Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-12 / 19. szám
£r z z z rdekes Gpuletek - Gpuletek Ordekessegei Zemplen: Varmegyehaza Ha Ladmoc felol utazik az ember Zemplen fele, kulbnosen a nap delutani szakaban, amikor ferde fennyel vilagitja meg a Nap a tajat es a keleten mar egyre sotetulo egboltbol elenk tarul Zemplen egykori foldvaranak tetejen allo ket temploma - kiilonds erzes keriti hatalmaba az embert. Kiilonosen akkor, ha van nemi ismerete a honfoglalas idejerol, s meg inkabb, ha latta mar az Opusztaszeren ujra felallitott, lenyiigdzb Feszty-korkepet a honfoglalasrol. Amikor kozelitunk Zemplen fele, meg nem tudjuk, mit - csak varunk valamit... Valamit, hogy talan megmozdul a taj es visszafordul egy ezer esztendovel, vagy talan valahonnan egyszer csak elotiinnek a lovasok es porlepte arccal, a delutani napfeny titkain tul, nyugatot, Europat es a Jbvot keresve egy mela bolintassal koszontenek majd benniinket... Egy nyari delutanon Angyal Sandor festomuvesz baratunk regesregi haza elott iilve, hosszu hallgatas utan errol elmelkedtiink. Valoban: a keleti vegek annyi osiseget oriznek; annyi baj es melabus dac a jellemzojiik; a keleti vegek tajai, mintha nem tudnanak — feledni... Feledni az osi idok elso veteset, zsengeit itteni nemzeti letiinknek; feledni azt, hogy ot - elfeledtek. Zemplen melto kepviseloje ezeknek az erzeseknek, amikeppen kepviselte az egykoron talan leghosszabb varmegyet, amely a Karpatok berceitol le, egeszen Tokajig terjedt. A kozseg (egykoron mezovaros) ott szerepel minden terkepen, amely a regi szazadok allapotat szeretne elenk vetiteni. Foldvaranak eredete a mult kodebe vesz; honfoglalo eleink mar itt talaltak; falai (ha falnak lehet nevezni azt a 8-10 meteres masszivumot) kozt iitottek tanyat, s talan onnan lattak eloszor olyannak az ujhaza tajat, amilyennek szerettek volna. Ott pihentek meg, onnan indultak a nagy-nagy messzeseg fele. A realitas es talan a hagyomanytisztelet diktalta, hogy Szent Istvan Zemplent az elsok kozbtt jelolte meg varmegye-szekhelyiil. Erdekes epiiletek - epiiletek erdekessegei... Hat ez az epulet, amelyet a felvetelen latunk, bizony „erdekes”, inert hajdanan falai kozt gyultek ossze a varmegye urai, hogy „rendet tegyenek” egy hatalmas teriilet dolgaban. Az epulet „erdekessege” pedig az, hogy ma ugy nez ki, ahogy... Pedig innen nemcsak az elso, de a masodik honalapltas is indult! A megerositett foldvar ellenallt a mongol hadaknak is, es a „masodik honalapito”-kent tisztelt IV. Bela kiraly a vesz elvonulta utan, 1258-ban ide hivta ossze az orszaggyulest, a letarolt orszagot ujraepitendo. Evszazadokon at fenylett Zemplen neve a magyar tortenelemben, annak kozigazgatasaban. Az utolso fenyes esemeny 1632-ben volt, amikor Grof Drugeth Janos itt tartotta foispani beiktatasat. 1644-55 kozbtt azonban I. Rakoczi Gy orgy elfoglalja es el is pusztitja Zemplen varat. Mily fintora a tortenelemnek... Ezutan alig tellett el harminc ev, Zemplen vege elkezdbdott. A varmegyegyuleseket Satoraljaujhelyen kezdtek tartani, Zemplenrol lassan-lassan kezdtek megfeledkezni, amit aztan a kesobbi szazadok es korok - teljesse tettek. Az egykori varmegyehaza ugyanugy elsorvadt, mint a kozseg. 1715-re az egykori 74 haztartasbol a fele se maradt. A Hazbol raktar lett. Ottjartunkkor, legutobb brommel lattuk, hogy uj tetot kapott, hogy korulallvanyoztak, tehat valami megmozdult a szivekben, amely talan majd a kezeket is serenyekke teszi. Ugy kellene hogy legyen, hiszen nem mindig csak ujat akarni nagy nyogesek kozt es aldozatok aran - de megmenteni azt, ami szep volt, nagyszerii volt; amelyrol azt hittuk, hogy a mienk, pedig alig ismertiik... TISZAI NAGY MENYHERT (a szerzo felvetelei)
