Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-22 / 16. szám
z z z rdekes Opuletek - epiiletek Grdekessegei A sZentesi templom Idotlen idok ota lakott az a hely, ahol a mai Szentes kozseg elterul. A „Bodrogkereszturi kultura" (regeszeti korokben, terkepeken vilagszerte igy ismerik) eszakkeleti nyulvanya ez a videk, es Szentes kozseg kertjeiben, kuldnosen a templomhoz kozel esd parcellakon szantas es kapalas kozben gyakran kerultek eld cserepdarabok, edenyek maradvanyai a tortenelem elotti idokbol, femtargyak a bronzkorbol. Nehai nt. Papp Zoltannak, a reformatus lelkesznek tiszteletremelto hazi gyujtemenye volt ezekbol az oskori emlekekbol. Nem csoda, hogy mikor honfoglalo eleink megjelentek a Karpat-medenceben, Szentes egyike volt azon helyeknek, amelyet kedvesnek talaltak a megtelepedesre. Az is lehet, hogy epuletmaradvanyokat talaltak az elottuk ittlakoktol, talan az avaroktol vagy meg regebbiektol. A mai Szentes valoban regi falu. Egy 1245-bol szarmazo okirat mar megemliti. A falu folott magasodo, kulonben nem tul magas, inkabb csak dombnyi magassagu Pilis megis grandiozusan hat. Az egyebkent fuvel, bokrokkal benott meredely tetejen a kiallo palako sziklak ugy hatnak, mintha odaragasztottak volna oket. Tetejukrol gyonyoru kilatas van a nezelodo elott megnyilo delnyugati iranyu, a vegtelenseget sugallo alfoldi tajra. Iment emlitettem, hogy olyanok a sziklak, mintha odaragasztottak volna oket. Ki tudna megmondani, az idok emberenek mely retegebol szarmazik az a meseszeru „magyarazat", hogy bizony: azokat a sziklakat taltosok es tunderek ragasztottak oda. Mas faluba elszarmazott szentesiektol hallottam, hogy a templomot sem emberek epitettek, hanem tunderek. A templom epitesenek idejerol nines semmi adat. Egeszen bizonyos, hogy a 13. szazadban mar allott a roman stilusu, eroditmenyszeru templom. A templom masik erdekessege az a hellyelkozzel meg ma is elobukkano nezet, hogy a templomnak nincsen epitett alapja, hanem azt (megintcsak a taltosok altal) odahelyezett hatalmas kolapra epitettek, amelyik pontosan olyan, mint a templom alaprajza. Nem tudni, melyik alaprajzrol van szo, mert az epulet a szazadok soran azert csak bovult. Nehez lenne, bar nem lehetetlen, utananezni annak, hogy valoban egyetlen kolapon nyugszik-e. Mindenesetre, ha a Pilis bokrai kozbtt jarunk, tobb helyen, szinte szembedtloen latni hatalmas, lapos, majdnemesak vizszintes kolapokat. Miert ne lehetett volna egy meg nagyobb, egy meg hatalmasabb; egesz templomnyi?... Na es! Aztan miert ne helyezhettek volna azt oda tunderek vagy taltosok? Mert a szentesi templom es kornyeke megerdemli, hogy sok evszazados falai alatt jarva, szaz es ezer nemzedek elete es halala helyen megerezzuk: meg talan mindig itt vannak a taltosok, itt vannak a regi tunderek... TISZAI NAGY MENYHERT (a szerzo felvetelei)
