kérvény megítélése kapcsán. — Az 1991. december 12-13-án Párizsban elfogadott kiegészítő jegyzőkönyv az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről Egyezményhez. Ez az általános alapelveken kívül kimondja, hogy: „Egy, a nemzetiségi kisebbség lakta terület demográfiai összetételét tilos szándékosan ennek a kisebbségnek a hátrányára megváltoztatni“ (5. cikkely). Továbbá: „Azokban a régiókban, ahol lényeges számú nemzeti kisebbség él, ezen kisebbségekhez tartozóknak joguk van a nyilvánosság számára látható módon a helyi elnevezések, jelzések, feliratok és más információk anyanyelven történő megjelölésére. Ez nem korlátozza a hatóságokat abban a jogukban, hogy a fenti információkat az állam hivatalos nyelvén is feltüntessék. — Az 1993-ban elfogadott 1201. számú ajánlás szintén kiegészítő jegyzőkönyv a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket illetően. Többek között felhívja a tagországok figyelmét a Regionális Kisebbségi Nyelvek Chartájának mielőbbi alkalmazására, amely az egyes tagállamok törvényhozása számára iránymutatóként szolgálhat. Ezen ajánlások megvalósítása nagyban függ az Európa Tanács tagállamai politikai akaratától, valamint az ezekben az országokban működő, a kisebbségeket reprezentáló politikai pártok és mozgalmak képviselőitől, főleg azok aktivitásától, akik a kisebbségeket az állam törvényhozói testületéiben foglalnak helyet. DR. GYÖRGY ISTVÁN nn<ss kz. előző számunkban már írtunk arról, hogy miképp lazulhatunk el, milyen sorrendben követik egymást a gyakorlatok. Most szeretnénk azzal megismertetni az olvasókat, hogy a gyakorlatban ezt hol tudjuk felhasználni. Az autogén tréning célja az, hogy szervezetünk minden részét nyugalmi helyzetbe, állapotba hozzuk, megnyugtassuk, ellazítsuk. Nem mindegy, hogy miképp, milyen időközökben végezzük a gyakorlatot. Ezért most ezt is szeretnénk ismertetni. Az egész folyamatot naponta 2-3-szor kell gyakorolni, lehetőleg mindig egy meghatározott időben. Ajánlatos legalább egyszer naponta fekvő- és egyszer ülőhelyzetben végezni. Lehet többször egymás után is gyakorolni úgy, hogy például a napi háromszori gyakorlatokat este egyszerre végezzük el körülbelül 10 perc alatt, de természetesen ezek között szükséges a megszakítás, a normális állapotba való visszatérés, a relaxálódás visszavonása. A betegségek mint például a láz, operáció, valamelyik testrész törése, de a haragosság, izgatottság befolyásolhatják az előrelépést, hátráltatják azt, sőt rosszul hatnak a már elért eredményekre. Tartalmi szempontból megkülönböztetünk mondatokat, formulációkat, amelyeket 1. az általános autogén tréninghez és az autopszichoterápiához — mint: „a nyugalom elmélyül", „nyugodtnak, elégedettnek érzem magam", „a zajok hidegen hagynak", „biztosnak és szabadnak érzem és fogom érezni magam"; 2. a fájdalom ellen használunk. Ezek a mondatok nem tudják természetesen helyettesíteni az orvosi kezelést, de fontos szerepük van annak segítésében, eredményességében. Általában érvényes az a tény, hogy a külső fájdalmaknál (a bőrön, a fogfájásnál) főként a hideg előidézésének autoszuggeszciója segít („egész kellemesen hideg, nem fáj"), míg a belső fájdalmaknál a melegérzet előidézése játszik közre („kellemesen meleg érzésem van, fájdalommentes"). A fejfájásnál (gyakran a migrénnél) a hideg elképzelése hoz eredményt: „a homlokom kellemesen hideg marad...". Az egyének 5 százaléka azonban a fejfájásnál nem a hideget érzi jónak, hanem a meleget; ebben az esetben azonban óvatosnak kell lenni, elővigyázattal kell szuggerálni: „a tarkóm kellemesen meleg, a fejem nem fáj". A reumatikus betegségeknél is jó eredménnyel használják az autogén tréninget. A következő mondatok használatosak: „a kar és a könyök teljesen melegek és nem fájnak." A fogfájásnál a következőket mondjuk, és amelyeket a fogorvosi székben is alkalmazhatunk: „a jobb alsó fogsorom kellemesen hideg és nem érzek fájdalmat“. A szakemberek vallják, hogy szinte minden testrészünk befolyásolható az autogén tréning autoszuggeszciós mondataival, például: „a gyomrom jól, nyugodtan működik" a veseműködésnél: „a jobb, illetve bal vesém kellemesen meleg" stb. Az alvászavaroknál egy P. Duboise nevű pszichiáter szavaira gondolunk: „Az alvás olyan mint a galamb. Ha a megfelelő karodat nyújtod, akkor odarepül és elhelyezkedik rajta, de ha meg akarod fogni, elrepül“ — „egész éjjel nyugodtan és mélyen alszom“, „reggel hétig nyugodtan és mélyen alszom" stb. A félelemnél és lámpaláznál: „egészen biztosan és nyugodtan gondolkodom és viselkedem", „akadálymentesen, folyékonyan és nyugodtan beszélek" — mondatokat használjuk. Gyakori a szenvedélybetegségek (alkoholizmus, drogfüggőség) gyógyításánál az autogén tréning alkalmazása, az e célból működő szanatóriumok napirendjén is szerepel. Itt a következő mondatokat alkalmazzák: „nem bírom az alkoholt", „ nem iszom", „nem dohányzom", „a cigaretta nem érdekel" stb. Akinek van kedve és akarata hozzá, tessék kipróbálni. Jó relaxálódást! KÖLES ELEONÓRA pszichológus Az autogén tréning gyakorlati alkalmazása
