Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-06-03 / 11. szám

Termest noveszto — erlelo junius A junius 8-i hires idojarasjelzo Me­­dard nev german eredetu s azt jelenti: hatalmas, eros. Van is befolyasa (ha­­talma) a nyari idojarasra. A nepi joslat, hogy ha Medard napjan esik, akkor utana negyven napig meg sem all az eso, rendszerint bevalik. Persze a sok eso nemcsak atok, aldas is lehet. Mit, mikor? A honap elso feleben kertunkben az alabbi teendok varnak rank: az uj-zelan­­di spenot vetesenek vege, a spargatok szedesenek kezdete hideg folia alol es szabadfoldi korai termesztesbol, a rovid tenyeszideju karfiol vetese palantanak, masodnovenykent, a brokkoli szabadfol­­di vetesenek befejezese, a karalabe magvetesenek vege szabadfoldi palan­tanak, kozepes es hosszu tenyeszideju kaposztak ultetese, az uborka helybeve­­tesenek es a zellerpalantazas vege, a korai szabadfoldi csemegeuborka es zoldbab szedesenek kezdete, a paradi­­csom es a tojasgyumolcs (padlizsan) szedesenek kezdete hideg folia alol. A szamocanak es a malnanak vesze­­lyes korokozoja a szurkepenesz. Karte­­telet a szamoca eseteben a sorkbzok ta­­lajanaktakarasaval csokkenthetjuk. Erre a celra a frissen kaszalt fu es a fekete folia egyarant megfelel. Mindketto meg­­gatolja a talajszemcsek felverodeset, s igy a korokozok megtelepedeset es a gyomosodast is. A malnanal az a legfon­­tosabb, hogy a vesszok legalabb 10— 15 cm sortavolsagra legyenek egymas­­tol. A megelozest szolgalo novenyvedd szerek kozul az Ortho Phaltan, a Ronilan es a Sumilexa legalkalmasabb. A paradicsom hatekony vedelmet szabad fdldon a paradicsom szeptorias betegsege, vagy ahogy a hazikertek tu­­lajdonosai emlegetik, a paradicsomvesz elleni vedelem hatarozza meg. A beteg­­seg, mint minden peronoszpora fele, a csapadekos idojarast kedveli. Az ellene valo vedekezest mar a honap elso nap­­jaiban erdemes megkezdeni, es a kor­­okozo szamara kedvezo idojaras eseten kethetente meg kell ismetelni. A felszf­­vodo komponenst is tartalmazo, csapa­dekos idoben hamarabb vedettseget nyujto gombaold szerek kozul a Kuprikol 50, a Dithane M-45, a Bravo 500 a leg­alkalmasabb. A palantazott kaposztafelek (fejes ka­­poszta, kelkaposzta, karfiol, bimboskel) fobb karositoi kozel azonosak, igy a ve­­dekezes modja is hasonlo. Legveszelye­­sebb kartevojuk a kiultetest kovetden hamarosan megjeleno kaposztalegy. Imagoi ellen a Decis 2,5 EC es a Cymbush 10 EC-ve\ valo ismetelt per­metezes a leghatasosabb. A kaposzta­­feleken karosito kaposzta-bagolylepke, kaposztalepke fia­­tal hernyoi ellen — megjelenesuk eseteben — a ka­­posztalegynel fel­­sorolt keszitme­­nyek barmelyike­­vel sikeresen vedekezhetunk. Ne feled­­kezzunk meg a permetlehez nedvesito­­szert (Citowett, Nonit) is hozzaadni. A paprika a legjelentosebb zoldseg­­novenyeink egyike. Eseteben nagyon fontos az bntozes, kulbnosen a feher faj­­tak igenylik ezt. A hazikertek tulajdono­­sai kozul sokan — gyakorlati megfigye­­les alapjan — az elso komoly ontdzest mindaddig nem vegzik el, amig az elso 2-3 termes meg nem kotott. A gyakorlat viszont azt bizonyitja, hogy egy-egy on­­tozeskor a paprika igen nagy mennyise­­gu vizet kivan. Az ontozessel egy idoben vegezhetjuk el a fejtragyazast is. A fej­­tragya N-tartalmu mutragya, amelyet vfzzel egyenletesen elkeverve juttatunk a talajra. A mutragyat vagy a tragyalevet tomeny oldat formajaban ne ontozzuk a novenyre, mert kiegetheti. Eloszbr a 2-3. szedes utan fejtragyazzunk. Az ennel korabbi fejtragyazas hatranyosan befo­­lyasolja a koraisagot. A porehagyma vizigenyes noveny. Szep es vastag szarakat csak rendsze­­res bntozes mellett kapunk. Palantarol valo kiulteteset a honap vegen fejezzuk be. A palantakat legjobb 15 cm mely ba­­razdakba ultetni. Ezek az arkok fajtak szerint 30—40 cm-re lehetnek egymas­­tol. A soron belul a nyari pore 7—10, az oszi 12—15, a teli pedig 15—20 cm to­­tavolsagra kerul. Hazikertekben csak alacsony novesu novennyel erdemes koztesen termeszteni, peldaul uborkaval vagy fejes salataval. Hollandiaban rovid tenyeszideju sargarepaval termesztik egyutt. A sargarepa felszedese utan kezdik meg a poretovek feltolteset. Ezt a modszert csak konnyu talajon erdemes alkalmazni. A burgonya karositoi kozul a burgo­­nyabogar es a burgonya-fitoftoras