Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-04-22 / 8. szám

Kertesznaptar Ikrek, avagy piinkosd hava Pongrac, Szervac, Bonifac oly ritka ne­­vek, hogy talan nem is kellene veluk fog­­lalkoznunk, viszont a nephagyomany szamon tartja, mert alh'tolag ezeken a napokon, tehat majus 12-en, 13-an es 14-en — a tavasz kellos kozepen — gyakran olyan erovel jon a hideg, hogy nemcsak a szolo-, hanem a zoldseg- es a gyumolcs-termeseben is nagy fagy­­karok keletkeznek. Majus elso feleben ugrasszeruen megno a kereslet a friss zoldsegfelek irant. Most mar a futes nelkuli, a Nap energiajat kihasznalo elja­­rasokat reszesftjuk elonyben. Az ideny kezdeten a keves meleget kfvano, hajta­­tasra alkalmas zoldsegfelek kozul a ho­­napos retek, a zoldhagyma, a fejes sala­­ta es a kaposztafelek johetnek szami­­tasba, majd ezeket kovetheti a paradi­­csom, a paprika es az uborka. A hidegturo es a melegigenyes fajok tarsitasanak fo lehetoseget a hajtatoberendezesek allando helye ad­­ja, melyekbe a melegigenyes zoldsegfe­­leket akkor ultetjuk, amikor a korabban telepitettek termeset mar leszedtuk. Uveghazakban, foliasatrakban es a ha­­gyomanyos uveggel fedett agyasokban ez az altalanos megoldas. Ebben az idoszakban a hajtatott nb­­venyek ontozese kulbnosen fontos, mert termeszetes csapadekot nem kapnak. A viszonylag magasabb homerseklet hata­­sara nagyobb a vfzfogyasztasuk is. Egy negyzetmeter feluleten egy tenyeszido alatt a honapos retek 60—80, a fejes sa­­lata 100—160, a kaposztafelek 180— 200, a paprika es a paradicsom 200— 400, az uborka pedig 400—600 liter vi­­zet is elfogyaszthat. Meleg napokon a napi parolgas negyzetmeterenkent a 4-5 litert is elerheti, foleg abban az idoszak­ban, amikor mar nagy lombfelulettel ren­­delkezik a novenyzet. A konnyen felveheto viz elfogytaval a novenyek lankadnak, a felveheto vizet elhasznalva pedig elhervadnak. Hajta­­taskor kulbnosen fontos, hogy ne este ontozzunk, mert paras, zart terben na­gyobb a betegsegek fellepesenek ese­­lye, mint a szabadfoldbn. A mit, mikor? kerdesre valaszolva a honap elso hete a hidegen hajtatott karfiol es sargarepa szedesenek, a laskatok, a karalabe es a cikoria helybevetesenek kezdete. A ma­­sodik het idoszeru tennivaloja a korai karalabe, a petrezselyem es a helybeve­­tett fejes salata szedesenek kezdete, a futetlen foliasator esetleges „van­­doroltatasa" paradicsomrol paprikara, a hosszu tenyeszideju karfiol vetese pa­­lantanak, a brokkoli, a bimboskel, a ko­rai szabadfoldi kabakosok, a paprika, a zeller, a fuszerpaprika, a tojasgyumolcs (padlizsan) es a paradicsom ultetese szabadfoldbe, a szabadfoldi paprika lil­­tetesenek vege. A laskatok hazikertunk kevesbe ismert sajnala­­tosan mellozott novenye. Nagy cukor­­es asvanyiso-tartalmu fdzeleknoveny, mely huvos helyen jol tarolhato. Fozes kozben olyan szeletekre esik szet, mint amilyeneket a tok gyalulasakor szoktunk nyerni, innen kapta a nepies nevet is: Is­­ten gyalulta tok. Nalunk, de inkabb a kulfoldi orsza­­gokban az etkezesi felhasznalason tul, a hajtatott es a korai szabadfoldi uborkat es a dinnyet oltjak be vele, mert a laska­­tok gyokerzetet nem tamadja meg a fuzarium. Magrol szaporitjuk, palantazni nem erdemes, mert hosszu tenyeszideju — csak telen kerul felhasznalasra. Magjat (majus elso feleben) feszekbe kell vetni. A sortavolsag 2 m, a totavolsag pedig 1,5 meter legyen. Apolasa kizarolag a gyomtalanitasbdl all, mivel nem szukse­­ges ontozni, s a kartevok es a betegse­gek sem veszelyeztetik. Szedese akkor kezdodik, amikor elso termeset a fagy megcsipte. Gyiimdlcsfainkat a betegsegek es a kartevok mellett a kesei fagyok is veszelyeztetik. Az ejsza­­kai lehules kulbnosen szelcsendes ido­­ben veszelyes, ezert mar a honap elso napjaiban keszuljunk fel gyumolcsfaink fagyvedelmere: fijstoles, permetezo on­­tozes. Vizsgaljuk meg az oltott fakat, es ha az oltas kotese meglazult vagy beva­­gott, ujftsuk meg. Az eroteljesen fejlodott hajtast rogzitsuk az atoltott agra erosftett palcahoz, nehogy a szel letorje. Az olta­­sok alatti agreszen csak annyi idei haj­tast hagyjunk meg, amennyi az oltas fej­­lodeset nem gatolja, a fdloslegeseket nehany level felett csfpjuk vissza. Szamocasainkat takarassal (foliaval, szalmaval) vedjlik az esetleges