Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-09-02 / 22. szám
kuldnosen a gyerekekre van rossz hatassal A kisegito iskolak mindig is problematikus tertiletet jelentettek az oktatasiigyben, illetve a szocialis szferaban. Az utobbi idoben egyre szaporodnak a gondok az ilyen intezmenyekben, amelyeket elsosorban olyan gyermekek latogatnak, akik sziileiktol jarnak be naponta, esetleg hetente az iskolaba, illetve internatusba. Rajtuk kiviil azonban allami gondozasban levo gyermekek is lakjak a kisegito iskolak kollegiumait. Ok tulajdonkeppen allando lakok, a kollegium az otthonuk. Olyan gyerekekrol van szo, akik reszben szellemileg visszamaradottak. Laikusan azt mondhatnank, hogy gondjaik vannak a matematikaval, fizikaval s a tobbi egzakt tantarggyal, masreszt viszont rendkivul tehetsegesek peldaul a tancban, enekben s a muveszetek mas agaiban. A kisegito iskolakat latogato, allami gondozasban levo gyermekek szempontjabol nagy gondot j elent, hogy gyakran helyezik oket mas-mas kollegiumba. Amikor a gyermek eppen ratalal valamilyen kapaszkodora az uj otthonban, mashova helyezik at. Legalabb 3-4 otthont jarnak be a novendekek, amire elerik 18. eletevuket. S ennek a tenynek a kovetkezmenyei, termeszetesen, kiutkoznek rajtuk. A masik komoly gond, hogy a bentlakasos kisegito iskolakba nemcsak szellemi fogyatekos gyerekek keriilnek, hanem olyanok is, akik egyebkent teljesen normalisak, csak szocialis szempontbol elhanyagoltak, visszamaradottak. Ezt az allapotot nem lehet mindig pontosan felmerni, igy aztan nem egyszer elofordul, hogy kisegito iskolak egyes novendekei kozepiskolakba is eljutnak, sikeresen leerettsegiznek, sot egyetemre, foiskolara is jelentkeznek. Hozza kell azonban tenniink, hogy alaphelyzetiiket veve nagy hatranyban vannak osztalytarsaikkal szemben. A legnagyobb gondot az jelenti, amikor elerkezik az ido, hogy a novendekek a sajat labukra alljanak. Tizennyolc eves korukban el kell hagyniuk a gyermekotthonokat. S azok szamara, akik kisegito iskolat latogattak, ez meg sulyosabb terhet jelent. Albin Skovira elismert szakember e teriileten.- A bentlakasos kisegito iskolakat egyreszt olyan gyermekek latogatjak, akik sziileik keresere keriiltek oda azzal a cellal, hogy kepessegeiknek megfelelo specialis oktatasban reszesiilhessenek - magyarazza. - Ezeknel a gyerekeknel eldterbe keriilt a csaldddal, tehat a szillokkel, testverekkel fenntartott kapcsolat fontossaga. A gyermekotthonokbol szakemberek utasitasara keriilnek egyes gyermekek ilyen intezmenyekbe. Ez az un. allami gyermekek csoportja. Skovira doktor megkerdojelezi a dontes helyesseget, mert nem mindig olyan gyermekek keriilnek a kisegito iskolakba, akik valoban oda tartoznak. Elofordul, hogy egyes esetekben csak diszlexia vagy diszgrafia all fenn, ami azt jelenti, hogy a gyermek csak szakszeru segitseggel kepes megtanulni irni es olvasni, de szellemi fogyatekossagrol nines szo. Olykor iskolakeriilo vagy viselkedesi zavarokkal kiiszkodo gyermekek is ilyen iskolaba keriilnek. Ezeket a kerdeseket gyakran ugy akarjak megoldani, hogy a „problemas” gyereket kisegito iskolaba kiildik. Holott mas megoldast kellene keresni. A problema gyokere abban keresendo, hogy az alapiskolakban nines meg a megfelelo szakertelem es eszkoztar az olyan esetekre, amikor egyes gyerekek specialis hozzaallast, egyenenkenti foglalkozast igenyelnenek. S ilyenkor leggyakrabban ugy oldjak meg a gyermek koriil jelentkezd problemakat, hogy kisegito iskolaba utasitjak ot.