Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-29 / 17. szám
A petfcios jogrol - alkotmanykozelben A jogallamisagnak vannak olyan kialakult alkotmanyos es jogrendszerbeli egyeb kriteriumai, amelyek hianyabol arra kovetkeztetiink, hogy az adott jogrendszer megtagadja polgaraitol azt a vedettseget, amely a mai standardokat kielegiti. Ezek a nemzetkozi dokumentumokban is ttikrozodo kovetelmenyek akkor tekinthetok betdltottnek, ha az allamok alkotmanyai az emberi jogoknak es szabadsagoknak meghatarozott koret tartalmazzak, a jogrendszer egesze pedig tartalmilag is azok megvalositasa, nem pedig lerombolasa iranyaban hat. Ide sorolhato a peticios jog is. A peticios jogrol azonban nemzetkozi szabalyok nem rendelkeznek. Nem tartalmazza ezt a jogot sem az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, sem pedig A polgari es politikai jogok nemzetkozi egyezsegokmanya. Nem tartozik ezek szerint azon garancialis intezmenyek koze, amelyek nelktil az allampolgari jogokat vedetlennek kellene tekinteniink, mint pl. a jogorvoslati jog altalanos tetele, vagy pedig bizonyos peres ugy birosagon keresztiili megtamadhatosaga stb. Sot a peticios jog nem tartozik vegsosoron a szabadsagjogok korebe sem, mint pl. A szolasszabadsag, a velemenynyilvanitas szabadsaga, a gytilekezesi vagy egyestilesi szabadsag stb. Legfeljebb ugy mondhatnank, hogy mindezek egyik nevesitheto kovetkezmenye, specialis megnyilvanulasi formaja. Ebbol ugy tunhet, mintha a peticios jog meglete vagy hianya nem is lenne semmifele osszefuggesben a jogallamisaggal. Ez azonban tavolrol sines igy, annak ellenere sem, hogy nem minden alkotmany tartalmazza ezt a jogot. A peticios jog ellen felhozhato legalapvetobb kifogas abbol meriti erveit, hogy a peticios jog nemesak hogy nem modern intezmeny, hanem egyenesen a feudalis idoszakra, s annak is abszolutista korszakara vezethetd vissza. Maga az elnevezes is, kerelem, folyamodvany arra az alattvaloi helyzetre utal, amelyben vegso ketsegbeesestikben az uralkodohoz folyamodok csak ily modon remelhettek serelmeik orvoslasat. Meghallgatasukra altalaban csakis akkor szamithattak, ha maguk a kerelmezok is kello tarsadalmi erot kepviseltek. Ktilonben a megoly joszandeku uralkodd sem tudta megvedeni oket a hatalmassagokkal szemben. Erre kittino pelda az angol Alkotmanynak tekintett Petition of Right, amelynek hosszu idon keresztul nem sikertilt ervenyt szerezni, majd vegtilis a tarsadalmi viszonyok megvdltozasaval parhuzamosan az un. Bill of Right jogdokumentumban keriilt megszovegezesre: “Az alattvaldkat megilleti az a jog, hogy kerelemmel forduljanak a kiralyhoz; az ilyen kerelem eloterjesztese miatt tortend letartoztatas vagy vademeles torvenytelen.” Ez a megfogalmazas az elso megkozelitese a peticios jognak, ennek leglenyegesebb vonasait tartalmazza. Tehat kerelem a szuverenitas hordozojahoz, amelynek eloterjesztese miatt hatrany nem erheti a kerelmezot. A francia forradalom dokumentumai sem tesznek meg emlitest a peticios jogrol 1791 -es Alkotmany azonban mar tartalmaz arra vonatkozo rendelkezest, miszerint: “barki egyeni panaszat a hatosagokhoz beterjeszthesse.” Ezt azonban inkabb panaszjognak tekinthetjuk. Az Eszakamerikai Egyesult Allamok Alkotmanya az 1791 -es modositas ota szinten tartalmaz olyan rendelkezest, amelynek ertelmeben: “A kongresszus... nem csorbithatja a nepnek a bekes gyiilekezeshez valo jogat, vaiamint azt, hogy a kormanyhoz forduljon panaszok orvoslasa celjabol”. Atfogoan azonban eldszor 1848-ban fogalmaztak meg a beadvdnyi jog tartalmat egy nemet jogszabdlyban. E szerint: “Minden nemetnek joga van arra, hogy irasban kereseivel es panaszaival forduljon a hatosagokhoz, nepkepviseletekhez, ill. a Birodalmi Gyuleshez”. Ezek az emlitett peldak a panaszbeadvanyok benyujtasanak jogarol altalaban szolnak, nem tettek ktilonbseget a kozott, hogy a kerelmet az allampolgarok egyeni ugytikben, egyenileg terjesztik-e be vagy koztigyben, kozossegileg. Pedig a peticios jog fejlodeseben eppen ez jelenti a fordulopontot, s amely ennek letjogosultsagat mind a mai napig magalapozza. A XIX. szazad masodik feletol a jogallamisag garanciainak, mint a jogorvoslati rendszer, kozigazgatasi biraskodas, alkotmanybiraskodas kieptilese kovetkezteben