Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-20 / 10. szám

tarn: nagyon fontos igyekezni masokat megerteni. Az utobbi idoben, mintha jobban megkulbnbbztetneka faluban, ki a magyar es ki a szlovak, mintha jobban megosztanak az embereket nemzetisegi hovatartozas szempontjabol. Jobban meg kellene egymast hallgatnunk. Nem hiszem, hogy megoldas, ha a Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom helyi szervezete partbeszedre es egyijttmukddesre tbrteno felkeresetol hidegen elzarkoznak. A kozsegnek csak hasznara valik, ha szlovak es magyar, mintpolgar, osszefog a falu kbzossegenek erdekeben. Iskolankba is sok magyar nemzetisegu gyermek jar, es szuleik szukseg eseten ugyanugy jonnek es segitenek iskolanknak. Fontos lenne nemzetisegre valo tekintet nelkul jobban egyesiteni az embereket.

A szlovak es a magyar iskola jo egyuttmukbdeserdl szemelyesen gyozodhettem meg: Varga Valeria, a magyar iskola igazgatonoje ottjartamkor is szakmai eszmecserere allt meg kolleganojenel. Bekapcsolodik beszelgetesunkbe. Megtudom, hogy a 11 kisdiakot istapolo iskola ugyanolyan prozai gondokkal kuzd, s remennyel nez a Szenci jaras tanugyi hivatalanak mukodese-segftsege ele.

Felvetem a ketnyelvu bizonyitvanyok iigyet. Maria Tussova elsokent mond velemenyt: nem helyesli, hogy a tobb evtizedes hagyomany megszakadt. — Az ilyen ketnyelvuseg nem banthatja a szlovakokat, s az egesz ugy csak feleslegesen feszultseget szitott.

— En is a ketnyelvu iskolai bizonyitvanyok kiadasat tamogatom — mondja Varga Valeria. — A szulok is ezt kertek, ezert a csak allami nyelven kiallitott felevi bizonyitvanyokat elkuldtem a jarasi tanugyi hivatalnak. Azota ott vannak...

A tomegszervezetek kozul a Csemadok es a Voroskereszt helyi szervezete a legtevekenyebb. Elvezik is az onkormanyzat tamogatasat. Van a faluban citerazenekar, szereplokepes a noi eneklocsoport. Es, persze, tenykedik a sportszervezet labdarugoszakosztalya is.

A feszultseget politikai erdekek taplaljak

A polgarmesterrel folytatott beszelgetesem folyaman a Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom helyi szervezete akti vizalodasanak tenyet is felvetettem. Elutasitd, erosen bi'ralo ertekelese arra engedett kovetkeztetni: neuralgikus pontot erintettem.

— Akarnanak segiteni, de mar ket eve igerik az ivoviz bevezeteset a ket iskolaba, idaig semmi eredmeny. A tanugyi igazgatosag pedig azt mondja: ruhazzuk be a kozseg penzet, majd idovel visszafizetik. Ehhez kolcsont kellene felvenni. Tehat ez vegul nem is segitseg. Ok allitjak, de egyetlen egy bizonyitekkal sem tudnak szolgalni, hogy a falunak valamiben is segitettek volna. Ez mar vitank targyat is kepezte, egy kicsit ossze is kaptunk.

Az MKDM retei szervezetenek elnoket, Gyenge Lajost eldszor otthon igyekeztem elemi, vegul a munkahelyen kaptam telefonvegre. Gyenge ur, nem tudom milyen okbol — munkaadoja jelenlete vagy a nyelvtorveny mely tisztelete miatt-e — nem volt hajlando magyarul tarsalogni velem, pedig csak egy rovid szemelyes talalkozot akartam megbeszelni vele. Nem allt kotelnek, nem tartotta szijksegesnek es erdemlegesnek, hogy riportalanykent, mint partelnok nyilatkozzon!

Az MKDM eredmenytelen megszolitasa utan meg inkabb erdekelt a DSZM retei szervezetenek allaspontja. Dr. Imrich Koleda mernok, a szervezet elnoke tobbed magaval fogad. Elore bocsatja: — Nem szeretnenk a kozsegben kielezni a helyzetet, a viszalykeltes nem celunk. Hamis erdemeket sem akarunk szerezni. Azt mondjuk el s dokumentaljuk, amit valoban tettunk a faluert.

Idorendbe sorolt hivatalos levelek tucatjat teszi elem. Erofesziteseik, utanajarasaik es eredmenyeik bizonyftekakent. A cimzettek es valaszadok a kormanyhivatal, miniszteriumok, gazmuvek stb. A legfontosabb kozuluk a kormanyhivatalban 1996 julius 11-en kelt valasz, amely kozli: a gazvezetek megepftesenek celjara 35 millio koronat utaltak a Szlovak Gazmuvek szamlajara. Ez a teny megmagyarazza a gazmuvek nagylelkuseget, hogy a foldgazvezetek megepiteset a kozseg szamara ingyen, hozzajarulas nelkul vegeztek.

