Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-04-08 / 7. szám
® n y 7 y J y 3 A gyermek erzelmi nevelese az egyik legnehezebb feladat. Barmennyire is sejtelmes, az eletben nagyon nagy a jelentosege. Az erzelem a valaki vagy valami irant erzett kapcsolat szubjektiv atelese. Az alkoto-humanista neveles modelljeben az erzelmiseget ugy ertelmezziik, mint az ember erzelmi eresenek es fejlodesenek folyamatat. Az erzelmi erettseg fogalma alatt az erzelmek gazdagsagat, helyes minosegiiket ertjiik. Ide tartoznak az un. magasabb foku erzelmek: az esztetikai (a szepseg atelese), az etikai (a jo atelese), a szocialis (az emberi kapcsolatok) es az intellektualis (a megismeres, a felfedezes, az alkotas) erzesek. zelmekben gazdag kornyezetet teremtilnk a gyermek szamara. Nem csupan az emberi feltetelek szilksegesek ehhez (szeressilnk minden gyermeket), hanem az esztetikai, etikai es az intellektualis hatasok is lenyegesek. Az sem elhanyagolhato, hogy a gyermek helyesen tudja iranyitani erzelmeit. Ha peldaul annak drill, hogy valaki szenved, ezt aszocialis tenykent foghatjuk fel, s ez pszichopatikus erzelmekke fajulhat. Minden tanito szamara figyelmezteteskent kell, hogy hasson, ha a gyermek erzelmi serilleserol tudomast vesz. Ezt az alabbi diagnozisok szerint itelhetjuk meg: neurozis — a gyermek nem tud az erzelmein uralkodni, robbanekony, ideges; pszichopatia — az erzelmei helytelen iranyuak; apatia — keptelen atelni az erzeseit, elhaltak az erzelmei. Termeszetesen, az elnevezesek az erzelmi serulesek szelsoseges formait fejezik ki. A nevelesi folyamatban inkabb arrol beszelhetilnk, hogy a gyermek valamelyik diagnozis tele hajlik, illetve idonkent ugy nyilvanul meg. A legfontosabb, hogy a tanito minel elobb felismerje a normalis erzelmi fejlodestol eltero jeleket es olyan feladatokat, gyakorlatokat iktasson be, amelyek segftsegevel a negativ reakciok hatterbe szorithatok. sonlokeppen jarunk el, ha a gyerek nevetes helyett sir, vagy forditva, ha brom helyett szomoru, ha annak drill, ha baratjat vagy valamilyen allatot megvernek. Ezek a jelek arra utalnak, hogy az erzelmei aszocialisak, es keresni kell az erzelmi neveles megfelelo formait. Ahhoz, hogy jobban megismerjilk a gyermek erzelmi vilagat, a foglalkozasok utan kerdezzilk meg, hogyan ereztek magukat, mi tetszett nekik, minek orilltek, mi bosszantotta oket, mikor ereztek kellemetlenul magukat. A valaszaik segitenek a tanitonak eligazodni abban, hogyan elik at a gyerekek a kuldnbozd helyzeteket, mit jelent szamukra a tarsaik jelenlete. Mas modon is meggydzodhetilnk a gyermek erzelmeirol. Alkotasaik is huen tilkrozik ezeket, es nem utolsosorban a szilldktol is tajekozodhatunk ez ilgyben. Az erzelmi nevelest a kicsi gyermekeknel azzal kell kezdeni, hogy kepesse tegyuk oket az erzelmek befogadasara. Legjobb, ha az ovodaban gazdag erzelmi benyomast nyujto kornyezetet alakitunk ki: a gyermek figyeljen fel a szepre, a jora, az okos dolgokra. Helyezzilk eloterbe az esztetikumot. Kevesbe ilgyeljilnk a gondolatisagra es az esztetikai ertekelest ki is hagyhatjuk. Ez utobbit a filmek, a rajzfilm-sorozatok, a kepek megtekintese, a mese hallgatasa utan ervenyesithetjilk: ekkor keressek a gyerekek a helyes es moralis megoldasokat. Feltetelezzilk, hogy nem csupan egy megoldas lesz a jo, es ezt ne arulja el a tanitono. A gyermekeknek kell felfedezniilk es bizonyitani az igazukat. A nagyvonalusaggal es a kompromisszumokkal a gyerekek jobban megtanuljak, hogy minden lehetseges alkalommal a tanitondvel egyiitt keresik a megegyezest. Ha a tanito megismeri a gyermek erzelmi eletet, ennek alapjan befolyasolhatja, fejlesztheti azt. Hogyan? Peldaul a kepzomuveszeti alkotasok, a termeszet segftsegevel, hatekony peldamutatassal. 