arra a funkeiora, amelyet a peticio evszazadokon keresztiil korabban betoltott tobbe mar eredeti formajaban nines sziikseg. Mivelhogy az egyeni jogsertesek kikuszobolesenek forumrendszere adott, ezert az ujabb keletu alkotmanyos szabalyok a peticios jognak egy modositott valtozatat fogalmazzak meg. Itt a kozerdeku cel a lenyeg. Peldakent emlithetjtik az 1867-ben elfogadott osztrak torveny t, amely szerint a peticio joga minden allampolgart megillet, tovabba biztositja a kozossegi peticio jogat koztesttilet ds egyesuletek szamara. A kdsobbi fej lodes altalaban azt igazolta, hogy a petjeios jognak meg van a letjogosultsaga ugy ahogy az a XIX. szdzad masodik feleben megfogalmazddott. Ennek lenyege a kovetkezdben van:- a jogdllamisag Altal nyujtott valamennyi intdzmenyes garancia is kevesnek bizonyulhat ahhoz, hogy igazsagtalansagok vagy teveddsek ne tortenhessenek. Az ilyen esetekben az dllampolgar biztonsagdt szolgalja, ha egyeni panaszaival kozvetlentil a kdpviseleti szervekhez is fordulhat azokon a vegrehajtd szerveket illetoen, amelyek munkaja ellen kifogasa merul fel.- ugyanugy a kozbssdgi peticio is jogot biztosit szervezddott csoportok szamdra, hogy elkepzeleseikrol a kdpviseleti szerveket kozvetleniil tajekoztassak. Ha ennek masik oldalan az a kotelezettseg is megfogalmazodik, hogy az emlitett szerveknek a beadvanyokkal erdemben foglalkozniuk kell, ugy a peticios jog betbltbtte tarsadalmi funkeiojat. Azt ugyanis, hogy a kozvetlen demokracia egyik intdzmenyekent informalta es mukodesbe hozta azt az apparatust, amelynek vegso soron barmely kerdesben dontesi joga van, igy a legfelsobb kdpviseleti szervek eseteben meg a jogszabalyok modositasa is jogaban dll. A peticios jog tehat abban az esetben teljes, ha feloleli mind az egyeni, mind pedig a kollektiv panasz, birdlat es javaslattetel jogat, amellyel az allampolgarok, ill. kdzossdgek kozvetlentil a kdpviseleti szervekhez fordulhatnak. Mindamellett, hogy a peticios jog alkotmanyban valo rdgziteset tartjuk megfelelo garancianak a jogdllamisag kereteben, akadnak pdldak arra is, hogy a peticios jogot az alkotmdny nem tartalmazza. Az allampolgari jogok vedelmenek van egy masik, ugyancsak jelentos intezmenye, ez az ombueman. Ismeretes, hogy ez az intezmeny foleg a skandinav jogrendszerekben honos, de megvan ez a francia es az angol jogrendszerben is, sot ma mar nehany kozep-, kelet-europai orszagban is megtalalhato. Ez tartalmilag olyan funkcio, amelynek legfobb celja a kozigazgatas allapotanak figyelemmel valo kiserese, ellenorzese, s errol a parlament tajekoztatasa. Szinte ertelemszeru resze egy ombueman tevekenysegenek, hogy allampolgari panaszokat is fogadjon. Az eddigiek alapjan megallapithatjuk, hogy a peticios jogot alkotmanyi szinten kell biztositani. Az SZK Alkotmanya 27. cikkelyeben tartalmazza a peticios jogot, s ezen tulmenoen torveny is szabalyozza a peticios jogot. Az 1990. evi 85. szamu torveny tiz paragrafusban reszletesen szabalyozza a peticios bizottsag, az alairasgyujtes, a peticio benyujtasa es intezese kerdeseit. Az Alkotmany esupan ket korlatozast emlit, amikor is nem lehet a peticio jogaval dlni: ha valaki peticioval kivanna felhivast tenni az emberi jogok megszegesere, vagy ha ezzel akarna beavatkozni a birosagok fuggetlensegebe. Kiilon jogi szabalyozas ervenyes, ha a peticidval nepszavazas kiirasdt inditvanyozzak. Az ide vago 1992. dvi 564. szamu ds az 1994. dvi 158. szamu torvdny eldirja tobbek kozott, hogy ez esetben a peticid tartalmat nyilvanosan ki kell fuggeszteni es az alairasokat is dltaldban nyilvanos helyen kell gyujteni. Tovabba, hogy a peticios beadvdny dltal cimzett dllami szerv kepviseloje koteles a peticiot atvenni es 30 napon belul arra valaszt adni, ill. dllast foglalni es utalni az elintezes modjara. Az elmondottakbol kitunik, hogy a jogdllam alapja a jog mindenek feletti hatalma. A hatalom birtokosa pedig az dllampolgar, s tobbek kozt a peticids jog biztositja szamara az allamhatalom gyakorlasdnak es a koziigyek intezdsdben valo reszvetelenek a lehetoseget, illetve azt, hogy az dllami szervek esetleges tevedeseit kikuszdbdlhessek, biralatukat, jobbito javaslataikat kozvetlentil juttathassdk el az illetekes kdpviseleti szervekhez. DR. GYORGY ISTVAN
