Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-22 / 16. szám
Emlekeztetd Julius 23.- Szazdtvenot eve halt meg Antonin Manesi cseh festo. Julius 27. — Szazotven eve sziiletett Eotvos Lorandfizikus, az inga megalkotoja. Sziporkak Az ember cselekedeteinek csakis a szandek szabja meg az erdemet, s az onzetlenseg teszi tokeletesse. Magamagatol joforman szinte senki sem veszi eszre masnak az erdemet. Jobb kitenni magimkat a halatlansagnak. mint cserbenhagyni a nyomorultakat. (La Bruy ere) A penz ertelmesen beszel, olyan nyelven., melyet minden nemzet megert. (Behn) Aranycsindlas lenne jo, Ha nem vona hiabavalo. (Abraham A Santa Clara) Eletiink — csaladi hetilap. A kovetkezo szam 1998. julius 29-en jelenik meg. A cimlapon Demjan Zoltan t'elvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Deak Terez, Hogya Gyorgy, Motesiky Arpad. Tordeloszerkeszto: Kocian Renata. Nyelvi szerkeszto: Volfne Lehel Gyongyi. A szerkesztoseg cime: Radlinskeho 27., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. Tel./Fax: 07/ 326 864. Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a SzK Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Keziratot nem orzilnk meg es nem killdunk vissza. A kozolt irasok nem feltetleniil tiikrozik a lap velemenyet. Minden napra egy csatdt! Fura ez a mostani emberi tarsadalmunk. De hat mi tettiik azza, emberek. Tantorogva rojuk utjait, pedig mi epitettiik ilyen girbe-gorbere az emberi boldogulas utjait. Senki mast nem okolhatunk! Miota az emberi kozosseg tarsadalomma szervezodott, az egyen torekvesei tisztan, gatlastalanul sehol nem ervenyesiilhetnek. Igazodnunk kell egymashoz. Ezt kivanja az erdekiink, ha a masok tamogatasat torekveseinkben elvezni akarjuk. Ahogy a nota is mondja, „egyedul nem megy”. Egymasra tamaszkodva kell elniink. Ez az egyediil esszerii megoldas. Vonatkozik ez az emberi kozossegekre, kisebb-nagyobb szervezodesekre is. A csaladra, a falura, a termelesi egysegekre, politikai- es erdekszovetsegekre, tomorulesekre, nemzetekre, sot magara az egesz emberisegre is. Tarsakon, tamogatokon keresztiil az ember konnyebben ervenyesitheti egyeni szandekait. Persze nem gatlastalanul, egy az egyben, hanem csakis attetelesen. Ilyen a vilag rendje, amibol persze sokfele konfliktus, humoros es kevesbe humoros helyzet, sot veres osszecsapas tamad, mivelhogy nem vagyunk egyformak, sem mint egyenek, sem mint kbzossegek. Mas a vermersekletunk, nem allunk a megertes, a muveltseg azonos fokan, hogy csak a legfontosabbakat emlitsem. Hogy kozismert peldara is hivatkozzak, nem kell a szomszedba menniink. Az ujsagok naponta tele vannak ilyen egyeni, helyi, orszagos vagy nemzetkozi konfliktusokrol, dsszcsapasokrol szdlo hirekrol. Mivel erdekeink ervenysitese soran nem igen vagyunk masokra tekintettel, nem olyannak latjuk magunkat, mint amilyennek masok latnak minket, vagyis gyonge labon all az onismeretiink. Gondoljunk csak a legutobbi esemenyek egyikere, a Magyar Koalicio Partjanak megalakulasara es a korulotte kialakult hercehurcara. Ezek a tortenesek nem mindig voltak szivderitdek es humorosak, en megis ezeket eml item. Mivel kivulrol nezve a valyuharc is lehet Mikszath tollara illoen deriis, hiszen a legfobb tulekelok mindegyike valamifele elnok lett. No meg persze kepviselojelolt! Ugy lett egy part egy part, hogy nem egy part, llyesmit is csak a Nagy Paloc szulofoldjen lehetett kifundalni! Persze nines haboru aldozat nelkul. A nagy csatarozas kozben Csaky Pal 80 szazalekos, A. Nagy Laszlo 20 szazalekos ember lett. Mar az „egyseges” part nevenek roviditese (MNP) derulesre ad okot, hiszen ugyanez volt a roviditese Rakosi Matyas Magyar Kommunista Partjanak is. Avatatlanoknak, kivulrol nezve ilyennek latszanak a „mi” nagy es szent magyar csataink. Es akar hiszik, akar nem, megis akad komoly, civilizalt „nyugati” ember, aki marmar nem tud elni az itteni zuros viszonyok nelkul. Nemreg olvastam Szasz Imre Permanens agonia cimu jegyzetet, amelyben megemlit egy angol ironot, aki hosszabb ideig elt tajainkon, aztan Daniaba tavozott, es most leveleben felpanaszolja, hogy „unja a danokat, hianyzik neki az itteni permanens agonia. Szerelmeink lobogasa, csalodasaink gyotrelme, kuszkodesiink fajdalmai, az a lavaomles, amit kilok beloliink az elegedetlenseg a vilaggal, az orszaggal, a nemzettel, a tarsadalommal, a politikaval, onmagunkkal, gyermekeinkkel, sorsunkkal szemben.” Mit lehet mindehhez meg hozzafuzni? Talan azt. amit Szasz Imre is hozzafuzott: „Kiviilalldnak szines, erdekes nep lehetiink. Magamutogato nep. Szinpadi nep? Boldog nep? Csak hat a szerepeinket csak reszben rogtdndzziik magunknak, a sziviinket csak reszben festjiik mi magunk veresre. Belesegit ebbe a nagy sminkmester, a korulottiink levo vilag.” Eppen ezert, es talan eppen ezert jo lenne, ha a sziintelen harcra neve It esziink nehaneha egy-egy percre csendes szemlelodesre elpihenne. Hatha akkor a dramai szerep helyett mas szerep is felkinalna magat a vilag zurzavaraban. SZOKE JOZSEF M. Nagy’ Laszlo felvetele
