Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-20 / 10. szám

IJ a JO s — Ez attol fugg, hogy hova akarnak eljutni? Ha a sziklahoz, akkor rossz iranyba haladnak, de a „gurnyo“ fele jo uton vannak... Termeszetesen tisztaznunk kellett, hogy mi a szikla es mi a gurnyo? Nos, a szikla az 1896-ban felallftott, majd Trianon utan felrobbantott milleniumi emlekoszlop, obeliszk megmaradt ta­­lapzatat jelenti. A gurnyo pedig a csdszkunyho, az erdeszek altal a ma­­gaslaton epitett piheno, vagy az eso elol vedo kunyho. A „gurnyo“ mellett ddntottunk... Igen am, de az erdoben nem voltak jelzotablak, es az orrunk utan haladva eltevedtiink: a Csitari hegyek tele ban­­dukoltunk. Szerencsenk volt, mert ket fiu jott velunk szembe: Laci, a terepru­­has, vadasznak keszul, Ivdn pedig tanf­­topalanta, kemia-biologia szakot tanul. Megfelelobb kfseroink nem is lehettek volna. Laci ismert minden kanyart es fordulot. Edesapja vadasz leven gyer­­mekkora ota hordta magaval fiat. Ivan viszont jovdbeni hivatasanal fogva is­­merte minden fanak, viragnak, funek a nevet, szfnet es az illatat, sot a gyoke­­rek izet is elmagyarazta, es nem ma­­radt ki az utmutatas, hogy melyik virag­­bol, fu'bol lehet gyogyteat keszfteni... Vagy feloranyi gyaloglas utan a regi kobanyahoz ertunk, ahol csapatnyi fia­­tal tartott pihenot, lobogott a tabortuz, sutottek szalonnajukat. Korukben nem iddztunk sokaig, mert meg elottunk allt egy komolyabb, meredekebb kapasz­­kodo, amfg egy tisztasra ertunk es ki­­fujhattuk magunkat. Keszftettunk ne­­hany felveteit a tajrol, meg magunkroi is. Innen mar csak nehany percnyire volt a „gurnyo“, vagyis a majalis szin­­helye... A majalis kellos kozepebe csoppen­­tunk, a tisztason gyerekek kergettek a labdat, kdrbskbrul tuzek egtek, valahol harang kongott, igazi romantikus, ma­­jalisi hangulatban eljott az ebed ideje. Szalonna es suit kolbasz illatat kapta szarnyra a tavaszi szello, egy picit alabbhagyott a hangoskodas, minden­­ki az etkezessel volt elfoglalva. A szomszedomat - egy kidolt fan ul­­dogeltunk - megkerdeztem, hogy hoi van a gurnyo, mert nem lattam sehol. „Amott allott!" - mutatott eszaki iranyba a szomszed. „Nem ugy van, amott volt" - kontrazta meg bolcsen egy bajuszos ferfi. A vitabol annyit tudhattunk meg, hogy a „gurnyot“ elmarta az ido vasfoga. Visszaerven a faluba, nem kerulhet­­tem el Sebok Janos, nyugdfjas tanito portajat. Janos eppen a kertjet kapal­­gatta, viragai kbzott gyomlalgatott. A gerencseri majalisok hagyomanya irant erdeklodtem...- Apamtol hallottam meselni, aki a mult szazad vegen szuletett, hogy a milleniumi emlekoszlop felallftasa utan valtak rendszeresse a majalisok a sziklanal, vagyis az emlekmunel. A gurnyohoz kesobb kezdtek jarni, de mara az a nepszerubb, mert kozelebb esik a faluhoz. Rendszeresen feljar­­tam en is, de a koromnal es az egesz­­segemnel fogva ma mar nem tehetem. Nagyon szep szokasnak tartom, de ugy erzem, hogy egy pici lelek is kelle­­ne ezeknek a majalisoknak. Arra gon­­dolok, hogy rovidke kulturmusort ad­­hatnanak az iskolasok, eleg lenne egy-kdt enekszam, nhhany szavalat... Sebok Janos gondolatat tovabb szo­­vogetven, bizony nem artana, ha gaz­­daja is akadna a gerencseri majalisok­nak, es ezen alkalombol musorokat, esetleg eloadasokat is tarthatnanak a szabad eg alatt Zoboralja multjarol, kulturajarol es nepi hagyomanyairol. Masfelol viszont eppen ez a termesze­­tesseg, spontaneitas teszi oly kelle­­mes idotoltesse a zobori majalist, es oly vonzova. