Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-06-17 / 12. szám
efeg®s?' Nem jogos? F. G. nagymegyeri olvasonk edesanyja halalaig egyutt haszndlt egy varosi b6rlakast. Most viszont a masik ket testvere is jogot formal a lakas hasznalatara, s oda akarnak kdltozni. Kerdezi, mitevo legyen, hogy a lakas berleti jogat megszerezhesse? A Polgari Torvenykonyv 706. paragrafusanak 1. bekezddse ertelmdben, ha a lakasbdrlo meghal, a berleti jog atszall az elhunyt gyermekeire 6s tovdbbi, a torvenyben meghatarozott szemelyekre, ha azok a halala napjan vele kozos haztartdsban eltek es nines lakasuk. Levelebol az tunik ki, hogy On az edesanyjaval elt kozos haztartasban, es kozdsen hasznaltak a lakast. A masik ket testvererol ugyanezt nem mondhatjuk el. Tehat a lakasberleti jog Onre szall at. K. P. alsoszeli olvasonk vegrendelettel rendelkezik, miszerint nagynenje, akinek nines gyermeke, minden vagyonat rea hagyta. Most, hogy meghalt, a testvere is orokolni akar nagynenje utan. Afelol erdeklddik, ervenyes-e a vegrendelet? A Polgari Torvenykonyv 476. paragrafusa ertelmeben vegrendeletet sajat kezdleg, tanuk jelenleteben kell megfrni es kozjegyzd jegyzdkonyvbe foglalja azt. A vegrendelet drvenyessegdt majd a kozjegyzo allapftja meg a hagyatdki tdrgyalds sordn. A tdrvdny tartalmaz korldtozdsokat is a vegrendelet szerint droklest illetden. A 479. paragrafus szerint: „A kiskoru leszarmazoknak legalabb annyit kell kapniuk, mint amennyi a torveny szerinti brbkreszuk lenne. A nagykoru leszarmazoknak pedig legalabb annyit, amennyi a torveny szerinti brokreszuknek a fele“. Ha ennek a vegrendelet ellentmond, ebben a reszben ervenytelen, hacsak nem kerult sor az emlitett leszarmazok kitagadasara. Ha mas drbkbs nines, On a testverevel egyutt orbkolne a tdrvdny szerint brokles harmadik csoportjaban. Igy tehat testvdrdt csak a torveny szerinti drokrdsz fele reszdben lehet vdgrendelettel megroviditeni. Gy. P. fuleki olvasonk arra vald hivatkozassal szeretnd munkaviszonyat felmondani, hogy a tulajdonos olyan tarthatatlan munkafelteteleket teremt, amit mar-mdr nem lehet kibirni. Felmondhatja-e a munkaviszonyt? — kerdezi. A munkaviszonyt ugy a munkaltato vdllalat vagy vallalkozo, mint pedig a munkavallalo felmondhatja, espedig ket hdnapos felmondasi idovel, amely a kezbesitestol szamitott kovetkezo honap elsejevel veszi kezdetet. A munkaviszony megszuneset kovetd idoszak azonban szinten nem elhanyagolhato, amennyiben nem sikerul uj munkahelyet talalni. A foglalkoztatasrol szolo 199. evi 1. szamu torveny ertelmeben ha a munkavallalo az utolso munkahelyet sajat maga szuntette meg anelkul, hogy erre komoly indoka lett volna, munkanelkuli segelyre nem tarthat igdnyt, illetve ilyen segdly nem jar neki. A felmondas komoly indokanak tekinthetd korulmdnyeket a fentnevezett tdrvdny 15. paragrafusanak 2. bekezddse pl. a haromevesndl fiatalabb gyermekrol, vagy rendktvuli gondoskodasra szorulo tartos egeszsdgi karosodasban szenvedo gyermekrol, tulnyomo vagy teljesen magatehetetlen kbzeli szemdlyrdl vald gondoskodds, a gyermekek kotelezo iskolalatogatasaval kapcsolatos korulmhnyek, arra az esetre vonatkozoan, ha az alkalmazott hazastarsa (a masik szulo) munkajanak jellege nem teszi lehetove a gyermekrol vald szemelyes gondoskodast. Ajanljuk, hogy latogassa meg a lakhelye szerint illetekes munkahivatalt, kerdezze meg, hogy