Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-01 / 13. szám
A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert kepviselojeloltje A nemzetisegi iskolak eselye gyenlose ge Beszelgetes Mozsi Ferenccel Az 1998-as evelejen szereny ldallitasu, 70 oldalas fiizetben jelent meg Mozsi Ferenc nyugalmazott egyetemi tanar iddszeru temat targyald tanulmanya. A tanulmany a kerdeskor bemutatasa soran a kultura demokratizaciojatdl, az altalanostol halad az egyedi fele es jut el a szlovakiai magyarsag egyik legsajatosabb kerdesehez, a magyar tanitasi nyelvu iskolak eselyegyenlosege felteteleinek felsorakoztatasahoz. A tanulmany minden sorabol ldvilaglik az elmult evtizedek gazdag tapasztalata mellett a problematika sokretu elmeleti vizsgalata, a fogalmak tudomanyos korulhatarolasa, valamint a gyakorlati szfera folott ervenyesiilo elvek, eszmek, koncepdokes a mdgdttiik hato erdekek rendszerelmeleti megkozelitese. • Miert eppen ezt a temat valasztotta? — Minden tudomanyagnak minden-kor megvoltak es ma is megvannak az un. „divattemai”. Az otvenes evekben a kbzossegi neveles, a hatvanas evek masodik feletol a szammisztika, azaz hogy mibol mennyi van es mennyinek kellene lennie. A kortars neveleselmelet viszont mar a 80-as evekben eroteljesen szembefordult a „celpedagogianak” ezzel a formajaval, s helyette a tanitas-tanulas folyamatanak es a gyermek szociokulturalis kornyezete egdszere kiterjedo rendszerelmeleti kutatas elvet allitotta. Ebbol adodoan az elottiink £116 evek „divattemaja” a kultura demokratizalasa lesz. Mar ma is az egyik leggyakoribb tema a globalis neveles ds az eselyegyenloseg vizsgalata. Az elozot az integralt Europa, az utobbit a vilag ketteszakadasa (az Eszak, a vilag iparilag fejlett orszagainak jolete es a Del egyre szegenyedo vilaganak nyomora), a tanulas kerdesenel maradva: a novekvd analfabetizmus teszi idoszeruve. Ezert az azonos tanulasi esdlyek megteremtese (a gyermek anyagi helyzetetol, szarmazasatol, nemzetisegetol fuggetleniil) vilagproblema. Es ami a vilagra, az hazankra is ervenyes, hiszen nalunk is a szegenyek szegenyednek, s a gazdagok sziik retege gazdagodik. Nemzetisegi szempontbol pedig meg fajobba teszi ezt, ha Szlova-kiaban egy sze-geny csaldd gyermeke (esetleg a-zert is, mert ma-gyar az anya-nyelve) nem ta-nulhat eredmenyesen. • Az iskola nyitott rendszer, amely keresztiil-kasul kapcsolddik az ot kornyezo vilaggal, a nem eppen „egeszseges erkolcsu” koztudattal. Kivanatos-e, hogy ugy zuduljon rd az iskolara a mindennapisag, ahogyan ezt ma latjnk? — Kerdesben ott a valasz: nem. De hadd mondjam el: az iskolaval szembeni tarsadalmi elvarasok hatarozzak meg az iskola feladatrendszeret, melyeket a pluralista demokraciaban a politikai partok programjai tartalmaznak. • Irasdban tanar ur a jobboldali, a kozep- es baloldali partok oktatasi programjat jellemzi. Igen, de nalunk a partok programjaikkal nem kidoniilnek el olyan elesen, mint nyugaton .. — A partok emlitett leegyszeriisitett politikai besorolasa a tarsadalom drdekeit tiikrozi. Az erdekek toresvonalainak elkendozese — a minel tobb szavazat megszerzese celjabol — egyidds a