Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-02 / 22. szám

Civakodnak a 68-asok Mindaz, ami harminc eve, 1968 augusztusaban, majd az ezt koveto idoszakban tortent, sajnalatos, dm sok tekintetben tanulsagos is. Egyertelmuen bi­­zonyitja, hogy a kozel masfel­­millio tagot szamlalt Csehszlo­­vakia Kommunista Pdrtjaban kik voltak a nemes elveket meggyozodesbol valid es valla- 16 kommunistak, es kik a Szi­lard meggydzodessel nem ren­­delkezo parttagok... Az utobbi­­ak, a magukat „reformkommu­­nistanak" tekintok 1968-ban, majd kesobb, a „barsonyos for­­radalom" idoszakaban, az 1980-as evek vegen es az 1990-es evek elejen euforias hangulatban tulajdonkeppen azokat, a rendszertol idegen torzulasokat biraltak, amelyek­­nek - mint a kommunista part tagjai, es mint a rendszerben kisebb-nagyobb tisztsegeket betoltok egy-egy kovetelmeny tulteljesitesere es igy eltorzitasara hajlamos - maga­­tartasukkal es munkajukkal maguk is eloidezoi es eletre­­hivoi voltak. Az 1968 augusztusatol maig eltelt ido­­szak tortenese azt is megvalaszolja, hogy mennyiben volt helyes es helytelen a „Pra­­gai Tavasz” idejen tanusitott magatartasuk miatt nehany ezer parttagot kizarni Cseh­­szlovakia Kommunista Partjabol. Kozuliik ugyanis a „barsonyos forradalom”, azaz a rendszervaltas elott a kizarast „igazsagta­­lan”-nak tartottak, es mindent clkovettek (gyakran husegesktit tevo leveleket irtak, kbromszakadtaig kiizdottek) azert, hogy visszakeriiljenek Csehszlovakia Kommunis­ta Partjaba... A rendszervaltas utan, mint a kommunista partbol kizartak egy ideig mar­­tirnak ereztek magukat, de - nehany meg­­gyozodeses kommunistat kiveve - sem ak­­kor nem kertek, sem mostanaban nem kerik parttagsaguk visszaallitasat. A partbol kizartak tehat, ahogy nem kom­munistak mostanaban, nem voltak kommu­nistak parttagkent sem. A partba csupan er­­dekbol, karriervagybol leptek, igy nem volt okuk megsertodni, es martfrkent viselkedni. Tiszteletet akkor erdemclncnek, ha nem let­­tek volna parttagok. Mivel azonban parttag­kent reszesei voltak az elkovetett es megelt hibaknak, torzulasoknak, magatartasukhoz sokkal jobban illene az onbiralat, mint a bira­­lat. Az 1968-asok mostanaban gyakran meg­­is gatlastalanul bfraljak a multat es gyakran egymast is. Palda erre Toth Mihaly: Kisebbsegi diopt­­ria cimu, az Uj Szo, 1998. julius 15-i szama­­ban megjelent jegyzete. Az egyebkent jo tol­­lu ujsagiro a ra jellemzo ironiaval es duhvel azokra rontott, akik egykor - allitolag - a Csehszlovak Allamvedelmi Hivatal, (az STB) emberei, besugoi voltak. Nevet nem emlitett, de koriilirassal sejtette, hogy kikrol van szo. Akik ismerik a szlovakiai magyar kolteszetet, tudjdk, hogy „Laco” mogott „ akit - barmennyire kinos is - az Egytitteles a Csemadok kozvetitesevel a Magyarok Vildgszdvetsegebe (MVSZ) alelndknek expo­rt alt” Dobos Laszlo, a „ Jager, a szenvedelyes szlovakiai magyar vadasz" mogottpedig, aki szinten „az MVSZ-ben landolt a fordulat utan ” Gal Sandor dll. A jegyzetre eddig Dobos Laszlo vala­­szolt. Az Uj Szo, 1998. augusztus 8-i szamd­­ban Kincstari elfogultsag cimmel megjelent irasa kisse messzirol indulva igyekszik prog­­nosztizalni az Uj Szonak az utobbi evekben jatszott elegge el nem itelheto szerepet; es a szlovakiai magyarok koreben lejatszodo ese­­menyeket. Oneletrajzi elemekkel is ervel: „Az 1968-69-es evek magyar terfelen en vol­­tam a legtobb ter het es feleldsseget viselo szemely, a Csemadok elnbke es miniszter. A leveretes utan, a konszolidacios leszamolas idejen en lettem az elso szamu magyar vad­­lott. ” Kisse izlestelen es dvon aluli iitesnek tekintheto az a kijelentese, hogy: „nem men­­tem el foghagymat termelni, kiskutyat nevel­­ni, nem bujtam orvosi latlelet moge, mint azt Toth Mihaly tette. ” Az igazsaghoz tartozik, hogy Toth Mi­­halyt nem csupan a partbol zartak ki, es nem csupan a publikalds jogatdl fosztottdk meg, hanem a szerkesztdsegbol is eltavolitottak... Dobos Laszlo viszont, bar a „leveretes utan” nem maradt parttag es a Madach Kiado igaz­­gatoja, osztalyvezetokent dolgozhatott a Ma­dach Kiadonal es a „konszolidacio” idoszaka­­ban al lam i tamogatassal testes konyvet, az Egy szal ingben cimu regenyet is megjelen­­tethette. Dobos Laszlo latleletei es jelzoi kozul ta­­lan az - a koreinkben drvenyesiilo allapotok­­ra utalo - „onpusztitasunk” kifejezese a legta­­lalobb es a legigazabb. Valoban: onpusztitasunk minel rosszabb. Am a mindannyiunkat sujto kor felismerese­­kor azt is tudatositani (6s mondani) kellene, hogy a kor honnan ered es a kort kik tenyesz­­tik. Magyarorszagon az egykori miniszterel­­nok es partelnok, aki „tizendtmillid magyar miniszterelndke” szeretett volna lenni, vala­­milyen felsobbrendusegi erzestol vezettetve nem allt szoba a Munkaspart tisztsegviseldi­­vel, akik szinten magyarok. Tehat szavaival ellentetben 6 es part­­ja, a Magyar De­­mokrata Forum kire­­kesztest es onpuszti­­tast vegzett. Szlovakiaban a Magyar Koallcid Partja es a befolyasa alatt allo sajto - szinten valamilyen felsobbrendusegi er­­zestol vezerelve - vegez kirekesztest es onpusztitast, egye­­bek kozott azzal, hogy nem tekinti egyenrangu felnek es parbeszedre erdemesnek a baloldali gon­­dolkozasu magyarokat, valamint a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es J dieter t nevu baloldali mozgalom tisztsegviseloit. A kirekesztok es az onpusztitok nevet meg hosszan sorolhatnam. Ehelyett azonban inkabb mar csak annyit: altalaban a diktatu­­rakban ervenyesul az a gyakorlat, hogy azt a szemelyt, aki biralja a hibakat es a mulasztd­­sokat, a hatalom urai a rendszer ellensegenek tekintik. Lehet, hogy csupan a mult rossz gyakor­­latanak a beidegzodese az is, hogy egyesek a demokracia viszonyai kozott is a biralatot fu­­rasnak, a maganvdlemdnyt pedig vadnak es ragalomnak tekintik. Furcsa, hogy mostanaban mar nem csu­pan az egymasetol eltero vilagnezetet kepvi­­selok, hanem nemregen meg az azonos plat­­formon allo 1968-asok is civakodnak. BALAZS BELA

Next

/
Thumbnails
Contents