— Jozef Benovic, Hochman Dezso es jomagam 1996 aprilis 16-an a kozsegi hivataltol felhatalmazast is kaptunk, hogy probaljuk felgyorsitani a vizvezetek es a foldgazvezetek koruli ijgyintezest. Sokat talpaltunk, a cel erdekeben megmozgattunk minden lehetseges kapcsolatot.

— A kornyezd falvakban mar hosszu evek ota mukodik a gazvezetek. Nekunk most is harcolnunk kellett erte — mondja Michal Bulavdiak. — Fel ev leforgasa alatt megszerezni a penzt es megepiteni a gazvezeteket: ez hostett! — bizonygatja, s bi'ralo megjegyzesekkel folytatja: — A Slovmad (a volt mezogazdasagi szovetkezet jogutodja) tartozasai a kozseggel szemben milliokra rugnak. Azt kellene hajtani. Az uj trafoallomas felallftasa sem volt szerencses, mindossze 15 csaladot szolgal csak. Megoldatlanok a kozigazgatasilag Retehez tartozo Ujvilag problemai, s a lakossaggal valo nyilvanos beszelgetesek is hianyoznak.

— Helyi osszefogast, egyuttmu'kodest ajanlottunk fel az MKDM szervezetenek. Vadaskodo hangvetelu levelben elutasitottak — veszi at a szot Imrich Koleda. — Minket nem a felsobb szerveink parancsai, hanem a kozseg erdekei koteleznek. Reteert tovabbra is tenni akarunk: a viz- es szennyvizvezetek megepiteset, a nyugdfjas klub letrehozasat, a faluba telepultek felkarolasat es Ujvilag erdekkepviseletenek felvallalasat tuztuk ki a kozeljovo celjaikent.

Reten nincsenek nemzetisegi surlodasok, szlovak—magyar konfliktus sem fenyeget. A falu lakossaganak tobbseget mindenekelott a rajuk nehezedo szocialis gondok, boldogulasuk megalapozasa foglalkoztatja. Azt viszont magam is eszleltem: van igyekezet megosztani az embereket nemzetisegi hovatartozasuk alapjan, jobban figyelni, ki a szlovak, ki a magyar, ki a kozseg szulotte, s ki a bevandor- I6. Ez a megkulbnboztetes, ha elburjanzik, veszelyes lehet. A politikai partoknak pedig, ha mar mukodnek a faluban — a lakossag, az otthon erdekeben — az osszekbtd pontokat, a kozos cselekves lehetoseget kell keresni, s akar kompromisszumok aran azt meg is talalni.

MAZSAR LASZLO

Nem kell alternativ oktatas!

Az oktatasijgyet erinto valasztasi program alapelveinek ismertetdse es az alternativ oktatas Ojfent idoszeru bfralata allt a Magyar Nepi Mozgalom pozsonyi (1998. majus 6.) sajtodrtekezlete figyelmdnek homlokterdben. Dr. Gyorgy Istvan alelnok a mozgalom ndhany majusi rendezvenyenek (Tornalja, Feled, Kiralyhelmec) sikererdl szamolt be. Foglalkozott a Szlovak Nemzeti Part 9 kepviseloje altal a szlovak parlament legkozelebbi uldsen eloterjesztendd javaslataval, amely az oktatasi torveny mbdosftasat celozza meg, s a nemzeti kisebbsegek nyelven oktato iskolakba a tortenelem, foldrajz es polgdri nevelds tantargyak szlovdk nyelven tbrteno tanftasat vezetne be kotelezd ervennyel.

Elmondta, hogy az anyanyelvi oktatas ellen iranyulo ujabb javaslathoz sem a kormany, sem az illethkes tarca egyelore nem foglalt allast. Az ujabb kezdemenyezes tehat csak az SZNP berkeiben talalt tamogatasra. Elfogadhatatlannak tartotta a tbrvenymddosftasra tett javaslatot, amit azzal indokolt, hogy a szlovak nyelv oktatasanak tokhletesitesevel — ami nagyobb allami tamogatas mellett latvanyosabb eredmenyeket hozna — az ujabb kezdemenyezes elveszti gyakorlati drtelmet.

Dr. Mozsi Ferenc, a Magyar Nepi Mozgalom oktatasugyi szakertoje a nemzetiek javaslatat az alternativ oktatas bevezetesere tett ujabb kiserletnek minositette. Hozzatette, hogy az emlftett javaslat allitdlag a szlovak nyelv szlovakul tbrteno oktatasanak szuksegesseget is tartalmazza, ami eleve komikus kovetelmeny. Tudniillik a szakma becsuletere valamit is add tandr a szlovdk nyelvet nem oktathatja magyarul. Erelyesen biralta az anyanyelvi oktatas elleni ujabb tamadast, s hangsulyozta, hogy a mozgalom elutasitja ezt a kezdemenyezest is. Az anyanyelvi oktatashoz valo jogot a jogdllamisag alapveto ertekenek es feltetelenek tartja.-ar-Imrich Koleda:

Nem akarunk mdst, csak kozosen tenni a falu drdekdben