Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-04-08 / 7. szám
Sz. K. ersekujvari kozepiskotes olvasdnk arrdl panaszkodik, hogy mint internatusi lako levelet a nevelono valoszinuleg felbontja, mivel az deriil ki a neve* lono megnyilatkozasaibdl. Van arra joga, hogy a diakok leveleit felbontsa ds azok tartalmdval megismerkedjen? A Szlovak Koztarsasag Alkotmanya 22 cikkelye 1. ds 2. bekezdese ertelmeben a leveltitkok, a tovabbitott hirek es egydb iratok titkossaga, valamint a szemelyes adatok vedelme szavatolva van. Senkinek sem szabad megsdrtenie a levdltitkot, sem az egyeb iratok es feljegyzesek titkossagat, akar maganhelyen vannak elhelyezve, akar a posta utjan, vagy mas modon tovabbitva. Hasonlokeppen szavatolva van a telefon, a taviro vagy mas hasonlo berendezes utjan tovabbitott hirek titkossaga. A leveltitok vedelmerol a Bunteto Torvenykonyv 239. es 240. paragrafusa is rendelkeznek, A. K. felbari nyugdijas olvasonk arrol szeretne tajekoztatast kapni, hogy elhunyt edesapja utan, aki 1953-ig szovjet fogsagban volt, 1994-ben beadta kervenyet az illetdkes magyar kdrpdtldsi hivatalhoz. A kerelmet azzal utasitottak el, hogy a gyermek nem jogosult kdrpbtldsra. A kbzelmultban azonban arrol ertesiilt, hogy a gyermekeknek is van karpbtlasi igenyiik. Hogy van ez tulajdonkdppen? — kerdezi. Az 1991. evi XXXII. szamu torveny rendelkezesei hrtelmdben a kdrpotlast a karszenvedo, annak elhalalozasa eseten a tulelo hazastars volt jogosult kervdnyezni. Ennek hatarideje 1994. marcius 15-vel jart le. Az 1997. evi XXIX. szamu torveny csak a faji, vallasi vagy politikai uldoztetes kovetkezteben elszenvedett halal eseteben nyujt lehetoseget a gyermekeknek karpotlasert folyamodni. Mivel levele alapjan nem tudjuk megitelni, hogy edesapja a felsorolt uldoztetes kovetkezmenyekeppen halalozott volna el, ajanljuk, hogy forduljon iigyvedhez. A torveny ertelmeben a kerelmezesi hatarido 1997. oktober 7-en lejart. Az elozd torvenyes hatarido 1994. marcius 15-e volt. T. F. pozsonyi olvasonk az uj vamtarifakrol informalodik. 1998. janudr 1- tol uj vamtarifa-rendszer lepett eletbe Szlovakiaban. Kerdezi, mi ennek a le* nyege, foleg a gepjarmuvek behozatalat illetden? Az uj vamtarifa-rendszer sok vonatkozasban, a gdpjdrmuveket illetden is vdltozdsokat hozott. A hatdlyos jogszabaly szerint ezek vamterhei valtozatlanul ket tetelbol tevodnek ossze: a/ a vambol (clo) es a b/ behozatali illetekbol (dovozna prirazka). Figyelembe veszi egyidejuleg, hogy honnan szarmazik a behozott gepjarmu. Az elso kategoriat az un. fejlddo orszagok, illetve olyan un. GATT-tagallamok kepezik, amelyekkel a Szlovak Koztarsasagnak nines kedvezmenyes vamegyezmenye. Ezekkel az orszagokkal szemben tovabbra is az eddigi magasabb vamtarifa marad ervenyben. A masodik kategoriaba azok az orszagok tartoznak, amelyekkel Szlovakianak kedvezmenyes vamegyezmenye van (pl. az Europai Unio osszes tagallama). Az innen behozott gepjarmuvek tekinteteben alacsonyabb vamtarifa drvdnyes, differencidltan attdl fuggden, hogy uj, vagy hasznalt gepjarmurdl van-e szo. Tovabbi kategoriat kepez Magyarorszag es Lengyelorszdg. A GATT-tagorszagokbol es a fejlddo orszagokbol behozott jarmuvek vamtarifaja az eddigi 19,0 % — ez dv januar elsejetol 18,1 %-ra csokken. Az EU- tagorszagokbol: az uj gepkocsik vamtarifaja 7,6 %-rol 7,2 %-ra, a haszndlt gepkocsik esetbben 11,4 %-rol 10,9 %-ra modosul. A Magyarorszagrol behozott gdpkocsik, valamint a Lengyelorszagbol behozott, illetve az ezekben az orszagokban gyartott gepkocsik vamtarifaja 11,4 %-rol 8,1 %-ra csokkent a vamtarifa / a Lengyelorszagbdl behozott benzines, 3000 cm3-ig terjedo gepkocsik