Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-08 / 14. szám
"Sem veled, sent nelkiiled" Az alkoholista forgatokonyve Az alkoholizmust az aranytalanul nagy mennyisegu alkoholos ital fogyasztasa okozza. Orvosi szempontbol nagyon lenyeges, hogy a fuggoseg pszichikai vagy szomatikus tenyezokon alapszik-e. Sok minden vezethet alkoholizmushoz: tarsadalmi esemenyek, kommersz okok, de igencsak meghatarozo a szemelyiseg is (neurotikus, pszichikailag labilis egyen). Tobb fokozatat kulonboztetjuk meg: Heveny mergezes - foka attol fugg, milyen mennyisegu es tomenysegu italt fogyaszt az egyen, es mennyire viseli el ezt a szervezete. Kezdetben az illeto feleled, novekszik a teljesitmenye, az izmok mukodese fokozodik, konnyebben fejezi ki magat. Ez atmeneti jelenseg, kesobb fokozatosan romlik az osszpontosito-kepesseg, lelassulnak a reakciok, alacsonyabb lesz a testhomerseklet. A harmadik stadiumban benulas jelentkezhet, esetleg eszmeletvesztes, legzeszavar is eloallhat, halal is bekovetkezhet. Koros reszegseg - rovid ideig tarto zavaros allapot. Altalaban kis mennyisegu alkohol fogyasztasa utan komoly tunetek jelentkeznek, mint peldaul a tajekozodokepesseg elvesztese, duhroham, felelem, emlekezetkihagyas, eroszakos cselekedetre valo inditek a kornyezet, illetve sajat magaval szemben. Az ismetelt nagy merteku alkoholfogyasztas az altalanos alkoholfuggoseghez vezet. Az alkalmi vagy rendszeresen ismetlddo ivaskor meg nem beszelhetunk szokasrol, mert a szokas beteges sztereotipiak osszessege, amely ismetelten es hosszu ideig tarto mertektelen alkoholfogyasztas kovetkezteben alakul ki. Az alkoholista mar nem kepes egyedul megszakitani ezt a sztereotipiat, mert tobb olyan tenyezo van, amelyek ebben gatoljak: olyan tarsasag, amelyben rendszeresen alkoholt fogyasztanak, a fizetes napja, az illeto szemelyisegenek lenyegebol fakado okok. Fokozott alkoholfuggoseg - ha az egyen nem kapja meg a szokasos adagjat, megnyilvanulnak nala az elvonasi tunetek. E fokozat jellemzoje a reggeli ivas, egy bizonyos alkoholszint megtartasa, napkozben a fogyasztas fokozasa. Az alkoholista mar tarsasag nelkul is iszik, alkoholkeszletet hoz letre maganak, es ennek elsodleges figyelmet szentel. Nemely alkoholista kepes a alkoholszintjet ugy megtartani, hogy ezt a kornyezetebol szinte senki sem veszi eszre. Viszont gyakran elofordulhat, hogy az ilyen alkoholistak elfelejtenek magukon uralkodni, es tobb napos ivasba csapnak at; ezutan visszaternek az elozo allapotba, vagy valamennyi ideig nem isznak. A kronikus alkoholizmus - az utolso idoszak, amely egesz sor pszichikai es szomatikus zavart, nehezseget okoz. A pszichikai megnyilvanulasok: emlekezetkihagyas, figyelmetlenseg, az itelokepesseg zavara, a teljesitokepesseg csokkenese, az akarat gyongulese, az agresszivitas, az erzelmi elet elszegenyedese, az erkolcsi ertekek elsekelyesedese. A szervi tune-tek: tulajdonkeppen valamennyi szervet megtamadja az alkohol, fokepp a majat, a hasnyalmirigyet, a gyomrot, az agyat. E betegsegek kozul a legismertebb a majzsugor. Tipikus testi jegyei: a bor es a nyalkahartya megsargulasa, vizzel teli