partpolitikai harcokkal. A mi tersegunkben igen gyakran a nemzetisegi kerdessel fedik le a valos erdekek toresvonalait. S ezt szok&s aztan kombinalni a „mindl rosszabb” (mdrmint az allampolgarok tobbsegenek) „anndl jobb” (a politikusoknak) taktikdjdval. A nemzetallamot a nemzetisegi oktatas ugyan elszenvedheti, de megsem a pedagogia feladata ezeknek a feligazsagoknak a vizsgalata, sem a megvaltoztatasa. Nem a nemzetallam, hanem a kulturallam koncepcidjahoz kdtom az eselyegyenloseg problemait, mint a nemzetisegi oktatds letenek egyik fo biztositekat. Felsorolom a szlovakiai magyar tanitasi nyelvu oktatdsiigy eselyegyenlosegenek legfobb tdrsadalmi es iskolan beliili jegyeit. • Nem utopisztikusak ezek a kriteriumkent is ertelmezheto jegyek? — A szakember is lehet elfogult, kiildnosen ha szamara eletcelt jelento problemarol van szo. A neveles elmelete altalaban szivesen hajlik az ohajok hangsulyozasara, s ez talan elnezendo, mig a realitasok talajan marad... • Miert nem Irt hosszu ideig a nemzetisegi oktatas kerdeseirol? — Az anyanyelvvu oktatas es az un. alternativ tanitas koruli csatarozasok soran 1978-ban „elhelyeztek” a miniszteriumbdl es egyben megkertek, ne irjak errol a kerdesrol. Tudniillik 1950-tol tobb szdz oldalon fejtegettem az anyanyelvu oktatas jelentoseget, az UNESCO felkeresere eloadtam stb. A szlovakiai magyar oktatasiigy a kivanatos magyar es szlovak tarsadalmi nyelvhasznalatnak megfeleloen egyeni, tudomanyos es eredmenyes szlov&k nyelvoktatasi rendszert, modell erteku koncepcidt dolgozott ki. Ennek lenyege, hogy a tanuld minden ismeretet az anyanyelven szerezzen meg, es azt tanulja meg (koranak megfeleloen) interpretalni szlovak nyelven is. Csak nehany pelda: az alapiskolak szamara tobb tucat tankonyvet kiegeszito magyar—szlovak szakszotart es szlovak nyelvu tananyag-osszefoglalo szoveget adtunk ki. Peldaul az 1972/73-as tanevben a kozepiskol^kban bevezettiik a szlovak terminoldgia tanitasat. Mivel mindez homlokegyenesen ellentmondott annak a vulgarisan szimplifikald nezetnek, hogy „csak az egyes tantargyak szlovak nyelven valo tanitasaval oldhato meg a magyar tanulok szlovak nyelvtudasa”, ezert kellett a miniszterium nemzetisegi osztalya minden munkatarsanak „athelyeztetnie magat” szovjet mddira. En a letiltas ertelmeben 1978-tol zene- es irodalomesztetikai kerdesekkel fogialkoztam. Ez a tanulmany tehat valoban visszatdres egy szfvemhez kozeli temakbrhoz. • Tanulmanya a tema ismereterol tanuskodik. Van-e mar Irasanak visszhangja? — A publikdciot ndhany hazai, magyarorszigi es vajdas^gi szakemberhez, bardtaimhoz juttattam el — a szokds szerint. Tobb meleg hangu, meltato levelet kaptam. Jeleztek, hogy a sajtdban is ismertetik majd tanulmanyomat. A jelen hianyaibdl epitkezo es egy szebb jovdt igenylo irasom tulajdonkeppeni mondanivaloja KERDES: mit tehetnenek a magyar pedagogusok ebben az iskolainkat farasztoan elmarasztalo, kakofonikus hangorgiaban azert, hogy tanftvanyaikbol boldogabb embert nevelhessenek? Erre a kerdesre varom — elsosorban a hazai magyar pedagogusokkal egyiittgondolkodva — a valaszt. MAZSAR LASZLO M. Nagy Laszlo felvetele
