Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-04-22 / 8. szám

Onalloan indulunk a valasztasokon

Az MNM sajtotajekoztatojarol

— dnallo politikai mozgalomkent, az otszazalekos kuszob teljesitesenek remenyeben indulunk a parlamenti valasztasokon — jelentette be a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert aprilis 8-i pozsonyi sajtotajekoztatojan dr. Gy orgy Istvan al el n ok. Elmondta, hogy a mozgalom teljes erobedobassal kesziil a valasztasokra, letrejottek a kozponti es jarasi valasztasi vezerkarok, hamarosan osszeall a mozgalom valasztasi programja is, amelynek tobb valtozatat terjesztik majd a tagsag, illetve a valasztopolgarok ele.

Gyorgy Istvan foglalkozott a tisztsegiikbol menesztett bucsi es batorkeszi iskolaigazgatok esetevel. Ismeretes, hogy az MNM is felemelte szavat mellettuk, s a tisztsegiikbe tortend visszaallitas erdekeben tbbbszbr targyalt Ernest Machoval, a Komaromi Jarasi Hivatal eloljarojaval. A mozgalom alelnoke szerint az ugy nem munkajogi problema. Valakit minden ok nelkul felmenteni tisztsegebol — helytelen, bar nem torvenyserto. Az eloljaronak torveny adta jogkore (akar indoklas nelkul is) az igazgatok kinevezese vagy levaltasa. A jarasi eloljaro, de maguk az erintettek is elutasitottak a feltetelezest, hogy ketnyelvu bizonyitvanyok kiadasa miatt menesztettek a ket igazgatot. A levaltasnak mas okai vannak. Sajnalatos, hogy az ugy tovabbi nemzetisegi szinezetu fesziiltseg forrasava valt, gyors megoldasa a felesleges villongasokat megakadalyozhatta volna.

Az Egyutteles Politikai Mozgalom berkeibol felrepitett „veszhirekre“ — Del-Szlovakia magyarok lakta kozsegeibe szervezett bevandorlas folyik, amelyet a Demokratikus Szlovakiaert Mozgalom finansziroz — is reagalt Gyorgy Istvan. — Nyomoztunk az iigyben, szeles korben utananeztiink, informacioink azonban nem igazoltak, hogy ilyen jelenseg kialakulo felben lenne Del-Szlovakiaban. Az teny: a magyarlakta falvakban sok a megiiresedett, eladasra kinalt haz es telek. Az viszont, hogy a tulajdonos kinek, milyen aron adja el hazat, telket, az az adott polgar szabadsagjoga. Itt bizonyara a piac torvenye (ki kinal tobbet), s nem a nemzeti erzes (csak magyarnak adorn el) ervenyesiil. Ebbe az Egyutteles tisztsegviseloinek is bele kell nyugodniok — hangsulyozta az MNM alelnoke. Hozzatette: az egesz ugy ilyen eles, konfrontalo modon tortent felveteset az Egyutteles reszerol az MNM alaptalannak tartja, a politikai fesziiltseg taplalasat, s az ellensegkep celzatat latja benne.

Gyorgy Istvan kitert a Magyarok Vilagszovetsege legutobbi iilesen felvetett kettos allampolgarsagra vonatkozo javaslatra is. Hangsulyozta, hogy a mozgalom szamara a kettos allampolgarsag ilyen modon talalt formaja elfogadhatatlan. Szlovakia jogrendje raadasul a kettos allampolgarsag felvetelere lehetoseget biztosit. Igy minden allampolgar szabadsagjoga, s ha sziikseget erzi, kervenyezheti a kettos allampolgarsagot.

Ujsagiroi kerdesre valaszolva az MNM alelnoke elmondta, hogy aprilis 24-re a Magyar Nepi Mozgalom kezdemenyezeseben baloldali partok konferenciajat hivjak ossze, amelynek celja: egy baloldali tomb letrehozasa lesz.

Pozsonyban a kozelmultban a Demokratikus Baloldal Partja pozsonyi szervezetdnek tamogatasaval Kulturpolitikai Klub Idtesiilt. A szlovak ds a szlovakiai kultura osszpontositottabb, nyitottabb es foleg hatekonyabb tamogatasat tuzte ki celul. A klubban tomoriild zeneszek, eldadomuveszek, kozep- es felsofoku muveszeti oktatasi intezmenyek tanarai, kepzomuveszek, zeneszerzok, irodalmarok, jogaszok, ujsagirok (Ivan Chladnyt valasztottak a klub elndkeve) a szlovakiai kulturalis politika minden teriileten ott szeretnenek lenni velemenyiikkel, javaslataikkal, biralatukkal es mindenekelott alternativajukkal. A klub hozza akar jarulni a kultura fejlodeset erinto torvenyek letrehozasahoz, mddositasahoz, a regionalis kulturalis- es modszertani kozpontok, az allami intendansok tevekenysegenek megitelesehez, javitasahoz. A tdmorules a muveszet erdekvedelmet, a szerzoi jog ervenyesiteset, a kultura atgondoltabb es esszerubb tamogatasat vallalja fel.

DUSAN VAJDA

Akadtak, akik megvontak volna tolunk ezt a jogot

A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert Rimaszombati jarasi szervezete marcius 15-en tobb helyen is reszt vett a koszoruzasi iinnepsegeken, tobbek kozt Vecseklon is. A Petofi-emlektabla megkoszoruzasakor tortent egy incidens. Az Egyutteles Politikai Mozgalom jelenlevo kepviseloje nyilvanosan felszolitott benniinket, hogy ne helyezziik el koszorunkat, mivel mi a magyar egyseg megbontoi vagyunk. Termeszetesen a koszorut elhelyeztuk, de az eset mindenkeppen megerdemel egypar mondatot.

A tenyt, hogy az MNM legitim, ma mar hozzavetoleg 5 ezertaggal rendelkezo mozgalom, senki sem vitathatja el. Hogy marcius 15-e iinnepet senki nem sajatithatja ki, szinten nyilvanvalo. Ami emlitesre erdemes az eset kapcsan, az a sokat hangoztatott „magyar egyseg11. Ha feltesszuk a kerdest, miert szukseges ma a magyar egyseg, akkor ugy tunik, a nagyon bonyolult valaszok altalaban mindenkinel leegyszerusodnek. Mozgalmunk egyenes es nyilvanvalo valasza a kerdesre az, ami neveben is benne van: legyunk egysegesek a megbekelesben. A szlovakiai magyarsagnak ugyanis tudatositania kell, hogy csakis a szlovaksaggal karoltve tudja megoldani problemait. A nyelvtorvdnytdl kezdve a kdtnyelvu bizonyitvanyokon keresztul a mindennapi egeto gondokig.

Mdrcius 15-6n az 1848-49-es szabadsdgharcra emldkeztunk. De tudatositanunk kell, hogy marcius 15-e eszmdjdnek szerves resze az 1867- es kiegyezbs is. Az a kiegyezes, amelyet egy fel evszazados magyar joldt kovetett. Ez a kiegyezes vezetett oda, hogy a gyulolt Habsburg Ferenc Jozsef csaszarbol 1914-re a magyarok kedvenc Ferencjoskaja lett.

Mindebbol adodoan meggyozddesunk, hogy ma, 1998-ban — csaknem ti'z dvvel a rendszervaltas utan — a magyar egyseget mar nem a szivunknek kell diktalnia, hanem az esziinknek. Es a tudatunk egyertelmuen a megbekelest hirdeti.

Koszoruzni pedig ezutan is fogunk.

MEDE GEZA a Rimaszombati jarasi szervezet elnoke