Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-06-17 / 12. szám
Szent Laszlo-mondak Del-Lengyelorszagban Hosszu ideig elt a kdztudatban az az elkepzeles, hogy a kozmopolita varossal szemben a falu, a parasztsag szellemi kulturaja, kizarolag oseredeti, ezereves, keletrol hozott hagyomanyokat oriz. Az dsszehasonlito neprajz, ezen belul a folklortudomany kozelebbi vizsgalodasai azonban ezt a hiedelmet megddntottek. Nepmeseink — keves kivetellel — besorolhatok Aarne-Thompson nagy nemzetkozi tfpuskatalogusaba, es legszebb balladaink europai parhuzamai is ismertte valtak. A nephit eseteben nemileg mas a helyzet. Bar a kornyezd nepek hatasa itt is erosen erezheto, a nephit egesze, szerkezete megis elter Europa mas nepeietol, magan viseli a pogany osvallas, a samanizmus nyomait. Torteni mondaink is sok vandormotivumot tartalmaznak, amelyeket azonban erosen atszonek a helyi hagyomanyok, nemegyszer a valosagos esemenyek megvaltoztatott, eltulzott, idealizalt korrekcioi. A torteneti mondak egyik alapveto sajatossaga, hogy terben es idoben egymastol tavol elo hdsokhdz fuzodnek ugyanazok a mondak, tortenetek. Igy Harun al Rasid, Foldnelkuli Janos es Matyas azonos modon, alruhaban gyozddott meg arrol, hogyan bannak a neppel uraik. A halhatatlansag vagy legalabbis a tobb emberoltonyi elet mitosza ovezte egykor Artus breton kiralyt, akarcsak nalunk Rakoczit, Kossuthot, Petofit, vagy a szerencsetlen Rudolf trdnordkdst. Azt, hogy egy-egy monda vagy mondakor hogyan kerul at egyik neptol a masikhoz, nehez nyomon kovetni. Az univerzalis katolikus egyhaz mindenesetre nagyban hozzajarult ahhoz, hogy kozepkori szent kiralyok kore fonodo legendak a hivok kozott nemzeti hovatartozastol fuggetlenul elterjedjenek. A kozepkori szent kiralyok csodatettei eppugy hasonlitottak egymashoz, mint a mondabeli kiralyok cselekedetei. Monda es legenda tobbnyire alig valaszthato el egymastol; legendarol akkor beszelunk, ha a hos szent. A legendak kozvetitdi egyarant lehettek a tavoli kolostorokat felkereso szerzetesek, a nagy zarandoklatok reszvevoi es a papok templomi predikacioi. Minden bizonnyal a compostellai Szent Jakab sfrjat latogato zarandokoknak koszonhetjuk, hogy Szent Laszlo kiterjedt legendakbreben hat olyan moti'vum is szerepel, amely korabban Jakab nevehez fuzddott. Ugyanakkor a Laszld-mondakor feltoltodott, kiegeszult a magyar hagyomanyban mar korabban is elo keleti elemekkel. Feltehetoen ilyen a cserhalmi utkozet mondaja, amelyben a kiraly megvfv a leanyrablo pogany kunnal. Ezt a mondat tobb templom freskoja is megdrokftette. Szent Laszlo kiterjedt mondakore a szomszed nepekhez is atkerult. A lengyel, kozelebbrol a dellengyel nephagyomanyban a rola szolo mondak minden esetben mas magyar szent nevehez vagy csak egy „hitetlen kiraly“-hoz fuzodnek. Szarvasjelenet Vacott es Lysicaban A vaci szarvasjelenes hires mondaja a lengyeleknel a Krakkotol delre fekvo Lysa Gora-i kolostor alapitasat magyarazza. A Kepes Kronika szerint igy tortent a vaci szekesegyhaz alapftasa: Geza es Laszlo azon tanakodtak, hova epftsek a Boldogsagos Szuz egyhazat: „Hirtelen egy gimszarvas termett elottuk; cimere tele volt ego gyertyaval. A vad elkezdett futni az erdonek. A vitezek ranyilaztak, erre beszokott a Dunaba. Szolott Laszlo: ‘Bizony nem szarvas volt ez, hanem Isten angyala.’ Gyeicsa Gaza kerdezte: ‘Mi lehetett az a sok gyertya, melyet a szarvain lattunk?’ Laszlo felelt: ‘Nem szarvak voltak azok, hanem szarnyak; nem gyertyak, hanem tundoklo tollak. Azert allt meg, hogy megmutassa hova rakassuk a Boldogasszony egyhazat-’ „ A Literatura Ludowa 1957-es szama egy nepmondat kozol Kilelce kornyekerol, amely a szarvasuldozes jelenetet tartalmazza. „Egyszer nagy urak erkeztek Lyscebe vadaszatra". A reten megjelent a szarvas. „A vadaszo urak kozul maga a kiraly uzte az allatot, uzte a karcsu szarvast, amely rettenetesen rohant a surube. De a kiraly is erosen futott, gyozte a faradtsagot. A szarvas gyorsan elinalt, de hatalmas szarvai miatt meg kellett allnia az agak kozott, hogy ne torje el az agancsat... A szarvas olyan surube kerult, ahol befont agancsa megakadalyozta a menekulesben. tanacstalanul allt, es konyorgoen nezett a kiralyra, aki ijat felhuzta. De nem lott, mert valami tortent vele... Ket terdre esett es kezet imara kulcsolta. A szarvas agancsai kozott meglatta a fenylo keresztet es kicsit felni kezdett a hitetlen kiraly, aki Lysicaban vadaszott es azon a helyen, ahol a csoda tortent, kolostort emelt es azt Szent keresztnek nevezte el“. Ez a monda csupan egy hitetlent kiralyt emlft, a kronikak adatai szerint azonban a monda tobb szaz evig Szent Imre nevehez kdtddott. Kardos Tibor a legenda atterjedeset Lengyelorszagba a XII. szazadra datalta. Feltevese szerint a kolostor elso lakoi magyar szerzetesek voltak es ok plantaltak at Szent Imre tiszteletet lengyel foldre. Ugyanakkor mas kutatok a monda lengyel foldon valo meghonosodasat az 1270-es evekre teszik. Ekkor ment ferjhez IV. Bela magyar kiraly 14 eves lanya, Kinga (1234—1282) Szegyenlos Boleszlavhoz. Kesobb mint Szent Kunigunda Lengyelorszagban maig is rendkivul nepszeru, Lengyelorszag es Litvania vedoszentje. A legismertebb hozzafuzodo monda, amely a wielickai sobanya alapitasarol szol, a kozepkori lengyel kronikakban tobb valtozatban is fennmaradt. A mondabeli esemenysorozatot a XVII. szazadban a banyaszok sobol megmintaztak, a banya melyen maig is lathato es azt ma mar — a nephagyomanyon tul — idegenvezetok, kepes utikonyvek is nepszerusitik, terjesztik. Kinga es Polykrates gyuruje A wielickai sobanya — az egyik valtozat szerint — ugy keletkezett, Szent Kinga tiszteletere berendezett kapolna a wielickai sobanyaban, a falakon sobol kifaragott het dombormuvel.
