Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-22 / 16. szám

A sajto szine elott: valasztasi programunk A Magyar Nepi Mozgalom a Megbeke­­lesert es Joletert Orszagos Vezetosege­­nek julius 3-4-en Koprovnican lezajlott programalkoto ulesenek eredmenyeit hoz­­ta a szeles nyilvanossag tudomasara a ju­lius 1-en Pozsonyban megtartott rendkivii­­li sajtokonferencian. Figyelmenek kozep­­pontjaban az elfogadott valasztasi progra­munk bemutatasa allt. Dr. Gyimesi Gyorgy elnok reszletesen tajekoztatta az ujsagiro­­kat valasztasi programunkrol, amely a po­­litikai, gazdasagi es tarsadalmi elet szinte minden teruletet feloleli, s megoldasokat tartalmaz-javasol az orszag legegetobb problemainak megoldasara. A fokozott erdeklodest mutato ujsagirok elott valasztasi programunk harom valto­­zata kerult teritekre. A legbovebb valtoza­­ton kivul a mozgalom elnoke az MNM hu­­szonegy pontjara - a roviditett valtozatra - is felhivta a figyelmet. Ebbol kiindulva rop­­lapok formajaban a gazdasagi elet, a szo­­cialpolitika, a kisebbsegvedelem stb. egy­­egy jelentosebb problemakbret targyalo „villamprogramok” is szulettek. Gyimesi lesztesi es mezogazdasagi programunkat ismertette. Felvazolta a mezogazdasagi termeles legegetobb problemait, amelyek megoldasara mezogazdasagi programunk gyogyirrel szolgalhat, parlamentbe kerule­­sunk eseten. (mazsar) Hol tart a Csemadok? Beszeljiink nyfltan, a tenyeknek megfeleloen Mint a Csemadok egyik alapitoja, aki kozel husz evig volt a Csemadok Kozponti Bizottsaga Elnoksegenek a tagja es tiz evig a Csemadok Po­­zsonyi Varosi Bizottsaganak az elnoke, megkii­­lonboztetett figyelemmel kiserem a Csemadok utjat. Legutobb a Gombaszog kapcsan kialakult bator es szokimondo vita valtotta ki az erdeklo­­desemet. E vita es altalaban a Csemadok „fejlo­­dese” kapcsan szeretnek elmondani nehany, nyil­­van szubjektiv, de reszemrol jo szandekunak szant gondolatot. Nehany eve, amikor Siito Andras, a magyar irodalom egyik elo klasszikusa Szlovakiaban jart, maganbeszelgetesekkor egyebek kozott azt mondta: „A szlovakiai magyaroktol egyediil a Csemadokot irigyli... A Csemadokhoz hasonlo szovetsegre lenne szukseg Romaniaban, es min­­denhol, ahol tomegesen elnek magyarok.” A Csemadokot ert elismeres megerdemelt. A szovetsegnek az 1949. marcius 5-en Pozsonyban, mintegy haromszaz kiildott reszvetelevel tartott alakulo ulesen a diszemelvenyt nem az akkori partvezerek, illetve kormanyfok arckepei, hanem Gorkij, Petofi, Fucik arckepe - es mintegy a szo­­vetseg kuldeteset szimbolizalva - egy faklyat tar­­to kez diszitette. Az alakulo iilest kovetoen, eros nepi osszefo­­gas eredmenyekeppen megindult a munka. A szovetseg tisztsegviseloi kezdetben fizetes nelkiil jartak a falvakat, varosokat es szerveztek a Csemadok alapszervezeteit. A hatvanas es a hetvenes evekben volt a Csemadok Kozponti Bizottsaga Elnoksegenek -magukat sokra tarto, de a gyakorlati eletben tobb­­szor leszerepelt - ket ertelmisegi tagja (Dobos Laszlo es Szabo Rezso), akik koziil politikai pa­­lyara csak az utobbi mutatkozott alkalmasnak, 1968-ban a Pragai Tavasz idejen azonban feladta elozoleg nagyhangon hirdetett elveit es a nemze­­tisegileg tulfutott, jobboldali alapallasu