Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-06 / 9. szám
Kertesznaptar „Orban hogyha napja tiszta..." Majus 25-en van szdldvedd Szent Orban napja. Szent Orban legnevezetesebb emleke a kassai Orban-torony. A torony hatalmas bronzharangjat 1557- ben ontottek, s parkanyan korben a zivatart megszemelyesito szirenek kepe alatt szdlbfurtbk es puttonyos szoldszedok dombormuve lathato. Mindehhez tudnunk kell, hogy a kozepkorban ugy tartottak, hogy a jegverest, zivatart a harangzugas el tudja uzni. Sokak szerint a didergo Orban a kemencesutban, a kalyhan kucorog, s ha a nevnapjan jo ido van, azt mondogatjak: Orban leszallt a tuzhelyrol. A mutragyazas kbrnyezeti hatasai A zoldsegtermesztes kemizalasanak ket alapveto anyaga, a nbvenyvedo szerek es a mutragyak kbzott alapveto kiilonbseg van. A peszticidek mergezdek, minden elo szervezetre (noveny, allat, ember, a talaj mikroszervezetei, gombak, rovarkartevok stb.) termeszetidegen mergezo hatoanyagot tartalmaznak, a mutragyak viszont nem, mert kizarolag olyan elemeket hordoznak, amire a novenyeknek sziikseguk van, az elovilagtol nem idegenek, sot azok nelkulozhetetlen alkotoelemei. (A nyersfoszfatok nyomokban tartalmaznak nehany toxikus nehezfemet.) Alapvetoen meg kell allapitani, hogy a karos hatasok kizarolag a szakszerutlen mutragya-felhasznalas kisero jelensegei. Senki sem tagadja, hogy az esszerutlen mutragyazas veszellyel is jarhat, mert az adag sablonos, talajvizsgalatokat, tudomanyosan kidolgozott szaktanacsot figyelmen kiviil hagyo meghatarozasa, pazarlashoz, hatoanyag-veszteseghez vezethet. Mivel magyarazhato ez? A mutragyakban meglevo biogen elemek soha nem kepesek 100 szazalekban a noveny testebe beepulni, es ami „kivul“ marad, az a talajban kulonbozo hatasoknak es talajmutragya—noveny kblcsonhatasoknak van kiteve. A talajba keriilt mutragyak lehetseges kdrnyezetkarositasanak negyfele folyamatat kulonboztethetjuk meg: a novenytaplalkozasi zavarok es a termes minosegenek romlasa; a talajok elsavanyodasa; a talajvizek nitratosodasa; a felszi'ni termeszetes vizek szermyezodese. Mind a negy karos folyamat elharitasara, vagy hatasanak mersekelesere eredmenyes modszerek ismertek, es egyik esetben sem a legcelszerubb mod a mutragyazas elhagyasa, vagy az atlagos adagokjelentos csokkentese. A mutragyazas a novenyek asvanyi taplalkozasan keresztul ket karos jelensegre utalhat: a taplalkozasi zavarokra es a termes minosegi romlasara. Az elobbit foleg a kedvezotlen ionaranyok (az egyik relativ hianya es a masik relativ tulsulya) okozzak, amelyek az alul- vagy tulmutragyazas kozvetlen vagy kozvetett (savasodas, nehezfem-koncentracid) kovetkezmenyei lehetnek. A novenytaplalkozasi zavarok rendszerint elkerulhetok, novenyelemzessel felismerhetok es leveltragyazassal megsziintethetdk. A termes minosegenek romlasa vonatkozasaban sajnos elismert teny, hogy a hozza nem ertes, foleg a nitrogen-mutragyak esszerutlen felhasznalasa kovetkezteben a frissen fogyaszthato zoldsegfelekben, toxikus erteket is elerhet a nitrat- es a nitritvegy iiletek koncentracioja. Hogyan fertoz a peronoszpora? E veszedelmes betegseg elso jelei a fiatal leveleken mutatkozo sargaszold, attetszo „olajfoltok“ formajaban eszlelhetok. A korokozdk altal a level belsejeben elpuszti'tott sejtek elhalvanyodnak, emiatt a megtamadott helyen a level attetszo lesz, ezt nevezziik olajfoltnak. Ennek megjelenese jelzi, hogy a gomba rovidesen „kiviragzik“, megkezdodik a sporak lefuzese. Boseges harmat, vagy 5—10 millimeter eso es 13 Celsius-fok homerseklet mellett erre mar szamitani lehet. A nagyobb homerseklet meg kedvezobb a gomba szamara. A levelek fonakjan levo olajfoltokon hofeher peneszgyep jelenik meg, lathatova valik a spdratartok es sporak hatalmas tomege. A sporak a viz es kello homerseklet egyuttes jelenleteben levelrol-levelre jutva fertoznek tovabb. A peronoszporas furtok hervadnak, sargulnak, barnulnak, majd lehullanak. Az idosebb hajtasokon megjeleno sotet folt is a peronoszpora jele. Ha a szolot szellosen neveljuk, csokkenthetjuk a fertozes veszelyet, mivel a nedvesseg — amely a fertozes feltetele — hamar felszarad. Ez a gombafele rezerzekeny, sporai a rez hatasara elpusztulnak. Mit, mikor? Majus masodik feleben esedekesse valik a kozepes tenyeszideju karfiol vetese szabadfoldi palantanak, a folia leszedese a korai spargatokrol, a honapos retek es az dszi-porehagyma szedesenek kezdete, a paprika es a sarjadekhagyma ultetese szabadfoldbe, a karosbab vetesenek vege, a