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetelei) Mi lesz veled, J'yrujjjjijJ? Szazmillios tetelekben merheto a dobrai kombinalt forgalmu atrakodo allomas epftesebe befektetett penz. A keses miatti elmaradt haszon csak saccolhato. Ugyanugy, csak sejteseink vannak arrol is, hany csalad juthatott volna munka­­hoz, konnyebb megelheteshez, ha idoben elkeszul. Hiaba a jo gondolat, a fellendules fgerete, a kornyezetbarat szalh'tasi mod — hiszen a kamionok specialis vagonra rakva fuvaroznak aruikat, megkfmelve a la­­kosokat a kipufogogazok egyre fojtogatobb es duhftobb erzesetol —, ha nines meg a gazdasagi feltetele az epftkezes komplex befejezesenek! Sergej Kozh'k, kormany alelnok a kozelmultban latogatott az epftkezesre. A kuldottseg tagjai kbzott ott volt Igor Klesniak, a OS Eurotrans vezerigazgatoja, Jozef Holka, a fo befekteto, Jan Danko, a szlovak parlament kepviseloje, vala­­mint a Terebesi Jarasi Hivatal es a Szlovak Vasutak tobb tisztsegviseloje. A ven­­degeket Szakszon Geza, Dobra kozseg polgarmestere fogadta. Az alapproblema — mint altalaban — a penzhiany. Nines penz az epftkezes befejezesere, ezzel viszont az eddigi befektetett szazmilliok kerulnek veszelybe. Ha meg ket evig all az epftkezes, ez szereny becslesek szerint is 3-4 milliard ko­­rona veszteseget jelent az allamkasszanak — jelentette ki Igor Klesniak. Para­dox, hogy a vasut, amely oriasi haszonhoz juthatna az egesz orszagot keresztul szelo fuvarozasbol — az elofrasok ertelmeben egyszer annyihoz mint az allam — keptelen eloteremteni a hianyzo osszeget. Nem csak a munkanelkuliseg csokkentese es a bevetel a fontos szempontok. A Kelet- es Nyugat-Europa kbzott megnovekedett iizleti kapcsolatok nem turik a lass.u, kivaro ugyintezest. Az a veszely is fenyeget, hogy ha idoben nem lepunk, akkor a fo vonal Kelet es Nyugat kozdtt nem Szlovakian, hanem Lengyelorsza­­gon vagy/es Magyarorszagon keresztul zajlik majd. Ennek azonban feltetele a hatarmegnyitas is, hiszen mit er az allomas ha a hatarok zarva maradnak? Nyitni kellene Ukrajna fele es nyitni kellene Magyaror­­szag fele is. Csak igy erdemes, csak igy lehet gondolkodni az atrakodo allomas­­rol. Igy aztan ertheto, hogy zaporoztak a kerdesek mind a befekteto, mind a vas­ut kepviseloi fele. Sergej Kozh'k szerint a Terminalra befektetendo osszegek pri­­oritasat a kozlekedesi miniszter hatarozza meg, es ismeretei szerint nines aka­­dalya, hogy 1999-tol az ilyen jellegu befektetesek is tamogatast kapjanak. Meg­­fgerte, hogy kozbenjar a Terminal ugyeben, ami mar csak azert is orvendetes, mert maga a Terminal 200, a korotte epftendo szolgaltatasok (penzbevalto, ette­­rem, szalloda stb.) mintegy 300 embert foglalkoztatnak majd. Bar a jelenlevok nem egy hasonlo megbeszelesen vettek mar reszt, es nem egy igeretet, nem egy hatarido mddosftast eltek meg, tudataban vannak annak, hogy tovabbra is minden kovet meg kell mozgatniuk, ha az embereknek munkat, a videknek hasznot, gazdasagi fellendulest akarnak biztosftani. HOGYA GYORGY (a szerzo felvetele) Szergej Kozlik, a kormany alelndke vendeglatoi tarsasagaban

Next

/
Thumbnails
Contents