Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-08 / 14. szám

Itt szulettem Sandor Karoly versei Nem csupan dolgainkban, fejiinkben is ott a Kaosz. De forditva es mondhatnam, amibol nyilvanvalo, a ket dolog osszefugg. Nyolc-kilenc evvel a rendszervaltas utan meg mindig szervezetlen a konyvpiacunk, sajtoterjesztesiink, s mindaz, ami ezzel osszefugg. Hei, pedig 1989 utan hany pici PiisKi Sandorunk sziiletett! Mostanra azonban mind eltuntek. Senkinek sines pontos attekintese, hoi. mikor, milyen ma­­gyar konyvek jelennek meg Szlovakiaban. Kulturpolitikusunk az persze van dogivel. De hogy mivel foglalkoznak, a fene tudja. Isteni csoda, ha hozzaiutunk irotarsaink konyveihez, irodalmunk ujdonsagai­­hoz. Ilyen kozepkori viszonyok kozt eliink mikozben egy eljovendd, ci­­vilizalt Europarol almodozunk. Mindezt nem emlitenem, ha Motesiky Arpad kezeben meg nem pillantom Sandor Karoly ver­­seskonyvet. Valamikor 1956 tajekan olvastam a kolto elso verseit, aki azota is ott reitozik a honti dombok kozt. Mar akkor is meglepett kol­­temenyeinek tide, hetvenkedestol mentes hangja. Mintha maga a honti, borsi lelegzo termeszet szolalt volna meg halkan, csendesen. Talan na­­gyon is halkan, mert tobb mint negyven evig kellett varnunk, hogy verseinek gyujtemenyes kotetet a keziinkbe vehesstik. Az ok kettos. Mar a torok idokben eltek ezen a tajon olyan koltdk, akik mindenek efott a helyi kozonseg dalnokai voltak. Gon-doljunk csak a vegvari vitezek igriceire. Ennek a nemes hagyomanynak a folytatdja nap­­jainkban Csontos Vilmos mellett Sandor Karoly. A masik ok sokkal prozaibb. Mint minden irodalomban, legyen az barmily kicsi, csakhamar kialakul ket lolus: fovarosi es videki irodalom. Szt a sorsot a mi irodalmunk se cerulte el. Pozsony es videk iroi, ehettek barmily rokonlelkiiletuek, csakhamar kette valtak. Fovarosi £ro­­nak lenni itt is rangot jelentett. Igy tortenhetett, hogy Sandor Karoly kolteszete negyven even at felhok kozt bujkalo noldfeny maradt. Kar. Sandor Karoly a fovarosi irodalom csalafintasagai ellenere verbeli kolto, s ideje, hogy a honti dombokon tul is megismerjek. Kotetenek cimado verse a tanum, hogy sok mindenkit meglephet majd. Megsyulettem es bogtem hogy vagyok, hogy etessetek megtis^titsatok Sandor Karoly tragikus evben, 1938- ban sziiletett Nagysalloban. A hely es ido nagy tortenelmi esemenyeket idez. Ket hettel a sziiletese utan mar nem letezett az az allam, amelybe belesziiletett. De a dicsoseges csata szinhelye is predesztinal. Kijeloli ralatasat a vilagra: A? almok marvanybol rakott palotajat a% ebredes fenye bontja mar, syp elu arcat mutatja ag elet, j elu^i a jestett , alom - messgeseget (Ebredes) Alom es valosag. Ennek buvoleteben eliink, el a kolto es el az egesz szlovakiai magyarsag immar kozel nyolcvan eve. Csoda hat. hogy a kolto keseruen az Istenhez kialt? A vilagnak millio sgosgoloja van, de ha te nem s%ols% ki gon do I velilnk? (Ebredes) De ez a kialtas megse segelysikoly, hanem egeszseges kurj antas a Garam lartjarol, ahol Sandor Karoly negy ?alu (Felsoszecse, Sard, Barsvaraa, Hontvarsany) lelkipasztora. Gyermekeveit Sardban tbltbtte, 1956-ban (ismet tortenelmi datum) erettsegizett Parkanyban, aztan a pra­­gai Karoly Egyetemen lelkeszi, majd a pozsonyi Komensky Egyetemen tortenelmi kepesitest szerzett. 1970- ben avattak bolcseszdoktorra. A kolteszet mellett kedvenc mufaja a tortenelem. Tobb jeles helytorteneti tanulmany szerzdje. megirta a levai cehek tortenetet. Kozben terme­­szetvedo, muemlekvedo, muzeumi­­gazgato es„ lelkes Csemadok tiszt­­segviselo. O alakitotta a levai Juhasz Gyula Irodalmi Szinpadot, jeles muforditd. Mindezt azert sorolom, mert annak idejen nehany nagyhatalmu irodalmi sznob Sandor Karolyt kiparancsolta a bibliografiaimbol. Most, hogy az izleses, szep ver­­skotetet latjak, azzal mentik magukat "nem voltak eleg rugekonyak". Lelkuk ra. Kulon drom, hogy Sandor Karoly mostanra megtalalta otthoni tamogatoit, Turay Peterben pedig azt a graiikust, aki a verskotetet modern grafikaival szep bltbnybe bltoztette. SZOKE J&ZSEF Sandor Karoly Kell a (err? "Nem tudok latni!" -- mondtam ket eves en. Most meg, a mikor a szemem sem mar a regi: a sotettol mintha ujra kezdenek felni. Kell a feny: reggelte fent az egen, anyam fakuld apro szemeben, az emberek lelkiismereteben. Sziirke, maganyos esteken: mert kell a szemedbe neznem, hogy tudjam itt vagy valdban, szepen, es a nap hoi nap is fent lesz az egen. (1987) Peter Turay illusztracioja

Next

/
Thumbnails
Contents