Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-22 / 16. szám
Latogatas Betlerben Regebben, nem volt a kbrnyekiinkbn alapiskola es nem volt osztdiy, ameiy legalabb egyszer el ne ldtogatott volna Krasznohorkdra es Betlerbe. Amolyan zardndokhelyunk left az a kef hely, akdr a muzu/mdnoknak Mekka. Legalabb egyszer eletunkben el kell oda menni, aztdn el kell vinni a gyermekeinket es el kell mondani nekik, milyen volt akkor, amikor mi jdrtunk ott. N os, az en gyermekkori latogatasom ota bizony nagyon megvaltozott a betleri kastely. Felujltottak az epuletet, teljesen atcsoportositottak a kiallitott targyakat. Mind a ket valtozas eldnyere valt. Latszik, hogy gondos kezekben van. Hetfoi napon jartam ott, amikor nines hivatalos nyitvatartas, nines tomeg. Eva Lazarova igazgatono belegyezett, hogy Gyorgy Tibor kisereteben vegiglatogassam a kastely csodalatos termed, es elbeszelgessiink a meg ennel is csodalatosabb tortenelmerol. Gyorgy Tibor erdekesen, lenyegre toroen mutatja be a kastelyt es mondja el az elmult evek valtozasait.- A betleri kastely teriilete a 13. szazadtol a 17. szazadig a krasznahorkai var tulajdonahoz tartozott, az ismert Bebek csalade volt. A 18. szazad elejen szerezte meg az Andrassy csalad. Ezutan a kastelyt tobbszor atepltettek. Utoljara 1882 es 1890 kozott zajlott a legnagyobb atepit6s, es akkor alakult ki a kastely mai arculata, tehat akkor epUlt a masodik emelet. Az Andrassyak birtokoltak a kastelyt egeszen 1945-ig. A haboru utan a kastelyt es a birtokot atvette az Erdeszeti Hivatal es a Kelet-Szlovakiai Muzeum. 1953-tol lehet latogatni a kastelyt. Mind a betleri kastely, mind pedig a krasznahorkai var azon keves muemlekek koze tartozik, amelyek szinte erintetlenul maradtak meg a haboruk utan. Minden az 1945 elotti allapotot tiikrozi. K6- sobb a kastelyt a muzeumi halozatba soroltdk, 6s azdta a nemess6g lakaskulturajat hivatott bemutatni. Ezt a celt szolgalta 1988-ig, amikor a meglehetosen leromlott dllapotra valo hivatkozassal elkezdodtek a felujitasi munkalatok. Ezek 1994-ig tartottak. A rendkiviili gondos felujitasnak koszonhetoen a kastely megkapta a hires europai dijat, az Europa Nostrat. Ugyanebben az evben a muzeum megpalyazta az Europai Muzeumok Szovetsegenel az Europa legjobb muzeuma dijat is, es bar bekerultiink a legjobb husz koze, nem volt eselyiink nyerni, mert ezt a dijat akkor a Iausanei olimpiai muzeum nyerte el. — Hanyan latogatjak a kastelyt evente?- A bajmoci muzeum utan a mienk a masodik leglatogatottabb muzeum az orszagban. Korulbeliil 100-120 ezer vendegiink van evente, 6s zomuk termeszetesen a nyari idoszakban jon. A latogatok a vilag szinte minden tajarol erkeznek. Tavaly peldaul a latogatdk 27 szazaleka volt kulfoldi. Ebbol 10-15 szazalek volt magyarorszagi. Bar egyre tobb az amerikai es nemet turista, csokkent a hazaiak es a diakok szama. Miota az iskolasoknak draga az utazas, tehat az utobbi evekben 40 ezerrel csokkent diaklatogatoink szama.- Idegenvezetdik milyen nyelveken tudnak informaciot adni?- A magyar nyelv nem okoz problemat. Igyeksziink olyan diakokat felvenni, akik valamilyen vilagnyelvet is tudnak. Ez utobbiakbol tuljelentkezes van: nyolcat vesztink fel, de legalabb 150 kervenyt kapunk.- Mennyibe keriilt a kastely felujltasa?-A kast61y 1988-t61 1994-ig volt zarva, de az epitkez6si munkak mar 1992-ben befejezodtek. A tovabbi ket ev alatt a tarlat helyreallitasan dolgoztunk. Az epitesi munkalatok mintegy 14 millio koronaba keriiltek, de az egesz kast61y helyreallitasa a tarlat restauralasdval egyiitt 43 millioba keriilt. Nem beszelve arrol, hogy ez az egesz felbecsiilhetetlen ert6ket k6pvisel. Ridinger rezmetszeteibol nalunk tiz darab van, a Nemzeti Galeria viszont csak kettot mondhat magaenak.- Elnek meg azok, akik az Andrassyakkal annak idejen kapcsolatban voltak, s ha igen, hogyan emlekeznek rajuk? — Elnek az Andrassyak is, sot azok koziil is nehanyan, akik 1944-ben itthagytak a kastelyt. 1991-ben idelatogatott az utolso Andrassy. A lanytestvere, aki Magyarorszagon elt, itt temettette el magat, a krasznahorkai varban. De elnek azok is, akik naluk szolgaltak. Peldaul a birtok utolso fdkonyveloje, a szakaesno es a vaddr. Ezek az emberek szivesen emlekeznek volt gazdaikra. A termekben setalva megfordult a fejemben, mikeppen menekiilt meg a kastely a II. vilaghaboruban? Gyorgy Tibor erre is tudja a valaszt. Egy Kiss Farkas Jozsef nevu mindenes szolgalt a kastelyban, aki tobb volt egyszeru gondnoknal. Legalabb het nyelven beszelt, es sok mindent el tudott intezni. Rejtely, mikent mentette meg a kastely ertekeit a nemetek es az oroszok elol, hiszen mind a Gestaponak mind az oroszoknak fohadiszallasul szolgalt a kastely. Olyan hatarozott fellepessel es olyan diplomaciai erzekkel rendelkezett, hogy senki sem mert innen elvenni egyetlen darab targyat sem. Azaz hogy egy nemet katona megtette, de ot helyben, a szokokut mellett kivegeztek. Szivesen elbeszelgettem volna a kis oreggel, de sajnos mar vagy husz eve meghalt. Igy mar csak eml6kezhetiink rd... Csak kivanni tudom, hogy sok Kiss Farkas Jozseflink legyen, akik megtalaljak a modjdt, hogy a legnagyobb veszely kozepette is megmentsek 6rtekeinket. HOGYA GYORGY (a szerzd felvetelei) Eva Lazarova, igazgatono Gyorgy Tibor