vamja is 8,1 %-os, viszont az innen behozott benzines, 3000 cm3 feletti, valamint a dieselgyartasu osszes gepjarmuvet vammentesen lehet behozni Szlovakiaba. A motorkerekparok eseteben ez az arany meg kedvezobb a szlovakiai erdeklodok szamara. A behozatali illetek az eddigi 7 %-rol 5 %-ra csokkent, ami ez ev aprilis 1- tol tovabbi 2 %-kal csokken, s oktober 1-tol teljesen megszunik. DR. GYORGY ISTVAN Ketszer merj, egyszer vagj! Ahhoz, hogy az embereket megertsuk es megertessuk magunkat, valamint hogy megfelelo kapcsolatokat tudjunk egymassal kialakitani, nagyon fontos, hogy pontosan es objektfvan tudjunk kepet alkotni roluk, helyesen reagalni viselkedesukre. Gyakran megfigyelhetjuk, hogy ugyanazokat a szituaciokat, helyzeteket ket ember teljesen maskepp lat es eppen ezert kulbnbozden is ertekeli. Sot, az ember hajlamos ugyanazt a helyzetet mas-mas idopontban, kbrulmenyben szinten elteroen eszlelni. Ez viszont attdl fugg, mikent szoktuk a vilagot magunk korul latni, milyen eszlelesi sztereotfpiat alakitottunk ki, sajatitottunk el es nem utolsosorban, hogy milyen kapcsolat alakult ki kettojuk kozott, tehat a szemlelo es a szemlelt dolog kozott. Az eszlelesunk, itelokepessegunk a szubjektiv erzelmi allapotunktol, kedvunktol is fugg. A pillanatnyi hangulatunk sokszor meghatarozza, hogy eppen abban a helyzetben mely oldalt fogjuk figyelembe venni, melyik oldalarol nezzuk a helyzetet. Sok mindent maskepp latunk attdl fuggoen, hogy eppen milyen hangulatunk van, hogy vagyunk behangolodva. Peldaul munkatarsunk mosolyat vehetjuk ugy, mint egy batorito, serkento mosolyt, gesztust, barati dsztonzest, de maskor karorvendo, gunyos mosolykent foghatjuk fel. Ugyanugy, magunk korijl a doigokat lathatjuk szepnek, azt az erzest kelthetik, hogy minden rendben van, a dolgok ugy tortennek, ahogyan azoknak tortenniuk kell, vagy eppen mindent szurken latunk. Ugyanazt a munkat egyszer nagy kedvvel es odaadassal vegezziink, maskor viszont undorodunk tole. Egy optimista beallftottsagu ember azokat a doigokat, amelyek nem a legjobban sikerulnek, ahol hatarozatlansag all fenn, jo hangulataban ugy eli at, mint egy felig nyert ligyet, de a pesszimista, borulato egyen, mint egy veszett iigyet, amelybol mar nines kiut, nem lehet rajta segiteni. A hangulat befolyasolja, hogy mikent latjuk sajat magunkat, lehetosegeinket. Altalaban rossz hangulatunkban mindent feketen latunk, nemtdrddomseg van iirra rajtunk, es ellenkezoleg, jo hangulatunkban rdzsaszinben latjuk a vilagot, inkabb a realitas jellemzo rank. De nem elenydszo szerepet jatszik a jelenlegi egeszsdgi, fizikai allapot, amely befolyasa alatt eppen az uj eszleles lejatszodik. Peldaul, ha faradtak, betegek, ehesek vagy kialvatlanok vagyunk, valoszinuleg a negativ oldalrol nezve dolgozzuk fel a kulso valosagot, mintha a pozitiv reszdt neznenk a dolgoknak. A szorongas is erosen befolyasolja az egyent abban, hogy vilagosan tudjon donteni es itelni, hogy megfeleloen viszonyuljon masokhoz, kornyezetehez. A szorongo ember hajlamos arra, hogy veszelyesnek tartsa azokat a helyzeteket, amelyeket egy kevesbe szorongo ember atlagosnak talal, amelyet meg lehet oldani kisebb erdfeszitesekkel. A stresszhelyzetekben ugyszinten az emberek viselkedese helytelennek, elviselhetetlennek tunik, mint egy nyugodt allapotban. A leirtak alapjan tehat jol gondoljuk meg, mielott dontenenk es itelkeznek embertarsaink, kornyezetunk felol, hogy mikent lehetne legmegfelelobben befolyasolni magunkat, hogy azzal ne artsunk se magunknak, se pedig masoknak. Mert ettol fugg az is, hogy minket masok hogyan ertekelnek, viszonyulnak hozzank. KOLES ELEONORA pszichologus
