Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-22 / 16. szám

Kertesznaptar A csemegeuborka nyari novenyvedelme Az eddigi tapasztalatok szerint az uborka­­peronoszpora szabadfoldi koriilmenyek kozott junius elso dekadjaban szokott megjelenni a fi­­atal novenyeken, karosito hatasa viszont julius­­ban 6s augusztusban fokozodik. Az ellene valo vegyszeres vedekezesre tovabbra is ket kontakt hatasu (Kuprikol 50, Novizat MN-80) es ot fel­­szivodo (szisztemikus) keszitmeny (Curzate K, Ridomil Plus 48 WP, Sandofan C, Mikal M 6s Aliette van engedelyezve. A kontakt hatasu k6- szitmenyeket mindig a megelozd vedekezesre hasznaljuk, hogy a novenyeken osszefuggd be­­vonatot kepezzenek. Az igy kezelt novenyekre juto gomba sporAi csirAzAs kozben erintkeznek a keszitmeny hatoanyagAval es elpusztulnak. A felszivodd k6szitm6nyek elonye, hogy kepesek a gomba fejlddo fonalait a novAny szo­­veteiben elpusztitani, meg 2-3 nappal a fertozes utan is, tehat gydgyito hatasuk is van. Ami a permetezesek gyakorisAgAt illeti, a kontakt hatasu kdszitmenyekkel az idojArAstdl fuggden 4-7 napos, a felszivodo szerekkel pe­­dig 7-14 napos iddkdzokben permeteziink. A felszivodo szereknel nem ajanlatos ketszer ugyanazt a keszitmenyt hasznalni, mert ezzel eldsegitjiik a gomba ellenallosaganak gyorsabb kifejlodeset. Esos idoben gyakrabban, szaraz meleg idoben pedig ritkabban permeteziink, s kozben ne feledkezztink meg a helyes ontozes­­rol sem. Ugy dntozziink, hogy a novenyek leve­­leire ne jusson viz. Az utobbi evekben az erosen peronoszporAs tiltetvenyekben a nyar masodik feleben sulyos novenyvedelmi gondot okoztak a takacsatkak. A takacsatka kedvenc buvohelye peldaul a csi­­behur nevi! gyomnoveny, amely az uborka kor­­nyezeteben hajtatasban es szabadfoldon is csak­­nem mindig felfedezheto. A tartosan magas leg­­merseklet, a szarazsag es az alacsony pAratarta­­lom (Julius vege, augusztus) kedvez a takacsat­­kaknak. Buvohelyeikrol nagy tomegben szetraj­­zanak, kozben karteteltik a korabban fertdzott gocokban drasztikusabba vAlik. Az invAziot ko­­vetoen a level szinen tuszurasnyi feher pontok es levelfonaki ritkas szovedekben maszkalo Al­­latkak latvanya mar eros kartetelrol tanuskodik. A vddekezes siirgos, mert csak igy fekezhetjiik meg a rendkiviil gyorsan szaporodo nepesseget. A hatasos v6dekez6s viszont elegge nehez, mert pokhAloszeru szovedek vedi a kartevoket 6s a tojasok is ellenalloak a legtobb novAnyvAdo szerrel szemben. Buvohelyeikrol ujabb es ujabb hullamban Arkeznek. Sajnos tobbnyire a perme­­tez6si technikAnk sem eleg tokeletes, mivel a le­­velek fonAkAt nem Ari maradektalanul permete­­zoszer. Az alkalmazhato akaricid kAszitmAnyek: Danitol 10 EC + Nissorun, Mitac 20 stb. A ta­­kAcsatkAAval azonos eletkoriilmenyek kozott kArosit a dohanytripsz. Sok gazdanovenyu, gyorsan szaporodo kArtevo. SzivogatAsa nyo­­mAn a level szinen apro kivilAgosodo foltok, ezek levAlfonAki reszen pedig nagyon jellegze­­tes szabAlytalan, eziistosen csillogo foltok mu­­tatkoznak. A kArtevo rejtozkodik es biztonsAgo­­san csak nagyitoval ismerheto fel. A fiatal egye­­dek vilAgos, a kifejlett imAgok sotetebb szinuek, megnyult testuek, fiirgen mozognak. A dohAnytripsz ellen Decis 2,5 EC, Dimecron 50, Lannate 20 L oldatAval permetezziink. A felso­­rolt novenyvedo szerek alkalmazAsakor ne fe­­ledkezziink meg a nedvesitoszer (Nonit, Sandovit 0,05 %-ban) valo adagolAsArol