Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-12 / 19. szám
HATTAL A TEVENEK A statisztikai adatok azt bizonyitjak, hogy a fejlett allamokban az emberek nagy resze naponta tobb drat ul a televizio kepernyoje elott. A bekapcsolt keszulek tobb funkciot toll be a csaladokban: szorakoztat, oktat, ismereteket terjeszt, kitolti a szabad idonket, vagy nemely tevekenyseg vegzese kozben csupan hatteret alkot a beldle arado hang. Sok csaladban a televizio atvette a gyermekgondozo szerpet: a sziilo megnyomja a gombot, es ezzel letudta a gyermekkel valo foglalkozast... A konyv hatterbe szorult A konyv es a televizio kOzti versenyben is gyakran gyoz a teve. De ez nem csak nalunk van igy. Felm6r6sek mutatnak ra, hogy a gyermekek, a fiatalok egyre kevesebb kOnyvet olvasnak, 6s ezzel ellent6tben egyre hosszabb idot toltenek a televizid elott, illetve a videot nezik orakon at. A televizio eszrevetleniil es vonzoan lep be a kisgyermek eletebe. EloszOr csak a mesek kinalataval kbti le a figyelmet, majd a szorakoztato es az ismeretteijeszto musorok keriilnek az eldterbe. Kesobb sorra kerUlnek a Terminatorhoz hasonld filmek, melyek negativan hatnak a gyermek ertekrendjere es erdeklod6si teruleteinek kialakulasara. Az ilyen filmek olyan vonzoerot jelentenek a gyermekek szamara, hogy a tevenezes a szabadido eltoltesenek legfobb modszereve valik. Van, akinek a tevenezes szokAsava valik, s olyan is, akire az immar drogszeruen hat. A kutatasok eredmenyeibol az is kitunik: a tevenezes es az olvasas kOzOtt forditott arany van. Minel tobbet n6zik a tanuldk a t6vet, annal kevesebbet olvasnak. Pedig a kOnyvek, folydiratok vagy egyeb kiadvanyok olvasasa nagyon fontos tenyezo a gyermek fejlodese soran. A rendszeres olvasassal javul a szOveg megertesenek kepessege es kitagul a tanuld altalanos latoszdge. Ezek a tenyezok lenyegesen befolyAsoljAk az iskolai munkaban 6s az otthoni tanulasban is. Aki jdl 6s sokat olvas, altalAban jd eredm6nyeket 6r el a kulcsfontossagu tantargyak eldmenetelebol. Azoknak, akik gyOngen, hibasan olvasnak, rendszerint problemajuk van a tanulasban is. Kevesebbet kene nezni A televizid elott tOltOtt hosszu drAk rendszerint rossz hatassal vannak az ember eg6szs6gi AllapotAra is. Ennek a tulzott “tev6kenys6gnek” kOszOnhetden jelentkeznek az un. civilizAcios betegs6gek is. Vannak csalA- dok, ahol potolhatatlan szokassa vAlt, hogy a t6v6 elott (live valamit enni kell. Az ilyen szokAst k6sdbb mar nem is tudatositjak, a sos burgonyapelyhek es az 6dessegek viszont az orvosoknak egyre nagyobb gondot jelentenek. Nem csoda, hogy a pedagdgusok 6s az orvosok az6rt harcolnak, hogy a gyermekek min61 kevesebbet n6zz6k a televizidt, 6s helyette 6rtelmesebb tevekenyseget folytassanak. KiilOnbOzd mddszerek vannak arra, hogyan lehet az embereket ravenni, hogy minel kevesebbet n6zz6k a t6v6 miisorAt. Egyr6szt a felvilAgositAs, a meggydzes, mAsr6szt pedig a tilths, 6s annak megszegese eseten a biintetes. Egy het „bdjt” Vannak mas lehetosegek is. Az egyik ilyen akciot a Nemzeti het televizio nelkiil cimmel Amerikaban hirdettek meg. Szamos olyan Otletet tartalmaz, amelyekre erdemes felfigyelni. Ezert szeretnem ismertetni az olvasdkkal. A rendezvenyt eredetileg evente az Egyesiilt Allamokban szerveztek meg. 1998-ban mar negyedszer volt t6v6 n61kul i het, de iden tobb orszag csatlakozott az Egyesiilt Allamokhoz: Argentina, Kanada, Anglia, AusztrAlia, Uj- Z61and. A rendezv6nyre mindig aprilisban keriil sor. 44 kiilOnbOzo szervezet - Al lami, magAn 6s Onkentes - tAmogatta azt. PeldAul az orvosok egyesiilete, a pedagdgusok szervezetei, sot m6g a termeszeti kincsek vedelmere alakult tanAcs is csatlakozott hozzA. A szervezesben az iskolAk, a kdnyvtArak, a telepulesek