rebarbara tuzdelese, karfiol szedese „vandorfdlia“ aldl. Hazikertunk egyik legkedveltebb, szinte nelkulozhetetlen zdldsegnovenye a paprika. Sikeres termesztese erdekeben a palantak ultetesekor az alabbiakat vegyuk figyelembe. Ugyanarra a helyre 2-3 evnel tovabb ne iiltessunk paprikat. Ne termesszuk paradicsom, burgonya, vagy tojasgyumolcs (padlizsan) utan, mert a talajuntsag folytan csak apro termeseket hoz. Az osszel tragyazott es melyen felasott (felszantott) talajba vald iiltetes elott forgassuk be negyzetmeterenkent 1—1 dkg szuperfoszfatot es kalisot. A fellazitott es elsimftott talajt bntozziik be, hogy az ultetesre elkeszitett lyukak fala ne omoljon be. A nedves talajt a palanta gyokereihez is szorosabban tudjuk tomdn'teni. Hazikertben celszeru a paprikat bakhatakra iiltetni, mert ennek talaja konnyebben felmelegszik. Pontosabban szabalyozhatjuk az bntozes vfzadagjat is, ha a bakhatak kozet arasztjuk el. A palantakat egymastol 70—80 cm-re kialakitott bakhatak oldalaiba ultessuk el, 20—30 cm totavolsagra. Az ultetofaval elokeszitett lyukakba ugy helyezziik el a gyokereket, ahogy azok termeszetes helyzetukben alltak, a szarresz pedig a sziklevelek melysegeig kerulhet a talajba. A gyokerekhez szorosan tdmdritsuk a talajt. Ultetes utan ismet ontozzuk, hogy a megmarado uregek is beiszapolodjanak. A kesobbiekben, ha huvosebbre fordul az idojaras ne bntozzunk, mert hutenenk vele a talajt, es igy a palantak gyokerkepzddese nagyon lelassulna. Idoszeruve valik a szolo kbtozese is. E munkaval nemcsak azt akadalyozzuk meg, hogy a hajtasokat egy erosebb szel letorje vagy hogy a foldre logjanak, s ezert kesobb a furtok megseruljenek, besarozodjanak — hanem zavartalan lesz a permetezes es a kapalas is. A kbtozesek szamat mindig a tokek fejlettsege es tamaszukjellege donti el, de altalaban 3-4- szer hasznos ezeket vegezni. E celra muanyag szalat, rafiat hasznalhatunk, de jol hasznosfthatjuk a haztartasbdl kikerult — peldaul tejes — fdliazacskokat is, ha vekony csikokra vagjuk fel. Kotbzeskor a hajtasokat 8-as kotessel rdgzi'tsuk, mert ez kevesbe csuszik el, s a huzal vagy a karo nem dbrzsoli fel a vesszoket. A furtoket, leveleket ne kossuk at, mert ez nemcsak a novenyvedelmet gatolja, hanem arnyekolo hatasa folytan a furtok es a vesszok rosszul ernek be. A fiatal, alakftas alatt levo alacsony-, a kozepmagas-, a magaskordon es a lugasmuvelesu tokeknek a hajtasat, amelyikbol a torzset ki'vanjuk kinevelni, nagy gonddal ugy kotozzuk a kardhoz, hogy teljesen egyenesen fejlddjon. A huzalos tamberendezesu termdszdlok egy si'kban nevelt tokeinek hajtasait fuggoleges, ferde, vi'zszintes es lefele ivelt (Sylvozmuvelesu) helyzetben kdtdzhetjuk le. Nyalkas kartevok A nalunk elo tobb mint egy tucat meztelencsiga-faj kozul legelterjedtebb a palaszurke szinu, viszonylag kis testu (max. 30—40 mm hosszu) elenk mozgasu meztelen csiga, vagy a hozza hasonlo „kerti“ meztelen csiga. A meztelencsigak nedves kornyezetet kedvelo, fenykerulo kartevok. Megjelenesukre a gyomos, elhanyagolt teruleteken feltetleniil szamitani kell. Elsosorban a zsenge novenyek leveleinek megragasaval okoznak karokat. A megragott zoldsegfeleken visszamarado csillogo nyalka egyertelmuen a csigak karositasara utal. Nappal tobbnyire a talajba huzodnak be, de a talajt jol takaro novenyeket, mint pl. a fejes salatat a csigak nappal sem hagyjak el, a levelek kbzott talalhatok. Karteteluk vegyi vedekezessel megakadalyozhatb. A csigablo szerek (limicedek) koze tartozik a Metaldehid 5 G es a Delicia; 15—20 dkg/100 m2, melyek csalogato es bld hatassal rendelkeznek. Csalogato hatasuk — miutan a kiszort granulatum az ontozdviztdl atnedvesedik — jelentosen csokken. A meztelencsigak ellen a Mesurol csigaolo szer; 3 dkg/100 m2 hatoanyag is eredmenyesen hasznalhato. Ezek a keszitmenyek nem hasznalhatok allomanykezelesre olyan zoldsegfeleknel, ahol a levelzet is fogyasztasra keriil, illetve a granulatum a levelek kbzott fennakadhat (pl. fejes salata, fejes kaposzta). Csalogato hatasuk iiltetes elott, nbvenytol mentes teruleten jobban ervenyesul. Apasztasukra a hazikertekben talajszintbe sullyesztett miianyagpoharakat is hasznalhatunk, amelyekbe egy deciliter sort ontiink. Hatasos a vfzelvonb anyagok — pl. szuperfoszfat, meszpor stb. — talajfeluletre tbrteno kiszorasa is. CSIBA LASZLO A tulzott nitrogen-mutragyaadagok miatt a nyersen fogyaszthato zoldsegekben toxikus mennyisegu nitrat, illetve nitrit koncentralodhat Peronoszpdra-kartdtel a szdloben
