Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-08-12 / 19. szám

A gyonyoru haj titkai Fuggetleniil at­­tol, hogy milyen szinu, hosszu es milyen minosegu a hajunk, az „6ssze­­tetele" vala­­mennyiiinknek azonos. Van aki­­nek gondor a ha­­ja, van akinek egyenes, suru es ritka is lehet, ve­­kony szalu, illetve drotszeru kemeny, a szinarnyalata is kulonbozo. Mind­­ezek a tulajdonsa­­gok genetikailag adottak. A haj leg­­fontosabb osszete­­voje a feherjek, a keratin. Eletiink sorAn vannak olyan idoszakok, amikor nem olyan minosegu a hajunk, mint szeretnenk. Megtbrt6nik, hogy elkezd hullani, gyong6v6 vAlik, vagy szArazzA 6s toredezik. HajmosAskor megtelik a markunk vagy reg­gel a parnan sok-sok hajszAlat talAlunk. A hajunk havonta 1-1,5 cm-t no, 6vente 12-15 cm-rel lesz hosszabb. Naponta koriil­­beliil 60 szAl hajunk hull ki, melyek helyett uj haj no. Minden szAlnak megvan a maga 61et­­tartama: kb. 3-7 6v. AztAn megAll benne az any agesere, a hajhagyma dsszezsugorodik, 6s a szAl n6hAny h6t vagy h6nap utAn kiesik. He­­lyette uj hajszAl no ki. Hajunk a felnott6 vAlAs csucsAn a legjobb minds6gu, s ilyen marad az Eletiink fel6ig. Negyveneves korunk tajan elkezd a hajunk na­­gyobb mertekben dsziilni. Ebben az idoszakban fo­­kozott figyelmet kell szentelnunk az eg6szs6- giinknek es az 61etmd­­dunknak, mivel ezeknek igen nagy hatasuk van az egeszseges es jo minose­­gu hajra. A terhess6g alatt sem torvenyszeru, hogy vekony es megrongalt le­gyen a hajunk, ezert kell megfeleloen torddniink vele. Hogy miert beszelunk a helyes taplalkozasrol? Azert, inert sok vitamin, AsvAnyi anyag, nyomele­mek es feherjek befolyasol­­jak a haj minoseget es novekedeset. Az asvanyi anyagok koziil elsosorban a vas, a cink, a jod. Azok a betegsdgek, melyek ezek hiAnyAval fuggnek ossze hatnak a hajra - de a bor 6s a kdrmdk minosegere is. A vashiany okozta v6r­­szeg6nys6g, a pajzsmirigy rendellenessegei, amelyet a jod hiAnya id6z eld - nagymertekben megnyilvAnulnak a haj minosegen. Az ilyen betegsdgekben szenvedok haja AltalAban szA- raz, torekeny, gyonge szAlu, a frizura nem tart. A B-komplex vitaminok hiAnya (elsosor­­ban a riboflavin, a piridoxin, a levelsav) okoz­­za a korpAs fejbort, n6ha a barna foltokat, a haj­­hullAst. A feh6rj6k hiAnyAnak kovetkeztdben a haj finommA 6s gydng6v6 vAlik. A fogyokurAk sorAn erre a t6nyre is gon­dolnunk kell. A tAplA16kunknak esszeriinek es kiegyensulyozottnak kell lennie, drasztikus csokkentes nelkul. Ha le akarunk fogyni, akkor se feledkezzunk meg arrol, hogy bizonyos osszetevoket tartalmaznia kell az etrendiink­­nek. Ezek fok6pp a hal, a did, a mogyoro, a hii­­velyesek, a sajt, a teljes kiorl6su 61elmiszerek, a baromfi, a tejterm6kek. A feherjeket potol­­hatjuk szojAval is. Ha valamely 6telt nem szeretiink, tAplAle­­kunkat kiegeszithetjiik a racionAlis 6tkezes cel­­jAbol keszitett termekekkel. AjAnlatos a vas es a cink - de ezek fogyasztAsAt meg kell beszel­­ni az orvossal. MAr elerhetoek a tengeri algAk is, amelyek sok feherjet, jodot es antioxidAn­­sokat tartalmaznak. Jo a lecitin, mint a szoja­­olaj koncentrAtuma. Ez telitetlen zsirsavakat es AsvAnyi anyagokat tartalmaz. Aki nem szereti a halolajat vagy a halbol keszitett eteleket, kap­­szulAk formAjAban juthat hozzA a sziikseges te­litetlen zsirsavakhoz. Szukseg van a B-kom­­plex-vitaminjaira, amelyek egyenesen hatnak a haj tAplAlAsAra 6s egyben stresszellenes hatAsuk is van. A terhes noknek is forgalmaznak multi­vitamin kdszitmenyeket, amelyek