Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-15 / 15. szám
Hamis tudat, hamis dllftasok Megsziiletett valasztasi programunk Ulesezett az MNM Orszagos Vezetosege Julius 3-4-en a NagykiirtOsi jaras egyik uduldkozpontjaban, Koprovnican ketnapos tilest tartott a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert Orszagos Vezetosege. Ahogy azt dr. Gyimesi Gyorgy elnok hangsulyozta, a mozgalom haromeves munkajanak kicsucsosodasat jelentette ez a tanacskozas. Az MNM onalloan, felkesziilten a parlamenti valasztasok megmerettetesere kesziil. Programja szellemeben mindent megtesz annak erdekeben, hogy elnyerje a szlovakiai magyar es nem magyar valasztok bizalmat. A ketnapos tanacskozas meghatarozta mozgalmunk helyet a szlovakiai politizalasban, ertekelte a belpolitikai szinteren kialakult helyzetet es kimondta: azzal, hogy a parlamenti magyar partok Szlovakiaban lemondtak a baloldali, szocialdemokrata platformrol, lenyegeben aldasat adtak mozgalmunkra. Legitim ter keletkezett mozgalmunk szamara, amelyben gyarapithatja a szlovakiai magyar baloldali ertekeket. Az orszagos vezetoseg fontos figyelmet fordit a kampany elokeszitesenek es hatekony, sikeres lefolytatasanak. Hangsulyt kapott tovabba, hogy a mozgalom minden tagjara az Uj Szo, az egyetlen szlovakiai napilap altal kialakitott hirzarlat es celzatos befeketites legkoreben minden tagunk fokozott tevekenysegere, atgondolt, lelkes munkajara van sztikseg. Megmerettetes es megprobaltatas var jarasi szervezeteinkre, amelyeknek szinte ellenseges legkorben kell ertheto nyelven elmondani valasztasi programunkat a szlovakiai magyar valasztopolgarnak. Az tiles programalkoto tanacskozas volt. Megsziiletett - vitaban, helyenkent nezetek utkoztetesevel teletiizdelt eszmecsereben - valasztasiprogramunk. Ket valtozatat fogadta el az orszagos vezetoseg: a bovebb valtozat tizenegy terilletet erintve lenyegeben atfogo valaszt ad politizalasi elkepzeleseinkre a gazdasagpolitikaban, kill- es belpolitikai viszonylatban, az oktatdsiigy, a kisebbsegvedelem, a kultura, a kozigazgatas, az egeszsegiigy stb. teren. A valasztasi program sztikebb valtozata huszonegy pontban fogalmazza meg jovendb politikankat a megbekeles es a jolet szellemdben. Az orszagos vezetoseg targyalasanak fontos napirendi pontja volt a kepviselojeloltek listajanak az elfogadasa. Elenk, helyenkent dies eszmecserebe, sot szemelyeskedesekbe torkollo vita is jellemezte e pont megtargyalasat. Vegiil lecsillapodtak a kedelyek, konszenzus szuletett, az tiles jovahagyta a valasztasokon indulo jeloltjeink vegleges nevsorat. MAZSAR LASZLO K dzelednek a valasztasok, es elkezdodik a valasztasok elotti kuzdelem. Sokan ismet a multra hivatkoznak es szidjak a „kommunizmust", amelyre ugy tekintenek, mint a fasizmus ikerparjara. En azonban hatartalan igazsagtalansagnak es butasagnak tartom azt, amikor valaki valahol egyenlosegi jelet tesz a fasizmus es a kommunizmus koze. De barmennyire is buta es igazsagtalan, a jobboldali partok kepviseloi koreben sajnos megis elegge elterjedt, es mostanaban is gyakran hangoztatott az ilyen velekedes. Az is teved, sot hazudik, aki mostanaban az „atkoskent" emlegetett negyven evet kommunizmusnak nevezi. A kommunizmust epiteni probaltuk, es elerheto celnak tekintettuk. A szandek azonban (akaratunktol fuggetlenlil) nem sikerult, es az, amit tobben "kommunizmusnak" tekintenek es hevesen biralnak, nem volt kommunizmus, hanem