Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-06 / 9. szám

Szocialis erzekenyseggel Az MNM sajtotajekoztatojarol Pozsonyban, a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert Radlinskeho utca 27-es szam alatti uj szekhazaban ap­­rilis 22-en megtartott sajtoertekezlete fi­­gyelmenek homloktereben Bodrogkoz su­­lyos gazdasagi-szocialis problemainak elemzese allt. Dr. Gyimesi Gyorgy, a mozgalom elno­­ke arra figyelmeztetett, hogy a Szlovak Statisztikai Hivatalnak a munkanelkuliseg alakulasat femjelzo artatlannak tuno adatai mbgott sulyos szocialis problemak feszul­­nek. — Szlovakia egyes videkein oriasi a szegenyseg, az itt elo lakossag donto tobbsege a kilatastalansag utvesztojebe kerult. Az ilyen regiok koze sorolhato Bodrogkoz, a Toketerebesi jaras deli resze is — figyelmeztetett Gyimesi Gyorgy, s hangsulyozta: — Ezen a videken a munka­nelkuliseg elerte a dobbenetes 40 szazale­­kos hatart! A kozponti statisztika errol nem szol, de a Toketerebesi Jarasi Munkaugyi Hivatal adatai ezt bizonyftjak. Az egykori nemzetkozi jelentosegu agcsernyoi sza­­razfoldi kikotd — a vasuti atrakodoallomas nyolcezerrol kettoezerre csokkentette dol­­gozoinak szamat. A tonk szelen van az egykor viragzo Kiralyhelmeci Butorgyar, sulyos gondokkal kell szembeneznie a Toketerebesi Cukorgyarnak is. Bodrogkoz allami gazdasagai szetestek, a Kiralyhelmeci Tejuzem bezarta kapuit. Pe­­dig Szlovakiaban egyedul itt gyartottak azt a kemenysajtot, amely kozkedvelt es jove­­delmezo kiviteli cikk volt. Az egykori allami gazdasagok privatizalasa nyoman az uj tu­­lajdonosok Bodrogkoz termdfoldjein ki­­mondottan a tobb hasznot igero es keves­­be munkaigenyes gabonatermesztesre osszpontosftanak, amivel az allattenyesz­­tes megszuneset es a mezogazdasagban dolgozok letszamanak rohamos csokkene­­set valtottak ki. A mozgalom elnoke elemezte a videk szoldtermesztese hanyatlasanak okait is. A szolo rendkfvul alacsony felvasarlasi ara oda vezetett, hogy a finom, minosegi toka­­ji borokat erlelo videken eltuntek a nagyki­­terjedesu, egykor viragzo es jdvedelmezo szoloultetvenyek. Bodrogkoz hires volt nagyuzemi zold­­segtermeszteserol is. Mara ez is meg­­szunt. Az embereknek meg a haztaji zold­­segtermesztestol is elvettek kedvuket. A Magyar Nepi Mozgalom kezdemenyeze­­sere egy kassai holdingtarsasag elkezdte a zoldsegfelvasarlas rendszerszeru meg­­valositasat. — Ugy erezzuk azonban —, hangsulyozta Gyimesi Gyorgy —, hogy ezzel az elhatalmasodott problemat alig­­ha tudjuk megoldani. A helyi forrasok itt kevesnek bizonyulnak. Ezert felhfvjuk a kormany figyelmet, halaszthatatlanul te­­gyen lepeseket e regio problemainak megoldasa erdekeben. Csakis igy elozhe­­to meg ugyanis, hogy az elszegenyedes tenyet, a videk sulyos szocialis gondjait senki sem magyarazhassa nemzetisegi alapon. Velemenyunk a magyar szovetsegi partrol A Magyar Nepi Mozgalom elnoke es Lengyel Laszlo alelnok tolmacsolta a mozgalom allaspontjat a Magyar Koah'cio­­nak szovetsegi partta torteno atalakulasa­­val kapcsolatban. —A magyar kereszteny­­demokratak es az MPP mersekeltjei, vala­­mint az Egyutteles kiengesztelhetetlenjei kozott eles hare dul, ezert fulladt eddig ku­­darcba a magyar szovetsegi part letreho­­zasa — fejtette ki Gyimesi Gyorgy, aki egyebkent udvdzolte a szovetsegi part megalakulasat, mondvan: — Ezzel meg­­nyflik a ter a mozgalmunk al tai kepviselt szocialdemokrata ertekek szelesebb koru befogadasara a szlovakiai magyarok sora­­iban. A konfrontacios politikai vonalat — hang­­zott el tovabba a sajtoertekezleten — az Egyutteles, varhatoan, keptelen lesz felad­­ni. Ennek erdekeben meg azt is kepes megkockaztatni, hogy a szukebb korlatok koze szoritott parlamenti politizalast sza­­badabb, gatlastalanabb, parlamenten kfvu­­li kemeny politikai tenykedesre cserelje fel. A Magyar Nepi Mozgalom — ellentetben a Magyar Koalicioval — egyseges program­­ja kiforrott es kepes megszolitani a koalici­­obol kiabrandult szlovakiai magyar valasz­­tokat. MAZSAR LASZLO Ismet a godolloi talalkozorol A mintegy ketszaz meghivott felvidd­­ki polgarmester kozott Soltesz Denes, Imreg kozseg polgarmestere is reszt vett az 1998. marcius 11—13. kozott Goddlldn megrendezett Magyar Pol­­gdrmesterek II. Vilagtalalkozojan. — Mit tapasztalt, milyen elmdnyekkel jott haza? — kdrdeztem tole. — Kituno szakmai eloadasok hang­­zottak el, az elsd napon peldaul az Unibank vezerigazgatojanak es a Gya­­rosok Orszagos Szovetsege elnokenek beszamoloja. A mdsodik napon ndgy szekeioba osztottak bennunket. Az el­­soben az europai csatlakozas onkor­­manyzati vonasai temajat targyaltak, a masodik szekcio az oktatas, kuitura es a nyelv kerdesevel foglalkozott, a har­­madik szekcio az idegenforgalommal ds a turisztikaval, a negyedik pedig a kistelepuldsek 6s azok fennmaradasanak felteteleivel foglalkozott. Majd vitak zajlottak, s a zarookmanyba javasolt anyagok kidolgozasa tortent meg. Harmadik nap elfogadtuk a talalkozo nyilatkozatat. Termeszete­­sen szoba kerult a Magyarok Vilagszovetsegenek 2000-ben eseddkes III. Vildgtaldlkozdja is. — Milyen tapasztalatokat szer­­zett? — Egy ilyen vilagtaldlkozon ren­­geteg szemelyes kapcsolatot lehet kiepiteni, nagyon sok tapasztalatot lehet szerezni, egyszdval sokat le­het tanulni. — Vannak-e mdr kapcsolataik egyeb telepulesekkel? — Hogyne, Nyfrpatonnyal, amellyel szeretnenk tovabb erosfte­­ni egyuttmukodesunket. — Mennyire kerultek szdba a fel­­videki onkormanyzatok problemai? — Szoba kerultek, bar meg kell mondanom, hogy inkabb az erdelyi felszolalok voltak aktivabbak, akik Magyarorszaghoz fordultak segit­­segert, szellemi es anyagi segitse­­gdrt egyardnt. — Megoldhatoak-e az onkormanyzataink problemai? — A szlovakiai onkormanyzatok a Varosok es Falvak Tarsu­­lasanak tagjai, a gondjainkat ott beszeljuk meg. HOGYA GYORGY (a szerzo felvetele)

Next

/
Thumbnails
Contents