jAtsszAk a foszerepet. Az a c61juk, hogy ugy hassanak a gyermekekre, hogy k6pesek legyenek megtartani a teve-bOjtOt. A tanuldk a nemzeti h6t alatt jelv6nyt viselnek, az iskolAkban plakAtokat fiiggesztenek ki. A gyerekek kdnyvjelzdket kapnak, melyen a rendezveny jelmondata olvashatd. A tanitAsi orAkon dolgozatokat imak errdl a t6mArdl. Ennek a hetnek a megszervezdsekor nem csupAn arra forditanak nagy hangsulyt, hogy a t6v6 eldl elcsAbitsAk a fiatalokat, hanem arra is iigyelnek, hogy az ily mddon felszabadult idejiiket hasznosan toltsdk el. A szervezok nagyon jdl tudjAk: a gyerekeket nem hagyhatjAk magukra, hogy “pdtprogramrdl” kell gondoskodniuk. Besz61get6seket, sportversenyeket, szdrakoztatd musorokat 6s egyebeket szerveznek szAmukra. Nehdny velemenv a teve nelkuli hetrol: „Eltetfuk a televizidt, es mostanaig nem vettiik eld. Jobban alszom, es tobbet beszelgetek a felesegemmel. Tobbet olvasunk. Ugy tunik, az ido lasabban telik." „Fantasztikus tapasztalat volt, otthon es az iskolaban egyarant. Meglepodtem, mennyire konnyu kikapcsolni a tevet, es nezese helyett mast csinalni." „Egy het kezdetnek nagyon jo, de az eletunk reszeve kellene valnia." „A tanulokat konyebb volt meggyozni arrol, hogy ne nezzek a tevet, mint a szuloket." PETER GAVORA „A televizio a mindenem" Zolika 11 eves, Rimaszombatban el sziileivel es ket testverevel. Edesapja asztalos, edescmyja dvodai alkalmazott. A csalad rendezett kdriilmenyek kozott el.- Milyen tevetek van, Zolika?-Fiij!- Milyen csatorndk foghatok rajta?- A magyarok, a SAT, az RTL, a Markfza, a szlovAkok, az RTL klub, a PRO 7, a VIVA... Sajnos, tbbb nem jdn be.- Hdny dves korodtdl tevezel?- Hat. Kezdetben a tesdmmal, Attil Aval ndztiik. 0 akkor ndgydves volt, de most mAr ndzi Zsuzsi is, ha nines ovodAban.- Milyen miisorokat nezel?- Nyomogatom a gombokat, amelyik megtetszik, annAl maradok.- Anyuek is nezik?- Ok nemigen szeretik. Csak a magyar vagy a szlovAk adAst ndzik, mert a tobbit nem drtik.- Te milyen nyelven drtesz?- Egyiken se, de en el tudom kdpzelni, mirol van szd. Van egy tAmadAs, rAjovbk, miert rabolnak el valakit. Egy szep tAjnAI, vArosnAl pedig nem is fontos a beszdd.- De akkor honnan tudod, hogy az a szep tdj melyik orszagban taldlhato?- Azt nem fontos tudni. Szdp 6s kesz.- Mit ndzel szivesen ?- Termeszetfilmeket 6s az utifilmeket. Volt egy ember, aki vitorlAssal korbejarta a Foldet, az nagyon tetszett.- Milyen nemzetisdgd volt?- Azt nem tudom, de kopasz es szemtiveges volt. Szeretem m6g az autoversenyeket, a focit, az (irhajdsfilmeket.- Es a krimit, remfilmet?- Azokat nem nagyon, mert sok v6r folyik benntik, 6s rossz kedvem lesz tdltik. De neha n6zem. Van musorfiizetiink, anyu megjeldli, miket n6zhetek. Ha bejon a szobAba 6s lAtja, hogy szexet vagy horrort n6zek, rAm szdl, kapcsoljak mAsra. Amig ki nem megy a szobAbol, mAst n6zek. AztAn visszakapcsolok.- Hdny drdt tevezel naponta?- Ha iskolAba kell menni, csak delutan 6s este. De ilyenkor nyAron egesz nap.Van ugy, hogy lAtok egy filmet delelott, 6s este, ha megism6tlik, megnezem meg egyszer. A videdt is tobbszdr meg szoktam n6zni.- Hdny kazettdd van?- Csak htisz, de nem 6rdemes sokat tartani, mert a kblcsOnzoben esuda j6 filmek vannak.- Hdny kbnyved van?- H6t. Nem szeretek olvasni, jobb a t6v6. A t6ve a mindenem.- Milyen tanuld vagy?- Rossz. Csak Atcsusztam. Anyu6k azt mondjAk, muszAly 61v6geznem a nyolc osztAlyt, 6s utAna valamilyen szakmAt kell tanulnom.- Milyen jatekaid vannak?- Biciklim, gordeszkAm, anyu6k az6rt vettdk, hogy ne iiljek folyton a t6v6 eldtt, mozogjak egy kicsit a levegon. De sajnAlom rd az iddmet.- Mire vdgysz?- Hogy legyen egy sajAt t6v6m! Este is azt n6zhessem, amit 6n akarok, ne kelljen apudkhoz alkalmazkodni. TELEK LAJOS