be­tegsege (burgonyavesz) okozza a leg­­tobb gondot. A burgonyabogar nyari megjelenesekor az imagok ellen a Bancol 50 WP, a Decis 2,5 EC stb. ke­­szitmenyek hatasosak. A burgonyabo­gar ellen a kizarolag larvaolo tulajdonsa­­gu teflonbenzuron hatoanyagu Nomolt 15 SC is eredmenyesen hasznalhato. A burgonyavesz a noveny leveleinek korai szaradasat eredmenyezi. Sokan ezzel a veszelyes betegseggel nem szamolnak, pedig a kulbnosen nedves, a kbrokozo szamara kedvezo idojaras eseten jar­­vanyszeruen terjed. Juniustol feltetlenul indokolt a novenyvedd szeres kezeles. A tartosabb vedettseget ado, felszivodo gombaold szerek kozul a Sandofan M-8, a Ridomil Plus 48-WP hatoanyagokat, mig a kontakt hatoanyagok kozul a Dithane M45 eredmenyesen hasznalha­­to. A salata- es csemegeuborkat legin­­kabb az uborkaperonoszpora vesze­­lyezteti. A tiznapos—kethetes idokbzbk­­kel a Mikal M, Aliette, Bravo 500-al valo permetezes szamottevoen mersekli a fertozest. A vbroshagyma betegsegei kozul a hagymaperonoszpora a legveszelye­­sebb. Az ellene valo vegyszeres vede­­lemre a Dithane M-45 novenyvedd szer, nedvesito szerrel kiegeszitve javasolha­­to. A peronoszpora elleni gombaold sze­res keszitmenyeket erdemes a hagyma­­legy es a vbroshagymat is jelentosen ka­­rosito pbrehagymafej-aknazolegy elleni rovarold szerrel (Decis 2,5 EC) kombinal­­tan kijuttatni. A szololisztharmat is fenyeget! A tavalyi enyhe osz es az azt koveto enyhe tel arra figyelmeztet, hogy a liszt­­harmat veszelye az iden fokozottan er­­venyesul. Eppen ezert ne becsuljuk le a veszelyt, mert a viragzo, illetve a meg­­termekenyult fiatal furtok eszrevetlenul is rovid idon belul jovatehetetlen mertek­­ben fertozodhetnek. A nyar folyaman a meg novekvo bogyok megbetegedese a bdrszovet parasodasaval, majd a bo­­gyok felrepedesevel jar. Hasonloan fel­­repednek azok a bogyok is, amelyek nem sokkal a zsendiiles elott fertdzod­­nek. Az ilyenek kesobb nemcsak a liszt­­harmattol karosodnak, hanem ehhez egy masodlagos folyamat, a sebeken keresztul bekovetkezd szurkepeneszes rothadas is tarsul, es ez a meg esetlege­­sen egeszseges hanyadot is veszelyez­­teti. A lisztharmat elleni vedelmet (Karathane LC, Anvil 5 SC, Bayleton 25 WPstb.) nem akkor kell elkezdeni, ami­­kor tunetei a viragzas utan mar jol felis­­merhetok. Barmely szerrel tortenjek is a permetezes, alapveto kovetelmeny, hogy a permetle minden alkalommal a tokek belsejebe is jol behatoljon. A jelen­­legi, sulyos lisztharmatveszelyes hely­­zetben csak gondossag es a permete­­zeseknek a tokek egeszsegi allapotatol fuggo gyakorisaga, s a 14 napnal sem­­mikeppen sem ritkabb, allando jellegu megelozes nyujthat a tokeknek 90 %­­osnal nagyobb hatasfoku, biztonsagos vedelmet. A gyumblcsosben is nagy problemat okozhat, hogy a kartevok es a koroko­­zok egyszerre tamadjak meg a fakat. Gyakran egy idoben kell vedekezni a le­­veltetvek, a lisztharmat, a monilia, a tafrinas levelfodrosodas es a varasodas ellen. Ezert nem art tudni, hogy milyen novenyvedd szereket hasznalhatunk ke­­verek formajaban ellenuk. Az alabbiak kozul valaszthatunk: — Thiovit S + Orthocid 50 WP+ Bi-58 Ec; — Rubigan 12 EC + Dithane M-45 + Zolone EC; — Saprol+ Delan 750 SC + Pirimor 50 DP; — Saprok Dithane M-45+ Unifosz 50 EC; — Thiovit S+ Dithane M-45+ Chinmix 5 EC. Az egyes kartevok, korokozok elofor­­dulasi aranyanak, illetve a korulmenyek­­nek megfeleloen probaljuk ki, hogy mi­lyen kombinacios arany a legmegfele­­lobb, majd az eredmeny alapjan keszit­­suk elo az allomany kezelesere sziikse­­ges novenyvedd szer mennyiseget. CSIBA LASZLO A pbrbhagym^t kulfoldon igen je­­lentosnek tartjak elelmezesi szem­­pontbol. Sok A1-, B1- es B2- vitamint, nikotinsavat 6s fdzbtt 6lla­­potban is 15 mg C-vitamint tartal­­maz. Jelentos mennyisegii asvanyi so is taldlhatd benne A bo hs eghszseges termhs hrde­­keben ne hagyjuk „magara“ a szolot Az almatermhsuek moniliaja. A be­­teg gyumolcson kor alakban terje­­do, vilagos- majd sotetbarna foil I6t­­hato, feluleten sargasbarna pe­­neszviragzassal. A rothadas a gyu­­molcs belseje felh terjed. A gyu­­moles lehull vagy a fan osszezsu­­gorodik, kemeny mumiava alakul. A kartevb ellen iddben vhdekezzunk, a fertdzes szamara kedvezd korul­­menyek eseten permetezzunk

Next

/
Thumbnails
Contents