csupan egy kiserlet, amely a tarsadalom eleteben sok pozitivumot, de negativumot is jelentett. A negativumokat (illetve a tarsadalom torzulasait) tobbnyire azok a elvtelen, csupan az egyeni erdekeket szem elott tarto karrieristak ideztek eld, akik kozul sokan az utobbi evekben a demokraciat csufitjak el es jaratjak le. A kommunisztikus elvek keletkezese viszszanyulik az europai civilizacio bolcsojeig. Megtalalhatok Platon es az okor filozofusainak szamos alkotasaban. Jezus is, azzal, hogy tanitasaval a szegenyekhez fordult, Felemelte az elesetteket, es a templombol kiverte a kufarokat, kommunisztikus elveket hirdetett. (Csak zarojelben jegyzem meg, hogy a kufarok kdziil mostanaban sokan a parlamentekben ulnek, vigan, zavartalanul elnek, haracsolnak, magas tisztsegeket toltenek be, es nem torddnek az egyszeru es szegeny emberekkel.) Szamos szocialisztikus es kommunisztikus elvet dolgoztak ki es hagytak rank a kozepkor nagy gondolkodoi is. Nem az elvek hibaja, hogy a szep elkepzelesek es torekvesek eltorzultak es hajdtorest szenvedtek. A szemelyi kultusz idoszakaban szamos, a hatalommal torteno visszaeles es torvenytelenseg tortent a Szovjetunioban, Magyarorszagon, Csehszlovakiaban es a szocialista orszagokban szinte mindeniitt. A letunt uralkodo osztaly kitunoen armanykodott, szotte a cselszoveseket es osszeugrasztotta azokat is, akik osszetartoztak es akiknek nem egymas ellen, hanem egymasert kellett volna kuzdeniok... A fasizmusnak az eroszak a lenyege. Zsarnoksag nelkul nines fasizmus, a fasizmus maga a zsarnoksag, a tekintetnelkuliseg, az embertelenseg, a korlatolt "ideologia". A szemelyi kultusz alkati (jellembeli) eredetu gerincferdiiles, karakterhiba. A fasizmus viszont tudatosan vallalt gonoszsag. A szemelyi kultusz eseteben a torvenytelenseg torzkepzodmeny, az adott idoszakban tortenelmileg lehetseges, de nem torvenyszeru "vadhus a testen", a fasizmus eseteben viszont a terror, a legszdrnyubb embertelenseg is lenyeges, szuksegszeruseg. A fasiszta eroszak felszamolasa: a fasizmus bukasat jelentette. A szemelyi kultusz es a torvenytelensegek felszamolasa a humanum ervenyrejutasat jelentette a multban es ezt fogja jelenteni ezentul is. Az egeszseges tarsadalmak es kozossegek megvetik, legyozik es kivetik magukbol az onkenyt, a szemelyi kultuszt, a diktatorokat. A fasizmus nem gyozi le es nem veti ki, hanem ellenkezoleg: tenyeszti, erositi mindazt, ami rossz, ami a humanum es a dolgozo ember erdeke ellen van. Ha az eroszakot emlegetjuk es ha az eroszak szerepet helyesen akarjuk megitelni, tudatositani kell, hogy az eroszak is konkret: meghatarozott helyen es idoben tortenik, s mindenkor meg kell nezni, hogy az eroszak mikor es ki ellen iranyul. Napjainkban nyilvan senki sem itelne el, ha valaki „eroszakkal" lefogna a terroristak, vagy a vilag kuldnbozo helyein haboruzo agresszorok kezet. A hatvanas evekben Fabry Zoltan is leirta, hogy: „a szocializmus humanizmus nelkul azonos a fasizmus tekintetnelkulisegevel". Fabry Zoltan annyiban tevedett, hogy humanizmus nelkul nines szocializmus. Az a ..szocializmus", amelyik nelkulozi a humanizmust, lehet minden, de nem tekintheto szocializmusnak. A hamis tudat hamis allitasa felrevezeti az embereket, es senkinek sem hasznal. Mind a jobboldali, mind a baloldali partoknak arra kellene torekedniok, hogy a valasztokat a valasztasok elott is a tenyeknek es az igazsagnak megfeleloen tajekoztassak. BALAZS BELA