1. az emberi szervezetnek alapvetoen hinni lehet, 2. az ember lehetosegeinek mely retegeit fel kell szabaditani ahhoz, hogy azok megnyilvanulhassanak, 3. minden egyen kepes sajat erejevel az onmegismeresre es az onfejlesztesre, 4. kis csoportok kepesek a konstruktiv kapcsolatok kifejlesztesere, 5. a szemelyisegfejlesztes elerheto olyan egyen segftsegevel, aki kepes az igazsagossag, az oszinteseg, a megertes, az egyiltterzes, a masik elfogadasa es a kolcsonosseg legkorenek kialakitasara. A gyermek es a tanito kozott igazi emberi kapcsolatot kell letrehozni. A humanus kapcsolatban alapveto az oszinteseg, a nyiltsag, az igazsagossag, az egymas iranti bizalom. Ne titkolozzunk a gyerek elott! Jatsszunk vele, csodalkozzunk az ismeretein, legyilnk mi is gyerekek! Attol ne feljilnk, hogy elveszitjilk az autoritasunkat. A gyerek ismeri es erzi a tekintelyt, ha ez egy idosebb barate, nem pedig a felnottektol valo felelem alakitotta ki. Az erzelmeket akkor epitjilk helyesen, ha azokat maga a gyerek, vagy ok kdlcsdndsen ertekelni tudjak. Ezaltal konnyebben kialakulnak az olyan tulajdonsagaik, mint a fegyelem, az onszabalyozas, az onuralom. Az empatia is igen fontos tenyezo. Ez azt jelenti, hogy kepes beleelni magat a masik ember helyzetebe. Erzekeny arra, hogy a masik mit, hogyan el at. Arra is torekednilnk kell, hogy a tarsukat, mint legnagyobb erteket fogadjak el, megpedig feltetel nelkill. Az egyen viselkedeset ugy fogadjak el, hogy ne legyen rossz erzesilk. Akkor is tisztelni kell az embert, ha helytelenill cselekszik. Az elfogadas (akceptacio) ellentete is elofordulhat: az egyen viselkedese negativ erzelmeket valt ki vagy pedig kdzdmbosek maradunk iranta. Az egymas elfogadasara valo torekves a szillo es a tanito egyik legjelentosebb feladata kell, hogy legyen. Ennek forditottja alakulhat ki, ha a tanito lekicsinyloen kezeli a gyereket, ha nem becsuli az egyeniseget. A tanitonak e teren is szakemberkent kell megnyilvanulnia. Nem szeretheti csak a szep, a szdfogado, a jo gyerekeket, hanem hasonldan szeretnie kell a szofogadatlan es a kevesbe szimpatikusakat is. Azoknak, akik kevesbe vonzoak es nem annyira kozkedveltek, lelki tamaszt kell nyujtania, buzditani oket, megertest tanusitani irantuk. Ez a pedagogia muveszete. TAMASNE GAL VIOLA (M. Nagy Laszlo felvetele) Uralni, szabalyozni Az idealis az az erzelmileg gazdag egyen, aki szereti megismerni az uj dolgokat, a szepseget, a legnagyobb ertekeket, aki szereti az embereket, az alkotast, a termeszetet es onmagat. Olyan ember o, aki at tudja elni a szepet, a jot, az okosat. Az erzelmi nevelesnek az a celja, hogy az ember megtanulja atelni a boldogsagot, az drbmdt es eletkedvet nyerjen. Hogy az erzelmek szilntelenill adjanak impulzusokat a minosegi elet kialakitasahoz, a kapcsolatokhoz es elegendo energiat a munkahoz. Nem zarhato ki az sem, hogy felelem, fajdalom, banat es bosszusag is er bennilnket. Nem az a celunk, hogy az ezeket kivalto negativ erzeseket es inditekokat kikilszdboljuk. Arra kell torekednilnk, hogy az ember uralni tudja erzelmeit, szabalyozza azokat, es az egesz erzelmi beallitottsaga pozitiv legyen. Az erzelmek szabalyozasakor nem valamilyen mechanikus vagy esszeru beavatkozasra gondolunk, hanem azt kell elernilnk, hogy az egyen kepes legyen az emberi es szocialis mertekek kereteben tartani az erzelmeit — apatia es affektalas nelkill. Tudja pozitivan iranyitani azokat. Ne oruljon, ha masnak fajdalmat okoz, kepes legyen olyan korulmenyeket teremteni, hogy pozitiv hatasok erjek, es kellemesen erezze magat. Ha az ember erre nem kepes, neurotikussa valik, es a neurozisa hiszteriaba torkollhat. A seriiles harom formaja Az erzelmi neveles masik fontos celkituzese, hogy a gyerek ne legyen apatikus. (Az apatia azt jelenti, hogy a kornyezete irant csokken az erdeklodese vagy teljesen kdzdmbdsse valik iranta.) A legjobb nevelesi mod, ha er-Ismerjiik meg! Az ovodaban es az alapiskolaban felfigyelhetiink a gyermekek neurotikus viselkedesere. Altalaban nines szo neurozisrol, inkabb csak a neurotikus reakcibkrol, amikor aranytalanul elenken, tulzottan reagalnak bizonyos dolgokra. Kisebb mertekben fordulnak eld apatikus es pszichopatikus gyerekek. Ha a kicsi egyaltalan nem reagal a szep mesere, nem eszlelilnk nala feszilltseget, dromet, felszabadultsagot, de felelmet sem. Ez mar olyan problema jele, amellyel foglalkoznunk kell. Ha-Oszinteseg, nyiltsag, bizalom Az utobbi evekben sok szakember tamaszkodik Carl R. Rogers amerikai pszichologus munkajara, aki azt allitja:
