Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-06-17 / 12. szám

Szent Laszlo-mondak Del-Lengyelorszagban Hosszu ideig elt a kdztudatban az az elkepzeles, hogy a kozmopolita va­­rossal szemben a falu, a parasztsag szellemi kulturaja, kizarolag oseredeti, ezereves, keletrol hozott hagyoma­­nyokat oriz. Az dsszehasonlito nep­­rajz, ezen belul a folklortudomany ko­­zelebbi vizsgalodasai azonban ezt a hiedelmet megddntottek. Nepmeseink — keves kivetellel — besorolhatok Aarne-Thompson nagy nemzetkozi tf­­puskatalogusaba, es legszebb balla­­daink europai parhuzamai is ismertte valtak. A nephit eseteben nemileg mas a helyzet. Bar a kornyezd nepek hatasa itt is erosen erezheto, a nephit egesze, szerkezete megis elter Euro­pa mas nepeietol, magan viseli a po­­gany osvallas, a samanizmus nyoma­­it. Torteni mondaink is sok vandor­­motivumot tartalmaznak, amelyeket azonban erosen atszonek a helyi ha­­gyomanyok, nemegyszer a valosagos esemenyek megvaltoztatott, eltulzott, idealizalt korrekcioi. A torteneti mon­­dak egyik alapveto sajatossaga, hogy terben es idoben egymastol tavol elo hdsokhdz fuzodnek ugyanazok a mondak, tortenetek. Igy Harun al Rasid, Foldnelkuli Janos es Matyas azonos modon, alruhaban gyozddott meg arrol, hogyan bannak a neppel uraik. A halhatatlansag vagy legalab­­bis a tobb emberoltonyi elet mitosza ovezte egykor Artus breton kiralyt, akarcsak nalunk Rakoczit, Kossuthot, Petofit, vagy a szerencsetlen Rudolf trdnordkdst. Azt, hogy egy-egy monda vagy mondakor hogyan kerul at egyik nep­­tol a masikhoz, nehez nyomon kovet­­ni. Az univerzalis katolikus egyhaz mindenesetre nagyban hozzajarult ahhoz, hogy kozepkori szent kiralyok kore fonodo legendak a hivok kozott nemzeti hovatartozastol fuggetlenul elterjedjenek. A kozepkori szent kira­lyok csodatettei eppugy hasonlitottak egymashoz, mint a mondabeli kiralyok cselekedetei. Monda es legenda tobb­­nyire alig valaszthato el egymastol; le­­gendarol akkor beszelunk, ha a hos szent. A legendak kozvetitdi egyarant lehettek a tavoli kolostorokat felkereso szerzetesek, a nagy zarandoklatok reszvevoi es a papok templomi predi­­kacioi. Minden bizonnyal a compostellai Szent Jakab sfrjat latogato zarando­­koknak koszonhetjuk, hogy Szent Laszlo kiterjedt legendakbreben hat olyan moti'vum is szerepel, amely ko­­rabban Jakab nevehez fuzddott. Ugyanakkor a Laszld-mondakor feltol­­todott, kiegeszult a magyar hagyo­­manyban mar korabban is elo keleti elemekkel. Feltehetoen ilyen a cser­­halmi utkozet mondaja, amelyben a kiraly megvfv a leanyrablo pogany kunnal. Ezt a mondat tobb templom freskoja is megdrokftette. Szent Laszlo kiterjedt mondakore a szomszed nepekhez is atkerult. A lengyel, kozelebbrol a dellengyel nephagyomanyban a rola szolo mon­dak minden esetben mas magyar szent nevehez vagy csak egy „hitetlen kiraly“-hoz fuzodnek. Szarvasjelenet Vacott es Lysicaban A vaci szarvasjelenes hires mon­daja a lengyeleknel a Krakkotol delre fekvo Lysa Gora-i kolostor alapitasat magyarazza. A Kepes Kronika szerint igy tortent a vaci szekesegyhaz alapf­­tasa: Geza es Laszlo azon tanakod­­tak, hova epftsek a Boldogsagos Szuz egyhazat: „Hirtelen egy gimszarvas termett elottuk; cimere tele volt ego gyertyaval. A vad elkezdett futni az er­­donek. A vitezek ranyilaztak, erre be­­szokott a Dunaba. Szolott Laszlo: ‘Bi­­zony nem szarvas volt ez, hanem Is­­ten angyala.’ Gyeicsa Gaza kerdezte: ‘Mi lehetett az a sok gyertya, melyet a szarvain lattunk?’ Laszlo felelt: ‘Nem szarvak voltak azok, hanem szarnyak; nem gyertyak, hanem tundoklo tollak. Azert allt meg, hogy megmutassa ho­va rakassuk a Boldogasszony egyha­zat-’ „ A Literatura Ludowa 1957-es sza­­ma egy nepmondat kozol Kilelce kor­­nyekerol, amely a szarvasuldozes je­­lenetet tartalmazza. „Egyszer nagy urak erkeztek Lyscebe vadaszatra". A reten megjelent a szarvas. „A vadaszo urak kozul maga a kiraly uzte az alla­­tot, uzte a karcsu szarvast, amely ret­­tenetesen rohant a surube. De a kiraly is erosen futott, gyozte a faradtsagot. A szarvas gyorsan elinalt, de hatalmas szarvai miatt meg kellett allnia az agak kozott, hogy ne torje el az agancsat... A szarvas olyan surube kerult, ahol be­­font agancsa megakadalyozta a me­­nekulesben. tanacstalanul allt, es ko­­nyorgoen nezett a kiralyra, aki ijat fel­­huzta. De nem lott, mert valami tortent vele... Ket terdre esett es kezet imara kulcsolta. A szarvas agancsai kozott meglatta a fenylo keresztet es kicsit felni kezdett a hitetlen kiraly, aki Lysicaban vadaszott es azon a helyen, ahol a csoda tortent, kolostort emelt es azt Szent keresztnek nevezte el“. Ez a monda csupan egy hitetlent kiralyt emlft, a kronikak adatai szerint azonban a monda tobb szaz evig Szent Imre nevehez kdtddott. Kardos Tibor a legenda atterjede­­set Lengyelorszagba a XII. szazadra datalta. Feltevese szerint a kolostor elso lakoi magyar szerzetesek voltak es ok plantaltak at Szent Imre tisztele­­tet lengyel foldre. Ugyanakkor mas kutatok a monda lengyel foldon valo meghonosodasat az 1270-es evekre teszik. Ekkor ment ferjhez IV. Bela magyar kiraly 14 eves lanya, Kinga (1234—1282) Szegyenlos Bolesz­­lavhoz. Kesobb mint Szent Kunigunda Lengyelorszagban maig is rendkivul nepszeru, Lengyelorszag es Litvania vedoszentje. A legismertebb hozzafu­­zodo monda, amely a wielickai soba­­nya alapitasarol szol, a kozepkori len­gyel kronikakban tobb valtozatban is fennmaradt. A mondabeli esemenyso­­rozatot a XVII. szazadban a banya­­szok sobol megmintaztak, a banya melyen maig is lathato es azt ma mar — a nephagyomanyon tul — idegen­­vezetok, kepes utikonyvek is nepsze­­rusitik, terjesztik. Kinga es Polykrates gyuruje A wielickai sobanya — az egyik valtozat szerint — ugy keletkezett, Szent Kinga tiszteletere berendezett kapolna a wielickai sobanyaban, a falakon sobol kifaragott het dombormuvel.

Next

/
Thumbnails
Contents