Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-02 / 22. szám
Civakodnak a 68-asok Mindaz, ami harminc eve, 1968 augusztusaban, majd az ezt koveto idoszakban tortent, sajnalatos, dm sok tekintetben tanulsagos is. Egyertelmuen bizonyitja, hogy a kozel masfelmillio tagot szamlalt Csehszlovakia Kommunista Pdrtjaban kik voltak a nemes elveket meggyozodesbol valid es valla- 16 kommunistak, es kik a Szilard meggydzodessel nem rendelkezo parttagok... Az utobbiak, a magukat „reformkommunistanak" tekintok 1968-ban, majd kesobb, a „barsonyos forradalom" idoszakaban, az 1980-as evek vegen es az 1990-es evek elejen euforias hangulatban tulajdonkeppen azokat, a rendszertol idegen torzulasokat biraltak, amelyeknek - mint a kommunista part tagjai, es mint a rendszerben kisebb-nagyobb tisztsegeket betoltok egy-egy kovetelmeny tulteljesitesere es igy eltorzitasara hajlamos - magatartasukkal es munkajukkal maguk is eloidezoi es eletrehivoi voltak. Az 1968 augusztusatol maig eltelt idoszak tortenese azt is megvalaszolja, hogy mennyiben volt helyes es helytelen a „Pragai Tavasz” idejen tanusitott magatartasuk miatt nehany ezer parttagot kizarni Csehszlovakia Kommunista Partjabol. Kozuliik ugyanis a „barsonyos forradalom”, azaz a rendszervaltas elott a kizarast „igazsagtalan”-nak tartottak, es mindent clkovettek (gyakran husegesktit tevo leveleket irtak, kbromszakadtaig kiizdottek) azert, hogy visszakeriiljenek Csehszlovakia Kommunista Partjaba... A rendszervaltas utan, mint a kommunista partbol kizartak egy ideig martirnak ereztek magukat, de - nehany meggyozodeses kommunistat kiveve - sem akkor nem kertek, sem mostanaban nem kerik parttagsaguk visszaallitasat. A partbol kizartak tehat, ahogy nem kommunistak mostanaban, nem voltak kommunistak parttagkent sem. A partba csupan erdekbol, karriervagybol leptek, igy nem volt okuk megsertodni, es martfrkent viselkedni. Tiszteletet akkor erdemclncnek, ha nem lettek volna parttagok. Mivel azonban parttagkent reszesei voltak az elkovetett es megelt hibaknak, torzulasoknak, magatartasukhoz sokkal jobban illene az onbiralat, mint a biralat. Az 1968-asok mostanaban gyakran megis gatlastalanul bfraljak a multat es gyakran egymast is. Palda erre Toth Mihaly: Kisebbsegi dioptria cimu, az Uj Szo, 1998. julius 15-i szamaban megjelent jegyzete. Az egyebkent jo tollu ujsagiro a ra jellemzo ironiaval es duhvel azokra rontott, akik egykor - allitolag - a Csehszlovak Allamvedelmi Hivatal, (az STB) emberei, besugoi voltak. Nevet nem emlitett, de koriilirassal sejtette, hogy kikrol van szo. Akik ismerik a szlovakiai magyar kolteszetet, tudjdk, hogy „Laco” mogott „ akit - barmennyire kinos is - az Egytitteles a Csemadok kozvetitesevel a Magyarok Vildgszdvetsegebe (MVSZ) alelndknek export alt” Dobos Laszlo, a „ Jager, a szenvedelyes szlovakiai magyar vadasz" mogottpedig, aki szinten „az MVSZ-ben landolt a fordulat utan ” Gal Sandor dll. A jegyzetre eddig Dobos Laszlo valaszolt. Az Uj Szo, 1998. augusztus 8-i szamdban Kincstari elfogultsag cimmel megjelent irasa kisse messzirol indulva igyekszik prognosztizalni az Uj Szonak az utobbi evekben jatszott elegge el nem itelheto szerepet; es a szlovakiai magyarok koreben lejatszodo esemenyeket. Oneletrajzi elemekkel is ervel: „Az 1968-69-es evek magyar terfelen en voltam a legtobb ter het es feleldsseget viselo szemely, a Csemadok elnbke es miniszter. A leveretes utan, a konszolidacios leszamolas idejen en lettem az elso szamu magyar vadlott. ” Kisse izlestelen es dvon aluli iitesnek tekintheto az a kijelentese, hogy: „nem mentem el foghagymat termelni, kiskutyat nevelni, nem bujtam orvosi latlelet moge, mint azt Toth Mihaly tette. ” Az igazsaghoz tartozik, hogy Toth Mihalyt nem csupan a partbol zartak ki, es nem csupan a publikalds jogatdl fosztottdk meg, hanem a szerkesztdsegbol is eltavolitottak... Dobos Laszlo viszont, bar a „leveretes utan” nem maradt parttag es a Madach Kiado igazgatoja, osztalyvezetokent dolgozhatott a Madach Kiadonal es a „konszolidacio” idoszakaban al lam i tamogatassal testes konyvet, az Egy szal ingben cimu regenyet is megjelentethette. Dobos Laszlo latleletei es jelzoi kozul talan az - a koreinkben drvenyesiilo allapotokra utalo - „onpusztitasunk” kifejezese a legtalalobb es a legigazabb. Valoban: onpusztitasunk minel rosszabb. Am a mindannyiunkat sujto kor felismeresekor azt is tudatositani (6s mondani) kellene, hogy a kor honnan ered es a kort kik tenyesztik. Magyarorszagon az egykori miniszterelnok es partelnok, aki „tizendtmillid magyar miniszterelndke” szeretett volna lenni, valamilyen felsobbrendusegi erzestol vezettetve nem allt szoba a Munkaspart tisztsegviseldivel, akik szinten magyarok. Tehat szavaival ellentetben 6 es partja, a Magyar Demokrata Forum kirekesztest es onpusztitast vegzett. Szlovakiaban a Magyar Koallcid Partja es a befolyasa alatt allo sajto - szinten valamilyen felsobbrendusegi erzestol vezerelve - vegez kirekesztest es onpusztitast, egyebek kozott azzal, hogy nem tekinti egyenrangu felnek es parbeszedre erdemesnek a baloldali gondolkozasu magyarokat, valamint a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es J dieter t nevu baloldali mozgalom tisztsegviseloit. A kirekesztok es az onpusztitok nevet meg hosszan sorolhatnam. Ehelyett azonban inkabb mar csak annyit: altalaban a diktaturakban ervenyesul az a gyakorlat, hogy azt a szemelyt, aki biralja a hibakat es a mulasztdsokat, a hatalom urai a rendszer ellensegenek tekintik. Lehet, hogy csupan a mult rossz gyakorlatanak a beidegzodese az is, hogy egyesek a demokracia viszonyai kozott is a biralatot furasnak, a maganvdlemdnyt pedig vadnak es ragalomnak tekintik. Furcsa, hogy mostanaban mar nem csupan az egymasetol eltero vilagnezetet kepviselok, hanem nemregen meg az azonos platformon allo 1968-asok is civakodnak. BALAZS BELA
