Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-29 / 17. szám
Fdszerepben: az apa Az olyan csonka csaladokon kiviil, amelyet az anya es a gyermekek alkotnak, leteznek olyanok is, amelyek elen az apa dll. Ezek szama viszonylag keves. Talari ezert szentelnek a szakemberek keves figyelmet e csaladtipusnak. Az ilyen csaladok vagy az anya halala, vagy a valas kovetkezteben jonnek letre, illetve ugy, hogy a notlen ferfi magara vallalta a gyermek neveleset. A ferfinek sem konnyu Nalunk meg mindig szokatlan, hogy az apa egyediil gondoskodjon a gyermekrol, s talan ezert talal konyebben segitseget a szelesebb csalad noi tagjainal. Az apanak rendszeresen valamelyik nagymama segit vagy egy josagos neni,'illetve mas potmama, tehat valamilyen kiildnleges csaladi kbzosseg jon letre, melyben az apa nem marad egyediil. Az apanak a csaladban betoltott szerepe az utobbi evekben igencsak megvaltozott. Ez abbol adodott, hogy az apak nagyobb mertekben bekapcsolodtak a gyermekrol va- 16 gondoskodasba, melyebb lett a csaladok intimitasa, erzekenyebbe valtak. A felmeresek azt mutatjak, hogy a ferfiak kepesek ugyanugy atelni gyermekiik problemait mint a nok, csupan kiilso erzelmi megnyilvanulasaik merteke kulonbozo. A ferfiak is, ugyanugy, ahogy a nok, rendelkeznek olyan megnyugtato es szorakoztato tulajdonsagokkal, gesztusokkal, melyekkel kontaktust teremtenek a gyermekiikkel. A ferfi, aki egyediil marad a gyermekeivel, szamtalan nehez helyzetet el at. Ha a valas kovetkezteben keriil uj korulmenyek koze, gyermekevel egyutt gyakran csak ekkor kezdi feldolgozni a valast magat es az azt megelozo iddszakot. Ha egyediil el, inert a felesege, gyermekei anyja meghalt, mindannyiuknak nehez megbekelniiik a veszteseggel. Mindket esetben sziikseges, hogy a gyermekek irant sok-sok oszinte, emberi szeretetet tanusitson. Az ido fokozatosan enyhiti a fajdalmat, de az ilyen csaladot sokszor erik kulonbozo specifikus gondok. A gyermekekre tobb teendo harul, ezert megbizhatobbak es torekvoek. A szulo viszont gyakran elfelejti, hogy a gyerekek kicsik es sziiksegiik van a jatekra, a kortarsaik tarsasagara. Egyreszt a banatuk, a gyaszuk miatt, de a fokozott munkak miatt is fennall annak veszelye, hogy a csalad - a gyerekek es az apa - elszigetelodik a tagabb szocialis kornyezetuktol. Az apanak nem volna szabad beletemetkezni abba a gondolatba, hogy 6 csak a gyermekeknek el. Ahhoz, hogy a gyermekeinek elegendo szeretetet tudjon nyujtani, biztonsagot tudjon adni, es hogy helyes peldakeptik legyen, neki maganak kell erosnek es kiegyensulyozottnak lennie. Tehat meg kellene driznie barati koret, a kedvteleseit se szabad melloznie teljesen. Meg kell engednie a gyerekeknek, hogy a kortarsaikkal erintkezzenek, ingergazdag kornyezetben legyenek, es fokepp: ha lehetseges, az anyaval valo kapcsolatot se akadalyozza. A gyermekeit egyediil nevelo apa a munkahelyen is szamos problemaval talalkozik. Rendszerint neki - mint ferfinak - kevesbe nezik el a gyermekrol valo gondoskodas miatti hianyzast es sokszor meg igenyesebbek vele szemben. Azok a gyerekek, akik anya nelkul nonek fel, gyakran szenvednek onbizalomhianyban, es a tetteikben agresszivitas is jelentkezhet, mint az erzelemszegenyseg kovetkezmenye. Nemely gyermek anya nelkul visszahuzodova, ijedosse lesz, alacsonyabbrendunek erzi magat. Vagyodnak a szeretetre, igyekeznek valakit megnyerni. Probalkoznak az iskolaban is, s ha ez nem sikerul nekik az elkepzelesiik szerint, erzekennye valnak, sebezhetoek lesznek es az onbizalmuk egyre kisebb lesz. Ha kiskorban vesziti el a gyermek az anyjat, annak nagyon sulyos kovetkezmenyei lehetnek. Nem erzi az anyai szeretetet, a figyelmesseget, s ez kesobb komoly erzelmi fogyatekossagot okozhat. Megnyilvanulhat zarkozottsaggal s ugy is, hogy a gyermek nem kepes a szeretetet kimutatni, azonban viselkedhet durvan sot agresszivan is. Ismet felbukkan a csonka csaladban felnovekvo gyermekek problemaja es azok az igenyek, amelyek az apaval szemben meriilnek fel, megpedig a fiuhoz illetve a lanyahoz valo viszonya soran. Kiilonosen nehez az egyedulallo apak helyzete akkor, ha pubertaskoru lanyuk van, nem csupan a biologiai valtozasok miatt, amelyek azt a korszakot jellemzik, hanem az erzelmi hozzaallas szempontjabol is. Ezert az egesz eletre szoloan fontos, hogy - ha egy mod van ra - az anyaval megmaradjon a kapcsolat, vagy ha nem valas miatt keriilt sor az elszakadasra, legalabb reszben