Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-19 / 20. szám
Utitarsaim Az egyik junius vegi vasamap delutan Komaromban a Pozsonyba indulo vonatra ultem. A csaknem tires szerelveny kulturalt tisztasaga kellemesen meglepett. Rogton kenyelmesen elhelyezkedtem, elovettem konyvemet es beletemetkeztem az olvasasba. Nagymegyer elott egy 16-17 eves, csinos lany szallt fel es a szemkozti iilesre iilt. Dugig tomott hatizsakjabol egy fiizetet halaszott ki 6s azt lapozgatva tanult. No lam, semmit sem valtozott a vilag. Hiszen ez a tanulo meg az informacios forradalom koraban is a sajat jegyzetebol tanul! Nagymegyeren aztan a csendesen tanulo lany a vonat ablakahoz rohant es ektelen ordltozasba kezdett, aminek eredmenyekent meg ket, hasonlo koru es oltozetu, farmer ruhas lany tilt be a fiilkdbe. Utitdrsam felre tette jegyzetdt, 6s megkezdte az uj jovevenyek vallatdsat. A sors kozel harom orara, majd ot, es Dunaszerdahelytol, tovabbi ket lannyal zart ossze. Mirol beszeltek? Ezek a lanyok is vidaman csevegtek, mint - minden valoszinuseg szerint - a tobbi tarsuk mindenutt a vildgon. Az otthoni, szombat-vasarnapi elmenyeikrol szamoltak be. Beszediikbol kitiint, hogy az egyik pozsonyi (szakmunkdskepzo?) iskola diakotthondban laknak. Meglepett a lednyi szemerem szinte teljes hianya. Peldaul az egyiktik ezzel buszkelkedett: „szombaton ejfelig diszkoztam, aztan hazamentem. Otthon mar mindenki aludt, es en bekapcsoltam a tevet. Hdt amit ott lattam...” Es egy kemeny szex-film reszletes beszamolojaba kezdett. A tobbiek hangos nevetessel-vinnyogdssal adtak jelet tetszesiiknek. Nem a nemiseg teren vegbement „forradalom” ellen akarok hadakozni. Ez szelmalomharc lenne. Sot, nem is az bant, hogy ezek a kamaszlanyok - kiszolasaik alapjan - a ferfi es a no kozotti kapcsolatot a testi gyonyorrel, a szerelmet meg a szeretkezessel azonositjak. Am bantott a lanyi szemerem szinte teljes hianya es az arcpirito viccek, a tragar kifejez6sek termeszetes hasznalata. Bdntotta pedagogusi mivoltomat, hogy az iskola nem kepes ezeket a jobb sorsra erdemes lanyokat felkesziteni egy modern ertekorientaciora epiilo eletre, a szabadido kulturalt eltoltesere. Mert vajon mit tesznek ezek a lanyok most, a nyari vakacio idejen? Teny: oket meg nem erintette meg a piacgazdasag kemeny versenyszelleme. Beszediikbol kivilaglott: nines a kor diktalta teljesftmdny-orientdlt jovokepiik. Iskolajuktol egersziirkdn kozepesen csak a vegzettsdget igazolo bizonyitvdnyt akarjdk megszerezni, s nem akarjak a szakmdt mesteri fokon elsajatitani, nem akamak tobbet tudni, idegen nyelvet, nyelveket tanulni, hogy az eletben majd versenykdpesebbek lehessenek. Hogyan tovabb? Peldaul arra a kerdesre, hogy „tudod mar, hogy hoi fogsz dolgozni, ha a sulibol kikerulsz?”, az egyik - nyilvan ebben az evben vegzos tanulo - igy valaszolt: „ha a csaladi osszekottetesek nem lennenek elegendok, akkor - es itt egy pillanatra elhallgatott, majd egy sokat mondo szemhunyoritas utan folytatta - mar meg van a szemelyes kapcsolatom is...” Ez az elet konzum-felfogasanak a tudatban valo lecsapodasa. S nem esupdn az ismeretseggel-penzzel „a minden megvasarolhato”-nak a felfogasa ez, de mar a noi testisegnek a „bevetese a c61 drdekeben”. S most ismet hangsulyozni szeretnem, nem annak az egy lanynak a kijelentese bantott igazan, hanem elsosorban a tobbieknek, a szemhunyoritassal felreerthetetleniil jelzett tenyt termeszeteskent nemesak elismero, hanem pozitivan ertekeld mosoiya! Ugy latszik, hamarabb tort rank a fogyasztoi tarsadalom, a maga sajatos ertekrendjdvel es hedonisztikus kesztetesevel, mint az iskola es a csalad korunknak megfeleld, a fenti felfogast legalabb reszben kivedokiegyensulyozo, teljesitmenyorientalt es cselekvesi-magatartasi moralt sugallo hatasa. Utitarsaim beszedebol ugyanis kisztirheto volt az a sodro-alkalmazkodd eletvezetes, mely veszelyes kihivast jelenthet szamukra. Foleg emberi tartasukra, a belso, erkolcsi normakra, reflexiokra (nem) epiilo magatartas 6s viselkedesi formajuk alakulasara... Osszegzesiil: Bantana, ha az olvaso ezt a szemelyes elmenyemhez kotddd, a kamaszlanyok unalomtizd csevelyenek tartalmi elemzesi kiserletet altalanosftana. Mert nem ertekesrol van szo, hanem inkabb ennek az ott es akkor, ezeknel a lanyoknal eszlelt jelensegnek az erzekelteteserdl. Szerencsesebb egov alatt elo szakemberek egy hasonlo spontan beszelgetesnek - a human okoldgia szempontjai alapjan - elvegzett elemzes6t vaskos, konyvnyi terjedelemben tesziktehetik kozze. Azert, hogy formaljak a koztudatot! Persze a leirtakbol aztan mindenki olyan kovetkeztetest von le, beallitottsaga es meggydzodese, elettapasztalata es „szelektivitasa” alapjdn, amilyenre a legnagyobb a hajlandosaga... Mert- az oktatasiigy miniszter-asszonya ebbol azt sziirhetne ki, hogy ha az iskola nem kepes a tanulokban kialakitani egy ertekorientaciora epiilo, celhierarchiat is magaba foglalo jovokepet, akkor ezt nem lehet elkendozni meg a bizonyitvanyok egynyelvusege okozta miivi botranyesinalassal sem;- a „telocvikar” - mint az a csevelybol kideriilt - meg ne a ferfi idomait sejteto „fess nadragjdval” amltsa a lanyokat, hanem neveljen mozgaskulturdra es pl. az „obezitat” megelozd eletmodra;- az irodalmat tanitd pedagogus - a „Frici” - pedig ne a kotelezo olvasmanyok legaldbb ot oldalnyi, kezrol kezrejaro, tartalmi kivonatdt osztalyozza, de szerettesse meg az irodalmat. Mert az irodalom a tartalmas elet iskolaja (is lehet!). De a „tetemre hivas” folytatasat - veg nelkiili, senkit sem kimelo, a maguk felelosseget sem elhallgato - folytatasat az olvasdra bizom. Utitarsaim, gyermekeink erdekeben. MOZSI FERENC