az On eseteben mit tartananak komoly felmondasi indoknak, tudnak-e meg e felmondas elott uj munkahelyet ajanlani Onnek. Amennyiben munkajogi ellentetek adodnak a felmondassal, illetve a munkanelkuli segellyel kapcsolatban ezek eldontesere az illetekes jarasi birosag hivatott. DR. GYORGY ISTVAN Arra a betegre, aki rendszeresen gyengdnek 6rzi magdt, aki konnyen elfdrad, vannak idoszakai, amikor kimerul 6s lelki t6ren is elerdtlenedik, azt mondjuk, hogy neuraszthniaban — ideggyengesdgben — szenved. De mit is jelent az, hogy gyenge az ember? Mindannyian erzekeljuk, hogy mikor mennyi energiank van. Akadnak idoszakok, amikor csak ugy felvet minket az ero, maskor meg enyhdbb, kisebb mdrteku elerotlenedes lesz urra rajtunk. De azt mar megallapitottak, hogy a bennunk rejlo energia kapcsolatban van a kozponti idegrendszerrel. Ha dolgozunk, jdtszunk, sportolunk stb. megerezzuk azt a pillanatot, amikor eloszor tornek rank a faradas jelei. Ilyenkor tobbnyire, ha lehetosegunk van rd, akkor pihenunk egy keveset es ujra folytatjuk a vegzett tevekenysdget, de van, amikor elmegy a kedvunk attdl, hogy tovabb tevekenykedjunk. De a benniik rejlo energia nemesak testi 6s szellemi munka vegzdsekor tamadhat fel, hanem valamilyen nagy lelki igenybevdtelkor is. A fdradtsag, a kimeriilds egydrtelmuen azt jelzi, hogy energidnk fogydban van, illetve hogy nem birunk annyit, mintha erotol duzzadnank, s nem vagyunk kdpesek nagyobb szellemi vagy testi erofeszit6sre. Pihends, egy kis szunyokalas, alvas kozben az egeszsdges ember „feltdltodik“ energiaval, ujra erot gyujt. A neurasztdnias szemdly azonban alvasi zavarokkal kuszkodik, s pihends utan sem potlodik az energiaja, semmi valtozas nem all be. Az o faradtsaganak mas jellege van, mint az egeszsdges embereke. Az ideggyengeseg —• neurasztenia — legfobb tunetei a gyors kifaradas, tartos gyenges^gerzet, kimerutts ds lelki elerotlenedds, de szdmos egydb tunet is jellemzo. A beteg izmainak gyenge feszuldse miatt gyakran remeg a keze, a szemheja es a nyelve, vegtagjai hideg tapintdsuak. Rendszerint engeddkeny, udvarias, befele forduld, mdsok altal konnyen felingerelheto emberek, es jellemzo rajuk, hogy tulsagos erzekenyek a zajra ds fenyre. Lehetoleg keruli masok tarsasagat. Rendszeres erdfeszitdst igdnylo munkara nem vallalkozik azdrt sem, mert andlkul is nagyfoku faradtsagra, kimerultsdgre panaszkodik. De ennek ellenere, nehezen tud elaludni ds ha el is alszik, faradtan dbred. Meg van gyozodve arrol, hogy rossz az emldkezokdpessdge. Gyomorpanaszok, hasmenes, mellkasi es izomfajdalmak kfnozzak. A legkisebb erokifejtestdl is szedules, gyengesegerzet lesz urra rajta, hogy szinte jarni sines kedve. Megfigyelheto meg a tAgult pupilla, fulzugasra is panaszkodnak, hangjuk erotlen, a kdz es a lab izzad. Idonkdnt szivremegds fogja el oket, a bor kipirul ds verejtekezik. A kezelds sikere az akaratero felerositesdn alapszik. Elsdsorban a kdros kornyezeti tdnyezoket (elsosorban a stresszet) kell kiiktatni, majd elerni, hogy energiatartaldkai feltbltodjenek, amelyet termdszetesen fokozatosan drhetunk el. Gondosan kell osszeallitani az dtrendet, relaxacids gyakorlatok es gyogyszerek segitsdgdvel elerni, hogy aludni tudjon, s fokozatosan hozzaszoktatni a testmozgashoz. De ezekkel parhuzamosan nagyon hatasosnak bizonyul a pszichoterapias kezeles is. KOLES ELEONORA pszicholdgus