fagyok ellen. A termo szamocas — akarcsak a malna — nagyon vizigenyes. Ontozesu­­ket nem szabad elhanyagolni, mert a tartos szarazsag kovetkezteben a talaj melyebb retegei is egyre tobb vizet ve­­szitenek. Novekedhet a vizhiany a talajban, ezert feltetlenul alaposan ontozzuk be az uj telepitesu szdldtokeket, es a fiatal, meg termore nem fordult szolbt. A ter­­mdtdkekrol tavolitsuk el a togybkerbol sarjadzo nyakhajtasokat, a magasmuve­­lesu tokek torzsebdl elbtorb hajtasokat is dbrzsoljuk le, ne hagyjuk megerdsod­­ni oket. A betegsegek es kartevok kozul a cseresznye- es meggyfainkat a csonthejasok stigminas betegsege, a cseresznye es a meggy blumeriellas be­tegsege (Dithane M 45, Syllit 65), az al­­mafakat az almalisztharmat (Bayleton 25 WP), lombosfa-fehermoly (Karate 2,5 EC), vertetu (Bi58 EC-Nove), alma gyu­­molcsdarazs (Anthio 33), a korte- es szilvafakat a korai fergesedes (Dimecron 50 SCW), a kajszibarackfa­­kat pedig a kajszi gnomonias levelfoltos­­saga (Syllit 65) veszelyezteti. Hazikertunkben tovabbra is idoszeru a pdrehagymafej-aknazdlegy (Cyper 10 EM, Diazol 60 EC) elleni vedekezes. A kaposztafeleket leginkabb a tavaszi ka­­posztalegy es a foldibolhak (Sumithion 50 EC - Actellic 50 EC, Docis EW 50) veszelyeztetik. A mak elterjedt nem elegge ismert kartevoje a maktok-orma­­nyos (Nurelle D), a szabadfoldi uborkat leginkabb az uborka pszeudomonaszos betegsege (Kuprikol 50) veszelyezteti. Idoszeruve valhat a burgonyabogar (Cyper 10 EM, Bonus, Karate 2,5 EC, Marshal 25 EC stb.) elleni vedekezes. Ha az atkak szamara kedvezo az oszi idojaras, a nagyszamu ketfoltos takacsatka, altakacsatka, szolo­­gubacsatka, szololevelatka vonul tele­­lesre, es tomeges lesz a piros takacs­­atkak altal lerakott attelelo teli tojas­­szam is. Ha pedig ilyen elozmenyek utan az atkak atteleleset elosegitd eny­­he tel kovetkezik, feltetlenul szamitani kell a fokozott tavaszi kartetelukre. Sajnos ez a helyzet jelenleg is! Ezert az atkak elleni vedekezest — a szolo­­ben — meg a peronoszpora elleni elso permetezes elott, kozvetlenul a fakadas utan 2—4 leveles korban kezdjuk meg, mert ilyenkor az egyedszam meg nem tul magas, az atkak ekkor legerzeke­­nyebbek az akaricid nbvenyvedo sze­­rekre, es a sekely lombfelulet folytan aranylag keves permetlevel gazdasago­­san vedekezhetunk. Hazikertben, illetve haztaji ultetvenyben az emberre kevesbe mergezo, de az at­kak ellen hasonloan jo hatasu Diazinont, vagy a Bi 58-at hasznaljuk. Ajo vedohatas erdekeben a permete­zes soran boseges lehasznalatra tore­­kedjiink. Ugyelni kell arra, hogy a szolo minden zold reszere, hajtasara es leve­­lere jusson permetle, mert a vedelem nelkul maradt „szigetek“ a kartevo isme­­telt elszaporodasanak forrasai. Az egyes, peronoszpora ellen (pelda­­ul Dithane M 45), valamint a lisztharmat ellen (Karathane, Morestan, Thiovit stb.) hasznalhato fungicidek, es ezek kombi­­nacioi jelentosen korlatozzak az atkak egyedszamat. A tavlati vedekezes gerincet a pero­­noszpora elleni permetezesek adjak. Ha nines peronoszpora-veszely, altalaban nem vedekezunk. Ez igen sulyos hiba, mert eppen ekkor erdsodik a liszthar­mat- es az atkakartetel. Ebbol a szem­­pontbol ismet hangsulyoznunk kell: ne hagyjuk magara a szolot, ha az idojaras szaraz es meleg, s nines peronoszpora­­veszely, mert az atka es a lisztharmat ekkor tamad a legerosebben. A szabadba vetett viragmagvakat, illetve a kikelt kis novenyeket finom szdrorozsaval gyakorta ontozzuk per­­metszeruen, ha nem akarjuk, hogy el­­szaradjanak. Ha mar kiultettuk a viragpa­­lantakat, megerdsodesukig gyakran kell ontozni. Akar elohajtattuk a kanna-, a da­­lia- es a muskatli-toveinket, akar nem, most mar ultessuk ki. Megtisztogatjuk, ha lehet, osztassal szaporitjuk, es foldbe tesszuk. Az elohajtatottakat az ejszakai eros lehulestol papi'r- vagy foliasuveggel vedjuk. Foldbe kerulhetneka liliom, a be­gonia es a gladiolusz gumoi is. CSIBA LASZLO Piros takacsatka (mikrofoto) Takacsatka kartetele 6s szovede­­ke a karositott szolohajtason A gyu­­molcsfak levdltetvei a fakadas utan kel­­nek ki az attelelt to­­jasokbol. E larvdk­­bol gyor­­san fej­­lodnek a ndstenyek, amelyek eleven szuldssel rovid ido alatt nopos tolop©­­ket k^pesek letrehozni.

Next

/
Thumbnails
Contents