Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-06-17 / 12. szám
mm® md®® jdypjj Elerkezett a tanevvegi bizonyitvanyosztas ideje. Az egesz csalad nagy varakozassal es nem kisebb izgalommal varja haza iskolas lanyat-fiat az evzaro unnepelyrol, hogy lathassa gyermeke „iskolai teljesftmenyenek mindseget bizonyito okmanyat11, a Bizonyftvanyt. Nagy betuvel frtuk, mert a koztudat ezt az okmanyt - velemenyunk szerint - tulertekeli. Most, ebbol az alkalombol, csak egy „reszkerdesrdl“, nem pedagogiai, azaz nem az iskolai teljesitmeny minositesenek nevelestani szempontjairol akarunk szolni, hanem az iskolai bizonyftvanyok egy-, illetve ketnyelvusegenek kerdeserol. Teny: a kozepkor ota vilagszerte az intezet tanitasanak a nyelven, (annak idejen tehat latinul) volt szokas, es ma is ez a szokas, kiallftani ezt az iskolai okmanyt. A nemzetisegi kisebbsegek iskolaiban - a tarsadalmi nyelvhasznalatnak megfeleloen - a tobbseg nyelven is, tehat ket nyelven frodnak a bizonyitvanyok. A tradiciohoz valo kotddest fejezi ki az, hogy pl. a doktori diplomak, illetve nehol az egyetemi vegzettseget igazolo dokumentumot latin es nemzeti nyelven al- Iftjak ki. Mind az elobbi, mind az utobbi gyakorlat a szlovakiai magyar tanitasi nyelvu iskolak bizonyftvanyai ketnyelvusege kivanalmanak jogossagat tamasztja ala. Az iskolai bizonyftvanyok ketnyelvusege azonban nem csupan az iskola belugye, de tulajdonkeppen a delszlovakiai szlovak es magyar nyelv tarsadalmi hasznalatanak tukrozodese, annak egy reszkerdese. A Magyar Nepi Mozgalomnak ezzel kapcsolatos allasfoglalasa egyertelmu: mindenkor a jogilag biztosftott es a mindennapok gyakorlataban alkalmazott ketnyelvuseg mellett foglalt allast. Mivel a mozgalom a megbekelest es nem a konfrontaciot ttizte zaszlajara, a kerdes megoldasat szorgalmazo targyalasok soran a pedagogusokat es a szuloket, tanulokat nem tuszkent, de meg csak trojai falokent sem hasznalta fel, de tobb beadvannyal, a megoldast elosegfto javaslattal, tobbszori targyalassal a kormanyhivatalban, az oktatasi miniszteriumban, az illetekes miniszterasszonnyal, igyekezett feloldani a feszultseget. A targyalasok mar-mar eredmenyt szultek, amikor ismetelten fellobbantottak a konfrontacio tuzet azok, akiknek erre talan a politikai mivoltuk biztosftasa - de semmi esetre sem az ugy intezese - erdekeben szukseguk volt, van. De hat ugyanerre van szuksege a masik oldal szelsosegeseinek is, akik kapva kaptak az „alkalmon“ es botcsinalta ervelessel kotottek az ebet a karohoz, mondvan:“...nem hagyjuk magunkat zsarolni, mogdttunk a (nyelv-)torvdny...“ A targyalasok, tobb beadvany, javaslat ertekelese folyamatban van. Remeljuk, mindket szelsoseges magatartas kepviseloi, percemberkei belatjak: Europanak ebben a regiojabak ez nevetseges beka-egerharc... A problema elvi-tavlati megkozehtese Kelet-Kdzdp-Europaban az allamhatarok es a nemzeti szallasteriilet hatarai sohasem estek egybe. Eppen ezert minden itt elo embernek be kell latnia: a meglevo allamok teruleten eld minden nyelv es kultura muvelese az allampolgarok osszessegenek es a terseg egeszenek az erdeke. A gazdasagi elet torvenyszeru fejlodese diktalta, majdan