a terhesseg es a szoptatAs alatt egyarAnt fogyaszthatok. Az elmondottakon kiviil nagyon fontos a megfelelo hajApoldszer hasznAlata: a sampon, a balzsam. N6ha pihentetni is kell a hajat, ilyenkor ne alkalmazzunk intenziv fest6ket, tartdst, keruljiik a siitovasat, a hajszAritdt. A hajat mindig meg kell mosni, amikor bepiszko­­lodik vagy zsirossA vAlik. Semmik6ppen ne sporoljunk a hajunkon, mert hiAba vagyunk sz6pen feloltozve, 6s hibAtlan az arcunk - ha a hajunk rendetlen a rdlunk alkotott osszkdp nem lehet kedvezd. DR LUBiCA PETERAJOVA „Ep testben ep lelek" Azt szoktAk mondani, hogy amig valaki eg6szseges, addig azt nem ertekeli elegge, addig keveset vagy egyAltalAn nem torodik az egeszsegevel. Sokan csak akkor gondolkodnak el ezen, amikor megbetegszenek, orvoshoz kell fordulniuk, vagy ugy 6rzik, nem birjAk tovAbb a mindennapi haj­­tAst, elfogyott az energiAjuk. Amig az ember egeszs6ges, sokszor pro­­bAra teszi szervezetet. Nem toro­­dik azzal, mi lesz, ha kimerul. Ad­dig meriti szervezete tartalekait, amig az lehetseges. Eletiink folyamAn tobbszdr megbetegsziink. De nem csupAn szervi betegs6gek tAmadjAk meg testiinket, hanem gyakran a lel­­kiink higi6niAja, amely szinten nem elhanyagolhato, vAlsAgba ke­­riil. Azt mAr reg megAllapitottAk, 6s mi magunkon is 6szrevehetjiik, hogy a testi 6s lelki probl6mAink szorosan osszefuggnek 6s kdlcsb­nosen hatnak egymAsra. SzAmos olyan betegs6g van, amelynel ha kizArjAk a szervi bajt, akkor a pszi­­chikai tenyezok hatAsAt kutatjAk. Az emberek sokat dolgoznak, mert ezt a mai eletvitel megkove­­teli. Meg akkor is, ha jol fizetett AllAsuk van, szAmolniuk kell azzal, hogy egyik naprol a mAsikra az ut­­cAra keriilhetnek, munka nelkul maradnak. A stressz, szorongAs Al­­landdan hajt minket, s ennek su­­lyos kovetkezmenyei lehetnek. A bizonytalansAg, a f61elem kovet­­kezteben a szervezet legyengul, nem kepes uj energiAt gyujteni 6s beAll a kimerultseg, amely lehetet­­lenne teszi a tovAbbi eredm6nyes munkav6gz6st. Ilyenkor m6g az olyan tev6kenyseg is probl6mAt je­lent szAmunkra, amelyet addig zokkendmentesen csinAltunk. Mindenfajta munkavegzes bi­zonyos energiaveszt6ssel, faradt­­sAggal es sokszor kellemetlenseg­­gel jAr. Ezert fontos szervezetiink szAmAra egy megszokott ritmus, amely szerint a munka 6s a pihe­­n6s, tovAbbA a fesziilts6g 6s a lazi­­tAs rendszeresen vAltakoznak. Az emberi szervezet nem tok61etes, meg kell tanulnunk kim61ni azt. Ugyeljiink arra, hogy tudatosan ne tegyiik tdnkre. Sokan ezzel tisztA- ban is vannak, de m6gsem csele­­kednek helyesen, mert mAs, szA- mukra fontosabb t6nyezdket r6- szesitenek elonyben. A kozmondAs is tartja: munka utAn edes a pihenes. Meg kell ta­nulnunk pihenni, kikapcsolddni, hogy szervezetiink uj erore, ener­­giAra tegyen szert. Amikor szabad­­sAgunkat toltjiik, ez valoban, a szo szoros ertelmeben szabadsAgot je­­lentsen. Azt csinAljuk, amihez ep­­pen kedviink van, amire mAr reg vAgytunk. A szellemi munkAt veg­­zok tobbnyire a fizikai munka utAn 6rzik, hogy kipihentek magu­­kat, es forditva: a nehez fizikai munka utAn jol esik az alvAs, az ol­­vasAs. Ne sajnAljunk magunktdl egy kis pihen6st akAr naponta is, de tartsuk fontosnak a nyAri szabad­­sAgolAst is. BAr nem mindenki te­­heti meg, hogy tenger mellett, lu­­xus koriilmdnyek kbzott iidiiljon, de ez senkit se gAtoljon abban, hogy kihasznAlja a nyAri hetek va­­lamelyikdt az elv6gzett munka utAni meg6rdemelt pihen6sre. KOLBS ELEONORA pszicholdgus

Next

/
Thumbnails
Contents