-Ami a bentlakasos kisegito iskolak un. allami novendekeit illeti, az d esetiikben ket kirivo diszkriminacio dll fenn a tobbi allami gondozottal szemben - folytatja Skovira ur. - Az egyik az iskolai alapszabalyzat. A bentlakasos kisegito iskolak szabalyzata szigorubb, mondhatnam: rosszabb, mint a gyermekotthonok szabalyzata. A gyermekotthonokban az igazgato hasonlo igenyu gyermekekre forditja figyelmet. A kisegito iskola igazgatoja inkabb az oktatas menetevel foglalkozik, s az internatus gondjai igy hatterbe keriilnek. A masik megkiildnboztetest a szocialis segelyekrol szolo uj torveny is alatamasztja. E torvenybol bizonyos feltetelek vonatkoznak az allami gondozott gyermekekre, de a bentlakasos kisegito iskolak novendekeire mar nem, akkor sem, ha allami gondozasban levo gyermekekrol van szo. Egy pelda: a gyermekotthonok lakdinak havi zsebpenzet az aktualis letminimumbol szamitjak ki. Tizenot eves korukig a letminimum 10 szazalekat kapjak zsebpenzkent, tizenottol tizennyolc eves korig pedig a 15 szazalekat. Mas gyermekintezmenyek novendekei 15 eves korukig havonta 30 korona zsebpenzt kapnak. Az ilyen megkiilonbbztetes szerintem ellentetben dll az alkotmanyunkban hirdetett jogokkal. Tovabbi komoly gond a bentlakasos kisegito iskolak novendekeinek a szakmunkaskepzokbe valo besorolasa. A szakmunkaskepzok feladata lenne, hogy a novendekeknek 18 eves korukban munkat es szallast biztositanak. Ez a feladat azonban egyre nehezebb a szamukra. Ertheto, ha allandoan nyomast gyakorolnak a felsobb szervekre, hogy mentesitsek oket e feladat teljesitesetol. Nyomasukra tavaly kormanyszintii utasitas sziiletett, miszerint a kisegito iskolak allami gondozasban levo novendekeit vissza kell helyezni a gyermekotthonokba. A rendelet szepseghibaja, hogy nem konkretizalja a felteteleket, amelyek alapjan vegre lehetne hajtani. Albin Skovira szerint folyamatosan csokken a gyermekotthonok es a bentlakasos kisegito iskolak dolgozoinak szakkepzettsegi szinvonala. Annak ellenere, hogy uj foiskolak es egyetemek nyilnak, egyre kevesebb az olyan fiatal, aki tanulmanyai befejeztevel ezen a teriileten vallalna munkat. Pedig nagyon sok problemat lehetne megelozni azaltal, ha a gyermekotthonok es hasonlo intezmenyek novendekeivel szakkepzett alkalmazottak foglalkoznanak. Szlovakiaban jelenleg 28 bentlakasos kisegito iskola mukodik, benniik koriilbeliil 1200 allami gondozott gyermek el. A gyermekotthonokkal ellentetben ezek az iskolak nem a munka-, szocialis iigyi es csaladvedelmi miniszterium, hanem az oktatasi miniszterium igazgatasa ala tartoznak. A kisegito iskolakban rovidebb ideig tartozkodnak a gyerekek, befejezesiik utan internatusokban helyezik el oket. A kisegito iskola tulajdonkeppen egy egesz dletre szolo belyeg lehet azok szamara, akik ide keriilnek, s tulajdonkeppen nem itt lenne a helyiik. Masreszt ez az iskolatipus nem azok koze tartozik, amelyeket a szponzorok szivesen tamogatnak. A tengernyi problema szorosan osszefugg egymassal. Talan az lenne a megoldas, ha gyermekotthonokka transzformalnak oket, de ehhez nincsenek meg a kello feltetelek. FIALA ILONA (a szerzo felvetelei) Ki tartja sziviigyenek az „allami" gyermekek sorsat? A diszkriminacio Albin Skovira
