Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-06-03 / 11. szám

Emlekezteto

Junius 3. — Harmincot eve halt meg Nazim Hikmet torok kolto.

Junius 5. — Szaz eve sziiletett Federico Garcia Lorca spanyol kolto es dramairo.

Junius 6. — Kilencvendt eve sziiletett Aram Hacsaturjan ormeny zeneszerzo.

Junius 7. — Szazotven eve sziiletett Paul Gauguin francia festo.

Junius 11. — Negyszazhuszondt eve sziiletett Ben Jonson angol dramairo.

Junius 14. — Ketszaz eve sziiletett Frantisek Palacky cseh tdrtenetird, eszteta, publicista.

Junius 15. — Szazot eve halt meg Erkel Ferenc.

SZIPORKAK

Micsoda gylazatos bun a hazudozas! Eloszor is, ha valaki tulsagosan elveti a sulykot, arra hamar raj onnek; masodszor meg, ha valaki folyton fullent, senki sem hisz tobbe neki, meg akkor sem, ha egyszer veletleniil igazat mond.

(Immermann)

Ha azt gyanitjuk valakirol, hogy hazudik, tegyiink ugy, mintha elhinnok: akkor verszemet kap, meg nagyobbat hazudik, es leleplezi magat.

(Schopenhauer)

Mi a hazugsag vegre is?

Igazsag, mely alarcot hord.

(Byron)

... ha keriilni akarjuk a hazug szot — jo mindenkor keveset beszelniink, nagyra becsiilniink az igazat, es nem felejteniink sohasem a dolgok veget.

(Goldoni)

... nem hazudik az, aki olyan valotlan dolgot mond, amit igaznak hisz, viszont hazudik, aki olyasmit allit valdnak, aminek valotlansagarol meg van gyozodve.

(Grotius)

Lam, a hazudozas mindenre ir s vigasz!

(Corneille)

Indulas a hazateres remenyeben

Hiaba az idojaras minden szeszelye: a nyar visszaforditatlanul a kiiszobon van. Es ha nyar, akkor nyaralas, szabadsag, kirandulas.

Az idei nyar mar nem a regi, amikor csupan a pontosan meghatarozott orszagokat valaszthattuk uticelunkul. Lehetosegeink szinte korlatlanok. A gombamod elszaporodott utazasi irodak kinalata valoban minden igenyt, elkepzelest kielegitd. A valasztaskor csak a penztarcank tartalma a meghatarozo.

Joi emlekszem egy ma negyvenen tuli ismerosom fiatalkori almara, melyet annyiszor ismetelgetett: eljutni Mallorkara, s abban a meses, csak kivaltsagosok, vilaghiressegek szamara elerhetd komyezetben tolteni egy hetet! Akkor tajt ugy beszelt errol a vagyarol, mintha a lehetetlent szeretne, es maga is belatta: ez a celja sosem teljesedik be. Manapsag viszont eleg betemi barmelyik kis utazasi irodaba, megvenni a nyaralast, s egyenesen Pozsonybol indul a repiilogep a Foldkozi-tenger csodalatos szigetere.

Hasonlo - vagy olvasmanyaink alapjan talan meg Mallorkanal is varazslatosabb - helynek tartottuk a gorog szigeteket. Azokat a helyszineket, melyeket a mondakbol ismertiink meg, es a leirasok alapjan kiilonleges, istenek lakta rejtelyes videknek kepzeltiik el. S hogy Szlovakiabol tomegesen mennek majd oda az emberek? Ime, ez 1998 valosaga. Barmilyen hihetetlennek is tunik, a nyari szezonban hetente kilenc! - tavaly ot - repiilogep viszi a szlovakiai turistakat Kreta szigetere. Persze a tobbi szigeten sem hianyoznak majd honfitarsaink, de az idei gorog slager egyertelmiien Kreta.

Olaszorszag es Horvatorszag is sokaknak lesz uticelja, annak ellenere, hogy az utobb emlitett orszagban az elmult evihez kepest 22 szazalekkal emelkedtek az arak a szolgaltatasokra kivetett hozzaadottertek-ado miatt.

Az utazasi irodak tulajdonosai mar most, az ideny elejen elegedettek. Allitolag a kinalatuk 80 szazaleka elkelt, mar elfogytak az utak. Arrol nem szivesen beszelnek (mert bizonyara kizartnak tartjak), hogy komolyabb problemak meriilnek fel a nyar folyaman. Mint peldaul az, hogy csddbe megy az iroda, es az iizemeltetd tarsasag a hataron tul „felejti“ a mit sem sejtd, a nyaralasert meg a tel vegen befizetett utast. Bizzunk benne, hogy ez nem tortenik meg, es mindenki a biztos es nyugodt hazateres remenyeben indulhat a vilagot felfedezni, megismemi, es elegedetten ter haza.

Persze, mi itt Europa sziveben is a vilaghoz tartozunk. Ezert meltan tartjuk termeszetesnek, hogy a mi orszagunk is erdekes, vonzo a kozeli szomszedaink vagy a tavolabbi allamokban elok szamara. Valamikor nem csupan abban remenykedtiink, hogy mi eljutunk az egzotikus tajakra, hanem azt is vartuk, hogy hozzank is eljonnek az idegenek. A kilencvenes evek elejen meg „erdekesek“ voltunk, a kivancsisag ide sodorta a turistakat. De aztan nagyon hamar betelt a pohar. Szamuk egyre csokken. Tavaly, az elozo evhez viszonyitva - az aktiv idegenforgalombol - Szlovakia devizabevetele mintegy otodevel csokkent: 1996- ban 672,2 millio dollar volt, tavaly csupan 545,5 millio dollar. Az orszag gazdasaga szempontjabol is csokken a turizmus jelentosege: 1996-ban a gazdasagi ossztermeles 3,6 szazalekat tette ki, tavaly viszont csak a 2,8 szazalekat erte el.

Ez utobbi szamok kevesbe orvendetesek. S nem artana, ha a szakemberek melyebben elemeznek a visszaeses okat. A vilag fejlett allamaira ugyanis eppen az ellenkezd folyamat a jellemzo. Nem elegendo azt hangsiilyoznunk: a turistacsabitashoz minden sziikseges adottsaggal rendelkeziink - a tengeren kivtil. Valosziniileg valami nagyon fontos megiscsak hianyzik! S ha ezt a hianyzo tenyezot nem potoljuk, nem valtoztatunk rajta - s neven is nevezhetjiik: ez a szolgaltatasok szinvonala - ne varjuk, hogy ozonleni fognak hozzank az idegenek. Sot, meg a hazaiak is inkabb a hataron tul keresik a feludiiles lehetosegeit. Ha tobbe is keriil, inkabb az utazast, a szives kiszolgalast valasztjak.

DEAK TEREZ (a szerzo felvetele)