Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-04-08 / 7. szám

Emlekezteto Ertesitjuk tisztelt Olvasoinkat, hogy szerkesztosegiink cime, va­lamint telefon- es fax-szama meg­­valtozott. Leveleiket, kerdeseiket, megfejteseiket sziveskedjenek az alabbi cimre kuldeni: Eletunk szerkesztosege Radlinskeho 27. Bratislava 811 07 Telefon: 07/326 864 Fax: 07/363 542 Tovabbra is varjuk jelentkezesu­­ket: szoban vagy irasban! SZIPORKAK Isten fia nem azzal bizonyi­­totta be istenseget, hogy le­­szallt a keresztrol. hanem az­zal, hogy meghalt rajta. (Aquinoi Tamas) Elet iinnepnapok nelkiil: hosszu ut vendegfogadok nelkiil. (Demokritosz) A husvet miszteriuma Mint mindennel az eletben, aminek az eredetet keressiik, lelki vagy szellemi motivumait — a vallasok fd teteleivel sines maskepp. Ha a kereso elme eljut az emberi gondo­­lat vagy hagyomany egy retegeig, uj reteget talal, amely csak arra jo, hogy a vegso ok fanatikusait to­­vabb csabitsa. Amikor elfarad, ra­­dobben, hogy a vegso ok az ido es a nemzedekek milloinak mely­­messzesegeben ugyanaz, ami a je­­len korban. Van az emberi terme­­szetben, annak epito szerveiben va­­lami, ami soha nem valtozik, ami ma is ugyanaz, ami ak­­kor volt, amikor em­­berre lett; a vallas szep kifejezesevel elve: amikor az Isten az em­­bert megszolitotta... Gondolkodo vagy „ertelmes leny“ az, akit az Isten megvert a jo­­vendonek es a multnak ismeretevel. Ez az is­­meret vagy „ismeret“ elesztoje, kovasza lett annak a mindenseget bevandorlo, ketseg­­beesett keresesnek, amely egyfelol a mul­­tat, masfelol a jovendd­­ket kerdezi. A kerdesek kozpontja, termeszete­­sen, mindig maga az ember. Az orok kerdes, amelyet foltett maga­­nak filozofus, teologus, koltd, es mindennemu muvesz, ismert: Kik vagyunk? Honnan jot­­tiink? Hova megyunk?... A husvetnak, mint kereszteny iinnepnek is ez a kerdes az oka, amelyet a kereszteny vallas es hit megpro­­balt megvalaszolni, az emberi remenyseget a vegtelenbe, egeszen az Isten es az orrokevalosag zsamolya ele ropite­­ni. Mivel eppen a legkomorabb es az elo ember szamara egyszer s mindenkorra megvalaszolhatatlan es megismerhetetlen titokrol van szo, a halal utani letrol, igyekezett — szinte osztondsen — a legszine­­sebb viragokat termo valaszokat adni. A legnagyobb titokra, miszte­­riumra, a legkezenfekvobben felel­­ni; feleleteben biztatast adva a leg­­kinzobb kerdesre, e foldi elmenk szamara fenyt gyujtani a „mive leszunk?“ gondolat nyoman felenk asito sotetsegben. Egesz biztosan nem mindenki szamara felel meg az a valasz es az a talalas, ahogyan es amit a keresz­­tenyseg ad — Jezust hiva segitse­­gul az o feltamadasara mutatva. Nines is mindenkinek szuksege ra. Emberi termeszetiink sokfele osszetevoi, idegrendszeriink, lelki alkatunk, sorsunk, egeszsegiink es egesz sor mas jellemzok a megha­­tarozoi, hogy gondolunk-e es mi­lyen gyakran, milyen szellemben vagy minosegben a „mive leszunk?“-re. A husvet szep miszteriuma nem akar tudomanyos magyarazat lenni az „elet utani eletrol“. Addig egesz biztosan helyet is kap az emberi er­­zesek, almodozasok es remenyse­­gek kebeleben, amig nem az akar lenni. Amikor a technika csodai, es nyomukban a megvaltozott gondol­­kodas ellepte a vilagot, sokan meg­­kongattak a harangot a vallasok hi­­te foldtt, mondvan: bargyusag es csalas az egesz. Valoban: a kon­­fessziokban, magaban a Bibliaban is van egy par kitetel, amely felka­­varja az ember gyomrat... Am meg­­se szallott az emberiseg vallasos hi­te a sirba, hiaba astak meg neki. Itt eriink vissza ennek a meditacionak a kezdeti gondolatahoz, hogy ami­kor remego kezekkel asunk vissza es melyre a jelensegek os-okahoz, magunkhoz es mindenkori jele­­nunkhoz erkeziink el. Husvet titok­­zatos remenysegenek mi vagyunk, sajat magunk az okai, ma eppen ugy, mint sok ezer esztendovel ez­­elott — ugy es abban az anyagi­­szellemi osszetetelben, ahogy va­gyunk. A technika csodai...?! Azok tudo­manyos es jo iizenetei mellett meg­­fernek a pusztitas, az asztrologia es az a tomentelen szamarsag es gusztustalansag, amit szemermet­­leniil a kepiinkbe lottyintenek alta­­luk. Husvet uzenete az elet orok felta­­madasarof ma is olyan aktualis biztatas az ember szamara, mint mindig is volt es mindaddig az is lesz, amig csak bantani fogja a Madach Imre altal kimondott szomo­­ru vagy: csak a veg, csak azt tud­­nam feledni!... Husvet uzenete olyan regi, olyan termeszetes, hogy nemesak a valla­sok napja alatt felnott emberben van meg, nem­esak emberi szo iizeni, hanem iize­­ni a tell fagyokat atveszelo fu gyokere a fold alol is. Vannak csalodasok is a husvet­­ban, persze hogy vannak; amikor az orok eletrol viragzanak eld szank­­bol a szavak, akkor er el benniinket a banat es akkor hervadnak el szep viragu erzeseink. Megis jo, ha ebben a sokfele mindenben, ebben a foldi vandor­­lasban ketezer esztendonek a tavo­­labol athallatszik az elok szamara megtapasztalhatatlan, titokzatos krisztusi igeret: En elek, es ti is el­­ni fogtok...! TISZAI NAGY MENYHERT Toth Lehel felvetele Aprilis 8. — Szazotven eve halt meg Caetano Donizetti olasz zene­­szerzb. — Huszonot eve halt meg Pablo Picasso. Aprilis 11. — Kilencven eve szu­­letett Jozsef Attila. — A kolteszet napja. Aprilis 19. — Szazhetven eve szuletett Zsolnay Vil­­mos magyar kerami­­kus. FIGYELEM! Hogy fdlfrissiilj a nagy Egeszben, lasd meg az Egeszet minden kicsi reszben. (Goethe) Legtobbet tur, ki tiir s szen­­ved maga... (Shakespeare) ... a bekes szenvedest min­denki dicseri, noha kevesen vannak, kik tumi akamak. (Kempis Tamas) Sokan kovetik Jezust a ke­­nyerszegesig, de kevesen a kinszenvedes kelyhenek ki­­uriteseig. A kereszteny vallas csak ket dolgot alllt: hogy az ember termeszettol fogva gyarlo, es hogy Krisztus urunk megvalt minket. (Pascal)

Next

/
Thumbnails
Contents