Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-15 / 15. szám
Rz iskolaeszmeny a multban es ma Az erettsegi talalkozok allitolag megfiatalitanak, mert visszaidezik az if jusag eveit. A talalkozo resztvevoi szamot adnak egymasnak, hogyan safdrkodtak iskolajuk szellemi oroksegevel. Ez tortent nemreg is, amikor - mint minden evben! — most is osszejottek az 54 ewel ezelott, az ersekujvari gimnaziumban erettsegizett dreg diakok. Volt, aki Eszak-Nemetorszagbol, ezer kilometert tett meg, bogy lerohassa haldjat a nagyszeru iskola elott. Volt, aki Szegedrol, masok Szekszardrol, de tobben Kassarol, Pozsonybol utaztak, nem sajndlva farads a got, idot, penzt. Volt, aki gyerekeit is elhozta a talalkozora, bogy ok is lassak: "ez volt az en iskolam". Meghatoan szep iinnep kereteben vitatjak: mi is az az ethosznak nevezheto minosege a tanltasnak, mely az iskola eszmenyeben fejezodik ki. Mi az az osszetarto ero, az iskolanak egy egesz eletre szolo hatasa, mely arra osztonzi a tanitvanyt, hogy sajat maganak, sajat magaban alakitson ki „kategorikus imperativuszokat”, szent es serthetetlen viselkedesi elveket, magatartast stb. Az ersekujvari gimnazium tanari kara meg a haborus evekben is kepes volt olyan alapveto pedagogiai rendezo elveket, neveloi celokat alakitani ki tanitvanyaiban, mellyel azok megalapozhattak erkolcsi karakteruket, autonom szemelyiseguket, meghatarozo eletelveiket. Mert ez az iskola ethosza! Mert ez olyan eszmeny, mely attetelesen epul be a tanitvany szemelyisegebe. Olyan szemelyisegvonasokat, jellemtulajdonsagokat alapoz meg, melynek segitsegevel konnyebb az eletben kikerillni a dolgok egyertelmusege csapdait es a fekete-feheren latas erzelmi-indulati beallitottsagat... A fenti gondolatok boncolgatasat az erettsegi talalkozo egyik resztvevojenek a fia szakitotta felbe. Egyszeruen ramutatott a tanterem falara, melyen egy nagy vilagterkep volt lathato. Az ot kontinenst abrazolo kep bal oldalan pedig a kovetkezo szoveg: „A vilag aze, aki azt maganak elveszi... ” A terkep masik oldalan pedig ezt olvashattuk: “Tord ossze a hit es a tradicid bilincset, vakard le a rothadd tudatrol a peneszt es szarnyalj! ” Ma - mondta nem kis gunnyal hangjaban a kozepgeneraciot kepviselo fiu - talan inkabb ez az iskola (vagy netan az iskolak?) eszmenye. Az. idezetek nem szorulnak magyarazatra. Hiszen ez a “mindenki mindenki ellen” meghirdetett hare hirhedt farkastorvenyenek egyik valtozata, amely az egyent vegsosoron az egocentrizmus vagy az etnocentrizmus bortonebe zarja. De nemcsak elszigetel, bezar, hanem egyben tamad is, hiszen devianciat es nacoinalizmust is sziil vagy sziilhet. A “vedd el”-ben ugyanis rejtetten, de ott van az agresszid, mert az a valami, amit elvenni parancsol, mar valakie, mase! A hit es a tradicid tagadasa, a (“rothado”) tudat elvetese, pedig egyertelmuen a “Nihilt” invokalja... Elszomoritd volt, hogy eppen abban az osztalyban olvashattuk ezt a ket jelmondatot, ahol annak idejen mi mind az objektiv tarsadalmi, mind a szubjektiv egyeni erkolcsi fejlodes legfobb mozgatorugojat, a filozofiai sikra emelt tevekeny szeretetet szivtunk magunkba. Tudjuk, hogy az atmeneti korszakok sohasem voltak a humanizmus, a tolerancia es a szeretet fenykorszakai. De hat melyik korszak nem „atmeneti”? Es hoi masutt lehetne, vagy kellene jobban apolni a 21. szazad emberehez melto