has, az erek kitagulasa nemcsak a borben, hanem a nyelocsoben is, vegul az agy mergezodese azon anyagoktol, amelyeket a maj nem kepes hatastalanitani, es ennek kovetkezteben all be az eszmeletvesztes. A halal vagy az un. hepatalis komaban kovetkezik be, vagy pedig az emesztorendszerben kialakult verzes okozza. Az alkoholista igyekszik megtenni a lehetetlent: mertekkel inni es uralkodni az alkohol felett. A problemajat viszont kizarolag a tartos absztinencia oldhatja meg, erre viszont ebben a stadiumban mar nem kepes. KUBICA PETERAJOVA A szellemi fogyatekossag vagy veleszuletett allapot, vagy a kozponti idegrendszer seriilese kovetkezteben (az elso harom evben) szerzett betegseg. Az Egeszsegugyi Vilagszervezet negy fajtajat kuldnbozteti meg:- konnyu-, - kozepesen nehez-,- nehez es- mely szellemi fogyatekossag. A konnyu szellemi fogyatekossagnal (IQ 50-69) az egyennek aranylag jol fejlettek a pszichikai funkcioi, de nem tudjak elerni a normat. Tanulekonyak, kepesek elvegezni a kisegito iskolat. Viszont ha az alapiskolat latogatjak, akkor lenyegesen szembetuno az eldmeneteluk a tobbiekehez merten. Az otodik osztalyos tananyag elsajatitasara kepesek, az ez utan kovetkezokre mar nem. Jol teljesitenek egyszerubb foglalkozasokban, melyek nem teoretikus, hanem praktikus kepessegeket kivannak meg. A tarsadalomban tobbe-kevesbe egyedul, maganyosan elnek, igy sokak szamara nem is tunik fel defektjuk. Nem mindig kell, hogy feltunoek legyenek, foleg azokban az esetekben, amikor olyan szocialis kornyezetben elnek, amely nekik vedelmet nyujt. Konnyebben mondanak csddot a kevesbe igenyesebb elethelyzetekben is, mint az atlag, fokent akkor, ha szocialis es erzelmi teren eretlenek. A kozepesen nehez szellemi fogyatekossagra (IQ 35-49) jellemzo a gondolkodas es a beszed korlatolt fejlettsege. Ezek az egyenek csak egy bizonyos szintig nevelhetoek, a kepzesuk kulonbdzd specialis iskolakban tortenik, ahol elsajatithatjak az iras, olvasas es szamolas alapjait. Nem kepesek megfelelokeppen megerteni a tarsadalmi, jogi es kozeleti dsszefiiggeseket es normakat, konnyen valnak szelhamosok aldozataul. Tobbseguk egy masik szemely gondoskodasara van utalva. A nehez szellemi fogyatekossagnal (IQ 20-34) a klinikai tunetek megnyilvanulasa olyan, mint a fentinel, az alacsony szintu kepessegek meg szembetunobbek. Mozgaskepessegiik es az egyeb tarsuit defektusok meg inkabb utalnak az idegrendszer meghibasodasara vagy helytelen fejlodesere. Problemaik vannak az etkezesnel, tisztalkodasnal. A beszed sem megfelelo, teljes mertekben masra vannak utalva. A mely szellemi fogyatekossagnal (IQ 20 alatt) a tobbseguk immobilis, nem ertik meg a masik koveteleseit, illetve utasitasait. Jellemzo a sztereotipia, az egesz test bevett ritmikus mozgasa figyelheto meg. Higieniai es onkiszolgalasi szokasaik nem alakulnak ki, de sok gyakorlassal es turelemmel lehetseges valamit elsajatitatni veluk. Nem beszelnek, csak hangokat adnak ki. Nemelyek nyugtalanok, konnyen ingerelhetoek, vannak viszont olyanok is, akik nyugodtak, passzivak, keveset mozognak. KOLES ELEONORA pszichologus A szellemi fogya tekossag
