Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-22 / 16. szám

Divat NAPOS oldal A gyerekre vigydzni! Csecsemot sosem szabad napra vinni, csak amyekos helyre, de akkor is adjunk ra szellos ruhat, a fejere sapkat vagy kalapot. Kdteves korig se menjen a gyerek a napra ruha nelkiil, es a szabadon levo testreszeket kenjuk be napozo­­szerrel. (Legyen viztaszito, magas fdnyvddo faktoru, legaldbb 5-os.) A deli orakban tilos a strandolas, napo­­zas! Mivel a fenyvedofilter csak mintegy feldra mulva fejti ki h ata­­sat, a napozas elott fel draval, kenjuk be a bort; az izza­dassal, furdessel lekopott filtert gyakori ujrakremezessel potoljuk! A gyerekek, fuggetlenul bortipusoktol, csak 5-10 percig kepesek ve­­dekezni a nap karos sugarai ellen, ezutan boruk leegessel reagal az ultra­viola sugarakra. Boruk meg sokkal vekonyabb es erzekenyebb, mint a felnotteke, az ultraviola sugarak a bdr melyebb retegeit is elerhetik. A gyerekkori leeges rendkiviil veszelyes: a kicsi karja-laba a gyermek test­­feluletenek 25 szdzaldkat kiteheti. Kovetkezeskepp gyengulhet az im­­munrendszere, ds megno a borrak kialakulasanak rizikoja. Izzadni - jo Az izzadas kellemetlen, am felettebb hasznos. Az ember idealis testhomerseklete 37 fok, s ha ennel magasabbra szokik, szedules, fej­­fajas, hanyinger lephet fel. Hogy ne kapjunk hogutat, azt a veritekezes biztositja. * Verejtekmirigyeink szama tobb mint ketmillio ( elsdsorban a te­­nyeren, a talpon, a hajlatokban); egy kozdnseges (nem is nyari napon) korulbelul masfel liternyit verejtekezunk. De nagy kanikulaban oran­­kent annyit izzadunk, hogy megtelne vele egy hdtdecis uveg! Szervezetunk hoszabalyozasat segiteni kell: bo folyadekfogyasz­­tassal ds konnyu, szellos, termdszetes alapanyagu ruha viseldsdvel. Oriasi hibat kovet el az, aki azdrt nem iszik folyaddkot, hogy ne izzad­­jon. Fejfajas, szedulds, kesobb izomgorcs sot eszmdletvesztds is fel­­lephet nala. Tehat: meleg nyari napokon legalabb 2-2 ds 1/2 liter fo­lyaddkot kell inni: asvanyvizet, gydgyteakat, higitott gyumolcslevet. * A verejtek altalaban szagtalan, de a verejtekmirigyek mellett talal­­hato faggyumirigyek valadeka - az elfogyasztott dlelmiszerektol (hagyma, stb., illetve a kivalasztasra kerulo salakanyagoktol) fuggoen jellegzetes illatu. Ha ez meg tovabb romlik, a boron levo mikroorga­­nizmusok hatasara, csipos, kellemetlen szagot araszt. Megoldas van, az alabbiakat ajanljuk: Zsalyatea. Ket- harom cseszenyi enyhiti a veritekezest. Az ecetes, illetve citromos labfiirdo is enyhiti az izzadast nehany orara. A dezodoransok es izzadasgatlok alapanyaga beszukiti a verejtekmirigy pdrusat, igy csokkenti a veritekezest. Ez csak helyi hatast fejt ki. Bors­­menta-, citrom-, grapefruit-, zsalya-, bordkaolajat is hasznalhatunk: fel kadnyi vizhez 10-15 csepp olajat adunk (a felsoroltakbol osszeke­­verve), lemosashoz, furdeshez. A hideg-meleg valtott zuhany edzi a hohaztartasunkat! A relaxalas es az elvezeti szerek (alkohol, kave, tea, csipos fuszerek) mellozese ugyancsak enyhiti az izzadasi panaszokat. A romantikus holgyek tetszeset bizonyara megnyeri ez a kis ruha. A feloldalasan kotodo starndruha egyetlen disze a fodor. A ruha anyaga az iden oly divatos attetszo kelme. Vasalo nelkiil Utazasnal drok gond, hogy vigyiink-e vasalot vagy sem, ugyanis a leggondosab­­ban osszehajtogatott ruha, szoknya is meg­­gyurddik a taskdban. Prdbaljak ki kedves olvasdink a vasald nelkuli vasalast: a cso­­magbol kivett (gyurott) ruhdt akasszuk fo­­gasra es vigyiik a furdoszobaba. Mialatt tu­­solunk vagy furdunk, a keletkezett para “ki­­vasalja” a ruhat. Akihez a sors nem volt bokezo (keblek tekinte­­teben), az ketre­­szes fiirdoruhat valasszon. A melltarto belele­­sevel teltebb lat­­szatot kelt. (2. foto) Aki viszont kisebbiteni sze­­retne dus keblet, feltetlenul egyre­­szesbe bujjon. A melltartoresz le­gyen szepen kidolgozott, merevi­­tett (halcsontos). (1. foto) A dom­­borodo pocak raffolassal es fuggd­­leges varrasokkal tiintetheto el. Ha szabadsagra megyiink (s foleg, ha kiilfoldre), ne feledkez­­ziink meg a kezipatikarol. Sziikseg lehet fajdalomcsillapitora (merthogy az embemek a foga vagy a feje rendszerint a leg­­rosszabbkor hasogat), lazcsillapitot is csomagoljunk (mert ha tul sokat lubickolunk a hideg vizben, akarmilyen rekkend is a hoseg, hamar megnathasodunk). A szabadsagolok koreben sajnos gyako­ri a gyomorrontas; a szalmonella nyaron szedi aldozatait. Kiilfol­­don igen sokan kapnak hasmenest (vigyazat a vizzel!), vigyiink magunkkal szentablettat, kamillateat, belhurut elleni orvossagot. Aki allergias a rovarcsipesre, az feltetlenul vigyen magaval kalci­­um pezsgotablettat - ez enyhiti a panaszokat. A meh- es darazscsipes viszketest, duzzanatot okoz. De aki al­lergias a csipesre - komoly veszelynek van kiteve. Fellephet nala gores, hanyas, rosszullet - es akar gegeodema is, tehat azonnal fel kell keresni az orvost. Ha a csipes a vegtagot erte, akkor a vegta­­got a csipes felett - a csipes es a torzs kozott egy ovvel le kell szo­­ritani, hogy a mereg lasabban szivodjon fel. (De a fullankot tavo­­litsuk el.) Aki allergias a csipesre, kerulje azokat a helyeket, ahol gyakran fordulnak eld mehek, es ne provokalja a meheket illatos sprekkel, szines oltozekkel. Fiirdoruha - mindenkinek Gyogyszert — szabadsagra is!

Next

/
Thumbnails
Contents