viselkedeskulturat, ha nem a human muveltseget a legjobban orzo iskolaban, a gimnaziumban? Felo, hogy ahol a „vegy el mindent, amit csak tudsz” farkastorvenyenek vitalis kovaszat beplantaljak az ifjui lelekbe, ott hosszu idore es nemzedekek megvaltozott tortenelmi tapasztalatara van sziikseg e beallitottsag lekiizdesehez. Mert vajon mi is birhatna ra — a mindenkit es mindent csak sajat celjai eleresehez eszkozkent felhasznalo — az erzeki embert arra, hogy elfogadja a szukebb-tagabb kozossegi korok magatartast szabalyozo eloirasait, torvenyeit? Mi is kesztetheti a vilagot elragadni akaro embert arra, hogy felismerje, aterezze es mindennapi tevekenysegeve tegye: csak ezek a kozossegi korok - a csalad, a kozseg, az egyhaz, a nemzet, Europa - altal hordozott kincs, magatartasi normak elsajatitasa utjan tagolodhat be az emberiseg nagy kozossegebe. Csak a kulturalis tradicid magaeva tetelevel emelkedhet fel a szocialisan erzekeny, humanusan gondolkodo, a tudatos ember, a “homo sapiens” szintjere. S ami talan a legfontosabb: mi adhat az embernek sziintelen biztatast ahhoz, hogy ne siippedjen bele a „Nihil” saraba? Az, hogy tudja es higgye, vallja es vallalja: az erre a szintre felemelkedett emberek nagy csaladja —vallaserkolcsi kifejezessel, a szeretet orszaga - az a nagy egesz, melyet minden embernek a maga sokszinusegevel, sajatos ertekeivel kell gazdagitania. Mert a vilagot nem “elragadni” kell - ez volt az inditek ott lent, delen, a hazat-hazat rombold, etnikai tisztogatast vegzo Balkanon! — , de a villagot csak epiteni-szepiteni, gazdagitani erdemes. Mert a vilag nem a mienk. A vilagot csak kolcsbn kaptuk gyermekeinktol, unokainktol, hogy majd egykor epen es szepen visszaadhassuk nekik! Az ersekujvari gimnazium foldszintjen levo osztalyban, ahol az 1997/98- as iskolai evben a 4. D „szekelt”, minket ott annak idejen erre oktattak', es Hegel tdrtenelemfilozdfiajara neveltek. Arra, hogy: “...a vilagtortenet a szellem isteni, abszolut folyamatanak bemutatasa legfobb alakjaiban, annak a fokozatnak a bemutatasa, amely altal eleri igazsagat, magarol valo ontudatat”. A jovo szazad vilaga - a megbekelesben es a joletben eld emberek kbzossege. A jovo szazad vilaga a 4. D tanuldi szamara a kozos Europa lesz. EUROPA mint politikum : az europai nepek ertekeinek, tradiciojainak erositese a gazdasagi, tarsadalmi es kulturalis ertekek egysegbe foglalasa reven. Tehat: Europa a megbekelesben eld emberek kbzossege! EUROPA mint szellemi minoseg'. torteneti szintezis, melyben maghatarozo erovel bir a gordg-rdmai hagyomany es a kereszteny biblikus tradicid. Mert mi a Szepet a gdrdgoktdl, a Jogot a romaiaktol, az Erkdlcsot a keresztenysegtol tanultuk. Ezt Europaban senki sem hagyhatja figyelmen ki'viil! Europa mint erkolcsi minoseg-. a tiirelem es a befogadas moraljat rejti magaban. S’ ezen tub. a munka olyan kultuszat, amely eddig nem latott dinamizmust kdlcsdnoz a kontinens politikai, gazdasagi es kulturalis globalizalodo vilag civilizaciojanak. Tehat: Europa a joletben elo emberek kbzossege! Ez az ut dll elottetek - ujvari diakok. Persze ennek az utnak van alternativaja, de az a lemaradas, a szegenyseg es a deviancia utja-vilaga. A mi resziinkre, nagyszeru tanaraink, a haza es a haladas utjan — , Kolcsey ismert verssoraval vilagltottak meg: „Hass, alkoss, gyarapits...” Nektek is valasztanotok kell! MOZSI FERENC