Dobos Laszlo famulusava valt. Mivel 1970-ben mindkettojuket kizartak Szlovakia Kommunista Partjabol, mintegy husz even at a politikai elet peremere keriiltek. A rend­­szervaltas utan azonban visszakaptak a Csemadokban vezeto tisztsegeiket (kommunista parttagsagukat nem kertek vissza) £s martirkent viselkedtek, s a velt vagy tenylegesen elszenve­­dett serelmeikert igyekeztek torleszteni. A Csemadok vezetosegebol kirekesztettek a toliik eltero nezeteket kepviselo tagokat, s a Csemadokot az Egyiitteles, a Duray Miklos jobb­oldali politikus altal vezetett mozgalom szekerto­­lojava tettek. A Csemadok, ahelyett, hogy megorizte es to­­vabbfejlesztette volna a multban ervenyesitett es jol bevalt munkaformakat, tobb esetben kiildete­­sehez nem melto magatartast tanusitott. A kilencvenes evek elejen a „megujult” ve­­zetes erdemleges kulturalis tevekenyseg helyett tobbnyire csupan politizalt es csupan a nemzeti­­segi kerdest fenegette.A rossz politizalasnak az lett a kovetkezmenye, hogy az egykor evente mintegy tiz-tizenket millio korona koltsegvetes­­sel (allami tamogatassal) dolgozo Csemadok nem csupan a szlovak szervek bizalmat, hanem fokozatosan az allami tamogatast is elvesztette. A tamogatast nem „az allambacsi” kegyes adomanyakent kaptuk, hanem mint magyar nem­­zetisegu szlovak allampolgarok, akik Szlovakia­ban adofizetok, az adonkbol kaptuk vissza azt, amire jogos igenyeinknek (legalabb reszbeni) ki­­elegitesehez szukseg volt. Jelenleg a kozel dtveneves, nagy multu, ki­­emelkedo kulturalis sikereket magaenak tudo Csemadok semmilyen allami tamogatast nem kap, es ez iden mar az is ketseges, hogy megren­­dezi-e a szlovakiai magyarok orszagos iinnepe­­lyet, a gombaszogi talalkozot, amely egykor (a rendszervaltas elott) igazi nepiinnepely volt, es ahova evente husz-huszonot ezer ember is ellato­­gatott, gydnyorkddott a nepi kultura szebbnel­­szebb alkotasaiban es szerzett maradando muve­­szi elmenyt. A jozan es realis hangot, ahogy az utobbi evekben tbbbszor, ismet nem a Csemadok kozpon­­ti vezetoi, hanem a videk (a falvak es varosok) Csemadok tagjai kepviselik.A Csemadok mintegy otszaz alapszervezete tobbsegenek a munkajat nem a dilettans politizalas, hanem a kuldetesnek megfelelo mozgalmas munka: a kulturalis ertekek vedelme es apolasa, az anyanyelv orzese jellemzi. Magyarorszag valasztasok utan, Szlovakia valasztasok elott all. Az elmult evekben tapasz­­talt, a tarsadalom es a kozossegek eletet karosan befolyasolo sok-sok negativ jelensegbol lathato, hogy hova vezetett es vezet a jobboldali politiza­las. Nem csupan a Csemadoknak, hanem a szlo­vakiai magyarsag egeszenek hasznara valna, ha a tortentekbol a Csemadok kozponti vezetoi is le­­vonnak a tanulsagokat es a jbvoben a kor igenye­­nek es a Csemadok kiildetesenek megfeleloen vegeznek feleldssegteljes munkajukat. BALAZS BELA A felvetel a sajtoertekezleten kesziilt (foto: Miroslav Kosirer) Gyorgy a kepviselojeloltek elfogadott lista­­jarol is tajekoztatta a sajto kepviseloit. El­mondta, 132 jeloltet allit mozgalmunk, s kozottiik minden tarsadalmi reteg kepvise­­loje helyet kapott. Kajtor Pal mernok a mozgalom alelnd­­ke, mezogazdasagi szakertoje a videkfej-

Next

/
Thumbnails
Contents