legiesedo hatarai koraban a nyelvi, szokasrendi sokszfnuseg ds az erre epulo massag tisztelete jellemzi majd ezt a regiot. Del-Szlovakiaban felertdkelodik a magyar es a szlovak nyelv, tehat a ket nyelv ismeretenek tarsadalmi presztfzse. S ugyanakkor a nagy kozvetftd nyelveknek, az angolnak es ebben a tersegben a nemet nyelvnek is az ismerete az egyeni boldogulasnak, a termeles hatekonysaga emelesenek a feltetele lesz. Ebben a kozegben pedig egy iskolai dokumentum ketnyelvusege - erteket jelent majd. A jovokeppel foglalkozd szakemberek allftjak: az itt elo nepek, nemzetek es nemzetisegek azonossagtudata a jovdben minden eddiginel tagasabb es turelmesebb, hajlekonyabb es tbbbdimenzios lesz. Valami hasonlo, amit e regio varosainak polgarai meg megeltek. A nemethez nemetul, a szlovakhoz szlovakul es ok hozzank, nemzetisegunket, anyanyelvunket megtisztelve, magyarul szoltak. fgy aztan Pozsonyban vagy a Szepessdg varosaiban nemegyszer harom nyelven szolt a disputa. Errol a multrol, mint a jovo zenejerol is erdemes szolni. Hasonlo elkepzelesek felvazolasaval el kell uzni azt a perspektivatlansagot, azt az elkepeszto jovokep nelkuli pesszimizmust, amely kezd iskolainkba befurakozni. Ehelyett tolerancia- es empatiakeszsegre, magyarsagunk optimista onbecsulesere, versenykepes onbizalomra, s fgy - bizonyftvanyosztas idejen - tobb, szorgalmasabb tanulasra kellene szorgalmazni, nevelni, kerulve minden csatarozast, amely tanulot, szulot, pedagogust egyarant kifullaszt, kifaraszt ds vegso soron apatiaba kerget. „Globalisan gondolkodni, lokalisan cselekedni..." A modern ertelmisegi a probldmakat osszefuggeseiben latja, lattatja. Globalisan gondolkodik, de lokalisan cselekszik, azaz az „itt es most" szuksegenek megfeleloen teszi a dolgat. A Tudosok Romai Klubja jelszavanak jegyeben fogalmazta meg a szlovakiai kirendeltseg elnoke, Prof. Beloslav Riecan - minden hasonlo alkalomra vonatkozoan is -, hogy a reszkerdeseket az egesz ismereteben es a jovo fejlodesi iranyanak megfeleloen kell megoldani. Ebbol is egyertelmu: iskolaink bizonyftvanyainak ketnyelvusege a szlovak es a magyar nyelv tarsadalmi hasznalatanak a reszkerdese. Mivel ez a reszkerdes a jelen koztudatat mergezo es fgy jovot gatlo tenyezo - megoldasa siirgds feladat. Ezeknek a gondolatoknak a jegyeben munkalkodnak, targyalnak, beadvanyokat es javaslatokat fogalmaznak a Magyar Nepi Mozgalom tisztsegviseloi. Mert valljak: egy egeszseges, kulturalt tarsadalomban a massag ertek, a nemzetisegi kisebbseg nem megturt valami, sot nem is csak egy erdekes szfnfolt, hanem termeszetes tarsadalmi realitas, s eppen ebbol eredoen - feltve drzott kincs... Minden erdekdrvdnyesftes fontos feltetele, hogy ezek felszfvodjanak a tobbsdg tarsadalmi tudataba! Az elmult evek kisebbsegi magyar politizalasa sajnalatosan mellozte ennek az abszorpcionak minden pedagogiai, pszichologiai, szociologiai es szocialpszichologiai mechanizmusat, s ezzel szinte teljes elszigeteltsegbe „terelte“ a szlovakiai magyarsagot. Ez is az egyik oka a kisebbsegi erdekervenyesftesek visszhangtalansaganak (pl. a parlamentben), sot targyalasaink soran tapasztalhato empatiahianynak is... MOZSI FERENC