potolja ot mas no. Ha az anya vagy az apa egyediil marad a gyerekkel, elegendo peldat kell nyujtania mind noi, mind pedig a ferfi tarsadalom vilagabol, s ezaltal at kell lepnie nemi hovatartozasa hatarait. Ket szerepet viszont csupan nagyon kevesen kepesek jatszani, ezert a gyermeket egyoldaluan iranyitjak, mert a masik, a nem sajat szerepet csak jatsszak. A gyermek ezt nagyon hamar felismeri, vegtil is ez csak amolyan “atvitt” dolog. Elofordul az is, hogy a sajatjat elnyomja, es vegtil nem viselkedik sem anyakent, sem pedig apakent. A csonka csaladban az apa - az anyaval szemben - hatranyban van. Hogy miert? A ferfi szerepet meg mindig a munkahelyi elkotelezettseg, a kiilvilaggal valo kapcsolat, a politikai esemenyek, a kedvtelesek jellemzik. Ezt viszont elobb utobb el lehet sajatitani, konyebb megtanulni, mint azt, amit a no vilaga rejt magaban. Ez az elettapasztalatok iranti erzekeny hozzaallas, a finomsag, a gyongedseg. Ezt azonban nem konnyu megtanulni. Ha jon az uj no... Az egyedulallo apa a hianyzo anyat gyakran uj hazassag reven probalja potolni. Az uj feleseg (es egyben a gyermekek anyja) kivalasztasakor van, aki csak sajat maga szerint dont, de akadnak olyan ferfiak is, akik inkabb merlegelik gyermekeik velemenyet. Az viszont biztos, hogy az uj csaladtag megjelenese nem egyszerii sem a gyerekek, sem az uj anya, de meg az apa sztimara sem, kivaltkeppen akkor, ha a valodi anya el. Ezert kell igen kdrultekintoen merlegelni ezt a lepest es erzekenyen, tiirelemmel legyozni a sziik es a tagabb csaladi kOrben felmeriilo problemakat. Az uj asszony es az elhunyt, illetve az elvalt anya sziileivel valo kapcsolat nagyon bonyolultta valhat. De semmi sem lehet erosebb, mint az igazi szeretet es az oszinte keszseg a megertesre. A maganyos ferfinak, aki a gyermekeirol gondoskodik, nem volna szabad rovid ideig tarto kapcsolatokat kotnie kiilonfele partnerekkel, s fokepp akkor nem, ha tudja: ezek a nok nem volnanak jok anyanak a gyermekei szamara. Raadasul fianak, lanyanak sem kellemes ujabb es ujabb nokkel megismerkedni. Egy neves pedagogus ezzel kapcsolatban megjegyezte: olyan jelenesek ezek, melyek utan a lakasban megmarad a parfiim illata, a gyermekek lelkeben pedig uresseg tatong... TAMASNE GAL VIOLA Hetrol hetre Csupa nemes csapongas a kozep-europai nemzeti lelek. Itt fatyol nelkiil, illuzid nelkul nem lehet elni. Nagy kar, hogy a valdsag mindent levetkoztet. Most Dusza Istvan duzzog az uj magyar kormdny programja miatt. „Hatarontuli magyar politikaja” lettiink Orbaneknak. Dusza duzzog, hogy ilyen szo nines is. Valoban! Igen magyar szo nines. De magyar realit^s igen. Mint ahogy a humorista Karinthynal is tetezik „juhaszszentemszeretdm”. Jobb h6t, ha mielobb megtanuljuk: „hatarontiilimagyarpolitika”. Ahovd Orban Viktor jart iskolsiba, igy tanitottak. Es most mar igy lesz negy Svig, amig d lesz Magyarorszag miniszterelnoke. Volt ido, amikor egyik „nagy” elodje, „tizenbtmillid magyar miniszterelnoke” kivant lenni. Lett is belole nagy ribillio! Miert lettiink „hatarontulimagyarpolitika”. Van, akit ez meglepett es az Uj Szo munkatarsa csalodottan kialtott: „Gyerekek, hat tenyleg kiiliigy lettem 6s lettiink?” Ugy tesz, mintha eddig Parkanynai nem kertek volna az utlevelet, ha Budapestre utazott. Dehat az illuzio, az mindennel fontosabb! * * * Ugyanez a cipd szoritja a Budapesti egyensuly cimu irojat, bar d mar ovatosabb. Irasabol megtudjuk, hogy Orban a tizenotmillio magyar dolgaban kiterd vaiaszt ad, amikor arrol beszel, hogy „kormanya a magyar nemzet reszenek tekinti magat, jdllehet a magyar ailam 6s a nemzet hatarai nem ernek egybe”. Es itt eri az olvasot az igazi meglepetes, mert P. Vonyik Erzsebet a nyilatkozatot igy magyarazza: „Ami mas szdval majdnem ugyanazt jelenti, mint amit nehai Antall Jozsef mondott. Vagyis majdnem 6s megse. Csakhogy akkor minek a buv6szked6s a szavakkal? Mert barhogy nezem Orban Viktor nyilatkozatat, abban sehol se taiaiom, hogy d mind a tizenotmillio magyar miniszterelnoke kivan lenni. M6gis oda kell magyarazni, mert akkor mi lesz az Egyiitt- 61es teremtette illuziokkal? Betapasztjak a szemeinket, vattat dugnak a fuliinkbe, csakhogy az illuzidk megmaradjanak. Mi pedig eltunodhetiink, igaza vane a biblikus zengesu igazsagnak, hogy jaj a nepnek, amely festett kepeket kezd imadni? Festett kepeket, melyeket az MKP nehany politikusa nyoman egyetlen napilapunk pingal a szlovakiai magyar 6gre. (szoke)