sem. Nyari viragok teli disznek ManapsAg so­­kan kedvelik a szAraz nyAri virA- gokbol kotott csokrokat. Ilyene­­ket magunk is ke­­szithetiink, ha az erre alkalmas vi­­rAgokat megszA- ritjuk. A virAgokat „fejjel lefelA” ldgatva tegyiik megfelelo nagysA- gu virAgcserepbe, majd az edenyt ovatosan szorjuk tele finom szAraz homokkal. UtAna a cserepet tegyiik 1 -2 hetre tiizo napra, s kozben iigyeljiink arra, hogy csapadek ne 6rje. A cse­­repben levo homok Atforrdsodik, s a novenyek megtartva eredeti alakjukat szApen megszArad­­nak. A szAritAsra alkalmas novAnyek szintiket (vagy annak ArnyalatAt) megorzik. A homok leontesenel legyiink elovigyAzato­­sak, nehogy a szAritott novenyek megseriilje­­nek. CSIBA LASZLO Jogos? Nem jogos? L. P. galantai olvasdnk arrdl erdeklo­­dik, hogy mivel a varosi hivatal reszdrol kdsik a beigert lakasvasarlas, mit tehetnek az ugy meggyorsitasa erdekAben? AltalAban a kdzs6g (vAros) kezdem6nyezi a kozsegi tulajdonban levo lakAsok eladAsAt sajAt belsd szabAlyai, irAnyelvei szerint. TehAt felszolitjAk a b6rloket, hogy torv6nyes lehetd­­s6g van a bizonyos, Altaluk lakott lakAs meg­­vdtelAre. Egyidejuleg, lehetds6g van arra is, hogy maga a berld - bArldk - kezdemdnyez­­zAk a lakAsok AtruhAzAsAt. Az ilyen esetben ajAnlatos 16trehozni a bArldk tArsulAsAt (spolodenstvo nAjomnikov), amelyen keresz­­tul a bdrlok kdzdsen 16pnek fel a kdzseggel (varossal) szemben, es kdzdsen Arvenyesitik a lakAstulajdonrdl szdld tdrvdnyben megAllapi­­tott jogaikat. Az adott helyzetben azt ajAnljuk, hogy mint bdrlok tegy6k meg az elsd 16p6se­­ket, s ne vArjanak a vAros reszdrol tortAnd kezdem6nyez6sre. B. F. Idvai olvasonk iparengedely alap­jan esernvojavitassal foglalkozik harom­­szobas kozsegi bdrlakAsAban. Arrdl Ardek­­lodik, hogy szabdlyos-e ez jogilag, illetve nem tdrtAnhet-e meg, hogy a lakasgazdal­­kodasi vallalat ennek alapjan emeli a lak­­bert, vagy esetleg kilakoltatja a lakasbol? Az esernyojavitAs szerintiink az olyan mestersAgek egyike, amely nem vesz igAnybe nagyobb lakteriiletet. A lakasbdrletekkel kap­­csolatos jogi viszonyokat szabAlyozd 1992. evi 189. szAmu torvdny 9. paragrafusa alapve­­td szabAlykAnt szogezi le azt, hogy az Allami vagy kdzsegi tulajdonban 16vo lakAst vagy annak egy resz6t ideiglenesen mAs mint lakAs celjAra felhasznAlni csak a berbeadd hozzAjA- rulAsa es a kdzseg (vAros) enged61yez6se alapjAn szabad. Ugyanakkor azt is tartalmaz­­za, hogy a berld vagy annak hAztartAsAnak to­­vAbbi tagjai a lakAst, vagy annak egy r6sz6t ideiglenesen a kdzsAg engedAlyezese nAlkiil is felhasznAlhatjAk egyeb eelokra, amennyiben a felhasznAlAs mddja nem zArja ki azt, hogy a lakAs helyis6geit ugyanakkor lakAscAlokra hasznAljAk ki. Ugy vAljtik, hogy az On Altai uzott ipar nem zArja ki a lakAs lakAscAlokra valo hasznAlatAt, igy ideiglenesen a fentem­­litett cAlra valo felhasznAlAsAt szabAlyosnak tartjuk. Ami a lakAsbArlet felmondAsAnak lehetd­­sAgAt illeti, meg kell emliteni, hogy ennek okait a PolgAri TorvAnykonyv 711. paragrafu­­sAnak 1. bekezdAse tAtelesen felsorolja, s en­nek gyakorlati kivitelezAse csak birdsAgi hoz­­zAjArulAssal tdrtdnhet. Az okok kdzdtt szere­­pel olyan ok is, amely miatt bizonyos iparfizd­­sek esetdben a lakAsbArlet felmondhatd, amennyiben az durvAn serti a jd erkblcsdket. Az esemydjavitAs nyilvAn nem tartozik ezek kdzA. DR. GYORGY ISTVAN Uborkahajtatas foliasdtorban

Next

/
Thumbnails
Contents