Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-26 / 21. szám

Kopog az osz... Szeptember elso feleben - az ev 36. es 37. heteben - szedhetjuk a rovid tenyeszideju oszi karfiol rozsait, s a bimboskel fejlett riigyeit is. A bimbok a szar aljan ernek elobb: a kemeny tapin­­tasuakat szedjiik. Ha az erest gyorsitani akarjuk, akkor a hajtas csucsat torjiik vissza. A karfiol rozsai vfzhiany eseteben aprok maradnak, bar­­nulnak, kiviragoznak, ezert a karalabeval egyetemben 2-3 naponta frissfto ontozest (4-8 mm vizzel) igenyel. A nyari salatat csak szarazsag eseten bntoz­­ziik 10-20 mm vizzel, inert a sok viztol a fejek felrepednek. Folia vagy melegagyi ablak alatti teleltetesre vethetiink rovid es kozepes te­nyeszideju sargarcpat 10-15 cm sortavolsagra vagy 2 g magot szorva negyzetmeterenkent. Folytassuk a honapos retek veteset 20 cm sortavolsagra, a korab­­biakat 5-10 mm vizzel ontozziik. A kesei kaposzta­­feleket (felveteliinkon a Polar-fajta lathato; friss fogyasztasra es raktarozasra egyarant alkahnas) Decis 2,5 EC, Karate 2,5 EC es Dimecron 50 SCW-vel vedjiik a kaposzta- es a gyapjaslepkehernyok kartetele ellen. Leveltetu­­fertozes eszlelese eseten Actellic 25 EC-vel per­­metezziink. A vedekezessel megakadalyozzuk a kaposztafejek es a karfiolrozsak osszefurkalasat, szennyezodeset es a kesobbi rothadasi folyama­­tokat. Nezziik at az oszi hajtatasra szant fejes­­salatapalantakat. Ha peronoszporaval fertozott novenyeket talalunk, szedjuk ki az egeszsegesek koztil, majd permetezziik Zinebbel. Kiultetesre csak a jol fejlett, fertozestol mentes palantakat hasznaljuk fel. A paprika es a paradicsom szedesekor ne hagyjuk a novenyeken vagy a tiivek kozdtt a korokozokkal fertozott, foltos-, rothado egyedeket. Eltavolitasukkal a meg erofelben levok karosodasat elozziik meg. Erdcmes ezt a vedekezesi modot alkalmazni, hiszen a folya­­matos szedes miatt novenyvedo szert mar nem hasznalhatunk. A gyumolcstdrolot miutan azt alaposan kitakaritottuk, fer­­totlenitsiik kenezessel: 10 kobmeteres legterre szamitva egy azbeszt kenlapot egessiink el. Az erett szilvat szedjuk. Lekvarkeszitesre akkor megfeleloen erett a szilva, ha a ko­­csanyanal mar toppedt, rancos. Megkezdhetjiik a kesobbi eresii aimak es kbrtek szinlelo szedeset is. Egyes fajtak (peldaul a Teli arany parmen) gyiimolcsei kiilonbozo idoben ernek. Ezeket feltetleniil erettsegi fokuk szerint, szakaszosan szedjuk, szinleljiik. Az almasziiretet ne kezdjiik meg harmatos reggelen, hanem csak a harmat felszaradasa utan. A kesoi, szeptember vegen, oktoberben ero oszibarackfakat meg permetezziik a keleti gyiimolcsmoly hernyoinak gyiimolcskartetele ellen Safidon 40 WP-vel vagy Unifosz 50 EC- vel. A lisztharmattal fertozott kertekben tegyiink a permetlebe Thiovitot vagy Fundazol 50 WP-t is. A tdroldsra szant szolofiirtoket at kell valogatnunk. Fontos, hogy csak a laza furtoket tegyiik el. Ezekbol is vagjuk ki a fertozott, seriilt, megragott, repedezett heju bogyokat, mert a raktarozas ide­­jen fertozo korokozok fokent a sebzesi feluleten hatolnak a bogyok belsejebe. A termest mechanikai eljarasokkal vedhetjuk meg. A darazsak kartetele ellen kotbzzuk be az eredo furtoket tiillhaloval, kilyuggatott folia zacskdval. Csemegeszolon mindenkeppen erdemes ezt a tobbletmunkat elvegezni. Elkezdhetjuk a ko­­ran ero borszolok szii­­reteleset is. Mielott azonban ennek neki­­fognank, vegezziink pro­­basziiretet, s ha nem gondoskodtunk volna a must kenezesehez szuk­­seges borkenrol, a probameres alapjan sze­­rezziik be a sziikseges mennyiseget. A bor alkoholtartal­­ma a must cukorfokatol fugg, ezert csak az erett (nagy cukortartalmu) szolot sziireteljiik. A szolo akkor erett, ha mar nem tapasztaljuk a meres alkalmaval a cukorfok ujabb novekedeset. A megfelelo erjedeshez kotyogot celszeru hasznalnunk. Ez azert sztik­­seges, hogy az erjedes alatt kepzodo mustgazok eltavozhassanak, de a hordoba (a ballonba) ne jusson levego. Igy elkeriilhetjtik a karos ecetbak­­teriumok elszaporodasat a must felszinen, s a hordobol (ballonbol) a szendioxid a kotyogoban levo vizen keresztiil tavozik. Szeptember elso feleben meg folytathatjuk a fenyofelek, orokzoldek ulteteset, atiiltetdset. A pazsitkeszitesre is ked­­vezoen hat a szeptember eleji idojaras. Szeptember 10-ig iiltethctok a koran viragzo hagymas novenyek, s most idoszeru a legkesobb clviragzott liliomok atiiltetese is. A narcisz-, a jacint- es a tulipdnhagymak kiiiltetese ugyancsak ebben az idoszakban aktualis. Ultetesiiknel iigyeljiink arra, hogy nem kedvelik a frissen tra­­gyazott foldet, ezert csak jo kerti foldbe ultesstink. Az tiltetesi melyseg a hagymak nagysaganak ket-haromszorosa legyen. Nezziik at, hogy a lakasban, de foleg az ablakban es az erkelyen diszlo novenyeket, nem karositjak-e a takacsatkak. Karteteliiket a levclek szinen apro, sarga foltosodas, majd a levelpusztulasa jelzi. Zart, lakott helyen elpusztitasukra csak az 1 szazalekos kaliszappanos lemosas alkalmazhato. Azokat a disznovenyeket - palmak, leanderek, kaktuszok stb. -, melyeket karosodas nelkiil kivi­­hetiink a szabadba, a takacsatka-fertozes ellen Mitac 20 HF-el permetezziik. CSIBA LASZLO Jogos? Nem jogos? P. S. kassai olvasonk arrdl Srdek- Iddik, hogy hoi tal^lja meg a kozsegek tobbnyelvu jegyzekSt. Rendszeres olvasoja az Eletunknek 6s sokszor nem tudja, hogy egy-egy esemeny az orszag melyik reszen Wrtent? A kozsegeknek a nemzetisdgi kisebb­­segek nyelv6n vald megjelbl6senek jegy­­zeke az SZK Nemzeti Tan^csa 1994. 6vi 191. szamu a kozsdgeknek a nemzetisdgi kisebbsegek nyelven valo megjeloleserdl szolo torveny mellekletekent jelent meg. K. L. szogySni olvasdnk ugy 6rzi, hogy az illetSkes kozigazgatasi szerv megsertette alkotmanyos jogat, s ezert azt kerdezi, hogy fordulhat-e pa­­nasszal az AIkotm£nybfr6s£ghoz? Az SZK NT 1993. 6vi 38. sz^mti, az SZK Alkotmanybirosaga szervezeti felepltes6r61, az elotte folyd targyalasrol es a birak jog£llas&r61 szolo torveny 49. paragrafusa ertelm6ben alkotmanyos panaszt az a termdszetes es jogi szem61y tehet, aki azt allltja, hogy az Alkotmany 127. cikkelyeben szereplo szerv jogerds iteletevel megsertettek az alapveto jo­­gait, es errol nem hozott d(5nt6st, illetve az iiggyel nem foglalkozik m£s blrosag. Az eljaras r6sztvevoi: egyfelol a panasztevo, masfelol a kozigazgatasi szerv, vagy bnkomtanyzat, amely ellen a panasz irdnyul. Az alkotntanyos pa­­nasztetel feltatele a torveny 53. para­grafusa 1. bekezd6se szerint, hogy a panasztevo meritse ki a jogvedelem dsszes jogorvoslati lehetds6get. A alkot­ntanyos panaszt a polgdr a sz^ntara s6rto hatarozat, vagy ftelet jogerore emelked6s napjatol szamitott k6t honapon beliil. Levele tartalmabol italve az a v61e­­menyunk, hogy amennyiben Onnek a kezeben a kdzigazgatasi szerv dltal kiadott jogeros dontes van, mddj^ban all ezt meg felii 1 vizsgaltatni birosagi uton is. Igy a birdsag felUlvizsgalva az adott kbzigazgatasi dbntdst vagy megerdsfti azt, vagy pedig hatalyon kivUl helyezi ds utasitja az illetekes kozigazgatasi szervet - kifejezve jogi vdlemdnydt az iiggyel kapcsolatban hogy az iigyben ujra dbntson. Ha ezek utan sem lenne megelegedve a dontessel, akkor jon szamitasba az alkotntanyos panasztetel. DR. GYdRGY ISTVAN

Next

/
Thumbnails
Contents