Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-12 / 19. szám
A valasztojog - politikai alapjog „A polgaroknak joguk van arra, hogy kozvetlenul vagy kepviseloik szabad megvalasztasaval reszt vegyenek a kozugyek viteleben... A valasztojog altalanos, egyenlo es kozvetlen, valamint titkos szavazassal folyik le... A polgarok egyenlo feltetelek mellett juthatnak hozza a valasztott es egyeb kozhivatalokhoz". (Az SZK Alkotmanya, 30. cikkely 1 .,3. es 4. bekezdes) Az dllampolgar es a hatalom viszonya, az egyen cselekvesi lehetosegei a tarsadalomban az emberi jogok alapkerdesei kozd tartoznak. A politikai jogok az emberi jogok kereteben az „alattvalobol a polgdrra valas” folyamatakent jellemzhetok. A ember 6s a polgar jogainak 1789-es francia deklaracioja a felvilagosodas eszmei alapjan a hatalom eredetenek uj koncepcidjdt fogalmazta meg, kimondta: „ ...minden szuverenitds lenyegileg a nemzettol szarmazik” . Ennek konzekvenciai az elmult tobb mint ket evszazad alkotmanyos szabalyaiban es a hatalomgyakorlds - sokszor szelsosegeket sem nelkuldzo - mechanizmusaiban nyomonkdvethetok. A francia deklaracio a torvenyt a kozakarat kifejezesenek tartja es kiny il van itja, hogy minden polgart megillet az a jog, hogy a torvenyalkotasban szemelyesen, vagy kepviseloje utjan reszt vegyen. Erre kapcsolodva foglalja ossze Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is az e korbe tartozo jogokat, amikor 21. cikkelye 3. pontjaban kimondja, hogy minden szemelyt megillet hazajaban:- a kozugyek igazgatasaban a kozvetlen vagy a szabadon valasztott kepviselok utjan valo reszvetel,- egyenlo feltetelek mellett kozszolgalati allasokban valo alkalmazas. Ennek alapjan megallapithatjuk, hogy a kozhatalom alapja a nep akarata. Ez az akarat az egyenlo szavazati jog 6s a titkos szavazds alapjdn az idoszakonkent tartandd valasztasokon kell hogy kifejezesre jusson. Tehat minden dllampolgarnak megkuldnboztetesek, illetdleg dsszerutlen korldtozasok nelkul joga van arra, hogy valodi es rendszeres vdlaszt6sokon szavazzon, illetve hogy megvdlaszthassak, valamint hogy a kozugyek viteleben kozvetlenul vagy valasztott kepviseloi utjdn reszt vegyen. A nemzetkozi dokumentumok tovabb nem reszletezik erne fontos politikai jogot, hisz ertelemszeruen ez mar az allami szuverenitas korebe tartozo, a hatalomgyakorlashoz kapcsolodo konkret megoldasok az illeto allam belso jogi szabalyozasat kepezik. Az dltalanos es egyenlo valasztojogot es a titkos szavazast minden, magat demokratikus berendezesunek valid allam, fontos kriteriumkent alkotmanyos szinten szabdlyozza. S minthogy a torvenyhozoi hatalom a legfelsobb kdpviseleti testuletre iranyul, igy a valasztojog a kozponti allami ill. az onkormanyzati szervek Idtrehozasanak eszkoze is. Alkotmdnyos alapjog jelleget alatamasztja, hogy a valasztojog a demokratikus berendezkedesu allamokban birosagi vedelemben reszesul. Ugyanakkor azonban latni kell, hogy a valasztojog mindig a hatalomgyakorlas kozpontjaban elhelyezkedo kepviseleti testuletek letrehozasara iranyul. Ebbol a szempontbol „eszkoz” jellegu. Persze a valasztojog fenti ertelemben hasznalt kettos