Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-08 / 14. szám
Itt szulettem Sandor Karoly versei Nem csupan dolgainkban, fejiinkben is ott a Kaosz. De forditva es mondhatnam, amibol nyilvanvalo, a ket dolog osszefugg. Nyolc-kilenc evvel a rendszervaltas utan meg mindig szervezetlen a konyvpiacunk, sajtoterjesztesiink, s mindaz, ami ezzel osszefugg. Hei, pedig 1989 utan hany pici PiisKi Sandorunk sziiletett! Mostanra azonban mind eltuntek. Senkinek sines pontos attekintese, hoi. mikor, milyen magyar konyvek jelennek meg Szlovakiaban. Kulturpolitikusunk az persze van dogivel. De hogy mivel foglalkoznak, a fene tudja. Isteni csoda, ha hozzaiutunk irotarsaink konyveihez, irodalmunk ujdonsagaihoz. Ilyen kozepkori viszonyok kozt eliink mikozben egy eljovendd, civilizalt Europarol almodozunk. Mindezt nem emlitenem, ha Motesiky Arpad kezeben meg nem pillantom Sandor Karoly verseskonyvet. Valamikor 1956 tajekan olvastam a kolto elso verseit, aki azota is ott reitozik a honti dombok kozt. Mar akkor is meglepett koltemenyeinek tide, hetvenkedestol mentes hangja. Mintha maga a honti, borsi lelegzo termeszet szolalt volna meg halkan, csendesen. Talan nagyon is halkan, mert tobb mint negyven evig kellett varnunk, hogy verseinek gyujtemenyes kotetet a keziinkbe vehesstik. Az ok kettos. Mar a torok idokben eltek ezen a tajon olyan koltdk, akik mindenek efott a helyi kozonseg dalnokai voltak. Gon-doljunk csak a vegvari vitezek igriceire. Ennek a nemes hagyomanynak a folytatdja napjainkban Csontos Vilmos mellett Sandor Karoly. A masik ok sokkal prozaibb. Mint minden irodalomban, legyen az barmily kicsi, csakhamar kialakul ket lolus: fovarosi es videki irodalom. Szt a sorsot a mi irodalmunk se cerulte el. Pozsony es videk iroi, ehettek barmily rokonlelkiiletuek, csakhamar kette valtak. Fovarosi £ronak lenni itt is rangot jelentett. Igy tortenhetett, hogy Sandor Karoly kolteszete negyven even at felhok kozt bujkalo noldfeny maradt. Kar. Sandor Karoly a fovarosi irodalom csalafintasagai ellenere verbeli kolto, s ideje, hogy a honti dombokon tul is megismerjek. Kotetenek cimado verse a tanum, hogy sok mindenkit meglephet majd. Megsyulettem es bogtem hogy vagyok, hogy etessetek megtis^titsatok Sandor Karoly tragikus evben, 1938- ban sziiletett Nagysalloban. A hely es ido nagy tortenelmi esemenyeket idez. Ket hettel a sziiletese utan mar nem letezett az az allam, amelybe belesziiletett. De a dicsoseges csata szinhelye is predesztinal. Kijeloli ralatasat a vilagra: A? almok marvanybol rakott palotajat a% ebredes fenye bontja mar, syp elu arcat mutatja ag elet, j elu^i a jestett , alom - messgeseget (Ebredes) Alom es valosag. Ennek buvoleteben eliink, el a kolto es el az egesz szlovakiai magyarsag immar kozel nyolcvan eve. Csoda hat. hogy a kolto keseruen az Istenhez kialt? A vilagnak millio sgosgoloja van, de ha te nem s%ols% ki gon do I velilnk? (Ebredes) De ez a kialtas megse segelysikoly, hanem egeszseges kurj antas a Garam lartjarol, ahol Sandor Karoly negy ?alu (Felsoszecse, Sard, Barsvaraa, Hontvarsany) lelkipasztora. Gyermekeveit Sardban tbltbtte, 1956-ban (ismet tortenelmi datum) erettsegizett Parkanyban, aztan a pragai Karoly Egyetemen lelkeszi, majd a pozsonyi Komensky Egyetemen tortenelmi kepesitest szerzett. 1970- ben avattak bolcseszdoktorra. A kolteszet mellett kedvenc mufaja a tortenelem. Tobb jeles helytorteneti tanulmany szerzdje. megirta a levai cehek tortenetet. Kozben termeszetvedo, muemlekvedo, muzeumigazgato es„ lelkes Csemadok tisztsegviselo. O alakitotta a levai Juhasz Gyula Irodalmi Szinpadot, jeles muforditd. Mindezt azert sorolom, mert annak idejen nehany nagyhatalmu irodalmi sznob Sandor Karolyt kiparancsolta a bibliografiaimbol. Most, hogy az izleses, szep verskotetet latjak, azzal mentik magukat "nem voltak eleg rugekonyak". Lelkuk ra. Kulon drom, hogy Sandor Karoly mostanra megtalalta otthoni tamogatoit, Turay Peterben pedig azt a graiikust, aki a verskotetet modern grafikaival szep bltbnybe bltoztette. SZOKE J&ZSEF Sandor Karoly Kell a (err? "Nem tudok latni!" -- mondtam ket eves en. Most meg, a mikor a szemem sem mar a regi: a sotettol mintha ujra kezdenek felni. Kell a feny: reggelte fent az egen, anyam fakuld apro szemeben, az emberek lelkiismereteben. Sziirke, maganyos esteken: mert kell a szemedbe neznem, hogy tudjam itt vagy valdban, szepen, es a nap hoi nap is fent lesz az egen. (1987) Peter Turay illusztracioja