jellege a valasztopolgar tudataban altalaban nem jelenik meg, hiszen a valasztasok soran a valasztopolgar kepviseldt valaszt es nem kepviseleti testuletet hoz letre. Tehat a valasztojog atmenet a kozvetlen es a kepviseleti demokracia intezmenyei kdzdtt. A vdlasztdjog lete eppen azt bizonyitja, hogy kozvetlen reszveteli formakkal nem gyakorolhato a „nep” hatalma, viszont a rendszeresen tartott valasztasok mukddokepes kepviseleti testuleteket hozhatnak letre. Ugyanakkor a kozvetlen demokrdcia intezmenyei fontos kiegdszitdi lehetnek a kdpviseleteknek. Ilyen a ndpszavazds, a n6pi kezdemdnyezes, a kozdrdeku javaslatteteli jog, a falugyulds, a helyi szavazds stb. Tudatositanunk kell azonban, hogy a hatalomgyakorlas kdpviseleti 6s kozvetlen int6zm6nyi formai csokkenthetik a k6pviselet ddntesi lehetosegeit, illetve az eldzetes szdnd6ktol eltdrd tartalmu ddnt6s meghozatalara kesztethetik. Szdmukra a politikai reszvetel abbol a szempontbol erdekes, milyen Osszefugges van a valasztasok es a kepviselet, ill. a hatalomban valo reszveteli jog es a hatalom befolyasolasara valo reszveteli jog es a hatalom befolyasolasara torekvo politikai reszvetel kdzdtt, a politikai reszvetel azdnban ennel sokkal tagabb kdrt fog at. Ide tartozik pl. tarsadalmi-politikai folyamatokban valo reszvetel, az egyes politikai partok es mozgalmak kapcsolatai, a partokon a politikai mozgalmakon beluli demokrdcia kerdesei, a kepviselet es a valasztasi rendszer problemakore, a munkahelyi demokracia kerdesei stb. Az eddigiekbol kitunik, hogy a valasztojog - mint a hatalomban valo reszvetel joga - onmagaban nem minositi a hatalomgyakorlas demokratizmusat. M6gsem lehetunk kdzdmbosek a valasztojog alkotmanyos szabalyozasa irant. Hisz politikai alapjogkent biztositekot jelent a tobbi politikai jog demokratikus ervenyesitese iranyaban is. Ugyanis ez azt fejezi ki, hogy a politikai jogok mas csoportjaival, kuldnosen a velemenynyilvanitas, a gyulekezesi es egyesulesi szabadsaggal azonos szinten es korben van szabalyozva. Marpedig ez alapkerdes a hatalomgyakorlas demokratizmusa szempontjabol. Nehezen kepzelhetok el a demokratikus valasztasok pl. a velemenynyilvanitas szabadsaganak hianyaban, ha az embereknek nines modjuk, hogy gondolataikat szoban, irasban, vagy barmely tetszesuk szerinti formaban nyilvanossagra hozzak. Ha ilyen cellal nem tarthatnak gyuleseket, nem folytathatnak nyilvanos eszmecseret, nem vehetnek reszt tomegdemonstracidban stb., valoszinu, hogy a valasztasokkal szemben is kdzdmbosek maradnak. Az egyesules szabadsag is, tagolja, artikuldlja, illetve aktivizalja az dllampolgdrokat. Az 6lenk egyesuleti diet szinte elvdlaszthatatlan a demokratikus tarsadalomtol. A politikai jogok emlitett formdinak ervdnyesulese kifejezetten feltdtele a valasztdsok demokratizmusanak. Aktiv politikai reszvetel nelkul a valasztasok formdlissd, manipulalhatova vdlndnak 6s csak arra szolgalhatnak, hogy kifele, mds dllamok elott a hatalom legitimkent tuntesse fel magat. Tehdt a demokratikus allami-tarsadalmi berendezkedes feltetele az allampolgdri jogok teljeskoru, egymasra hato ervdnyesulese. DR. GYORGY ISTVAN
