Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-25 / 6. szám

Uedett noueniieint Erdei szellorbzsa (vetemica lesna — Anemone sylvestris) Talan a kosborfeleken es a ro­­zsafeleken kivxil egy csaladnak sincsenek annyi alakban es szinben valtozatos viragai, mint a boglarkafeleknek. Eleg csak pl. a kokorcsinek, boglarkak vagy haranglabak kdzti kiilonb­­segekre gondolni. Bar a szepseg mindig egyeni mertekkel mer­­heto, megis az erdei szellorozsa. elokelo helyet foglal el ebben a „mezdnyben“, legalabb is a bo­­tanikusok tobbsege szerint. Ne­­venek elso tagja a szel gorog is­­tensegenek emleket idezi, ami abbol ered, hogy a vekony sza­­ron iilo viszonylag nagy es konnyu viragok a legkisebb szellore is megrezzennek, mint­­egy szeljelzokent ingadoznak, amivel mellesleg nagy bosszu­­sagot okoznak a fenykepeszek­­nek. A viragos szar koratavasszal a vastag gyokerzetbol sarjad ki, es elerheti a 40 centimeteres magassagot. A levelek szabdal­­tak es hasonlitanak a tobbi bog­­larkafele leveleihez. A viragok a tavasz kozepen nyilnak, feltu­­noen nagyok (atmerojuk 3—5 cm) es vakitoan feherek. Boly­­gatatlan helyeken egyszerre es tomegesen viragzik, ami pom­­pas latvany minden termeszetet kedveld es tisztelo turista sze­­meben. Egyebkent az egesz no­­veny mergezo alkaloidakat tar­­talmaz. Elohelyei a nevebol is kovet­­keztetve az erdok, pontosabban a ritkas karsztos bokorerdok es tolgyesek szelei — tisztasai, amire a neve is utal. Legjobban a felamyekot kedveli, de eltiiri a teljes napsiitest is, viszont a su­­rii erdok sotet amyekaban elsor­­vad. Nalunk az orszag deli har­­madaban fordul eld, a Duna vo­­nalatol a Bodrogig. Letet — a mar emlitett kimelet­­len erdomuveleseken kivul — lenyegeben a fuves tisztasok es erdoszelek bolygatasa es persze a szivtelen kirandulok vesze­­lyeztetik, akik eloszeretettel szedik le a torekeny viragokat, amelyek ritkan birjak ki a haza­­szallitast. Sziklakertbe atiiltetni sem erdemes, mivel ott neki ke­­ves a nedvesseg es jol potolhato szinpompas, edzett sziklakerti fajokkal. Biboros kosbor (vstavac purpurovy - Orchis purpurea) Sorozatunk eddigi reszeiben bemutatott honi kosborfelek (orchideak) ugyan valoban sze­­pek, nagysagukkal megis eltor­­piilnek az uveghazi rokonok mellett. Ezert kepez sajatsagos kivetelt a biboros kosbor, amely nem csak a szar nagysagaval — akar 70 cm is lehet —, hanem nagy es feltiind viragaival is a figyelmet magara vono vadvi­­ragok koze tartozik. Tavasszal a fold alatti attelelo gumokbol eloszor a vastag husos levelro­­zsa nd ki, amely 10—15 cm szelesen teriil el a talaj kozele­­ben. Kesobb — legtobbszor majus elejen — a fenyes levelek mertani kozeppontjabol tor fel a vastag viragszar, amely a tove­­nel meg zold, majd a vege sotet­­vorosse szinezodik es a bim­­bokbol kinyilik a viragzat. A vi­ragok szine es formaja valtoza­tos —, elofordulnak szinvalto­­zatok a feherestol egeszen a fe­­ketes vorosig, de a bibor vala­­mely valtozatat — nevehez melton — mindig megtalaljuk rajtuk. A mezajak formaja is kiilonfele lehet, amelyek elhe­­lyezkedese es surusege megha­­tarozza a virag szinet. A pom­­pas viragokban csak nehany ro­­vid napig gydnydrkodhetunk. Hervadaskor athato sajatsagos illatot araszt. Levelrozsaja oszig megmarad. A biboros kosbor jellegzetes amyekkedvelo, azaz igazi erdei noveny. Eredeti elohelyei a suru aljnovenyzettel boritott szaraz molyhos tolgyesek, bar elszdr­­tan megjelenik gyertyanos tol­­gyesekben, sot a biikkosok al­­sobb, melegebb regioiban, mi­vel hoigenye nagy. A kozvetlen megvilagitast nem turi, ezertha a komyezeteben tarvagasra keriil sor, akkor ott hamar kipusztul. Szlovakiaban szorvanyosan for­dul eld, elsosorban a deli sav­­ban, a Kis-Karpatok deli csucs­­ketol a Bodrog partjan fekvo Zempleni szigethegysegig. Letet — a mar emlitett erdo­­muvelesi modszereken kiviil — a felelotlen kirandulok es kis­­kerteszek veszelyeztetik, akik csokorba szedik, vagy atiiltetes celjabol kiassak. Bar mar sok­­szor elmondtuk, nem lehet eleg gyakran hangsulyozni, hogy a honi talaj lako orchideakat nem lehet egyszeruen atiiltetni, mi­vel a talajban elo gombakkal taplalkoznak es ha ezektol gyo­­kergumojukat elvagjuk, lenye­geben „ehen pusztulnak“. Nap­­jainkban a terjedo termeszet­­gyogyaszat ujbol „felfedezte“ a kosborfeleket es sok ketes szak­­mai ertekii kiadvany egyenesen ajanlja a szabadon elo, de igen ritka, pusztulo es ezert vedett orchideak gumoinak a felhasz­­nalasat. Ehhez csak annyi, hogy az ebbol nyert un. „szalepnyak“ fo hatoanyaga az inzulin, amely pedig nagy mennyisegben meg­­talalhato a kertben minden gond nelkiil termesztheto csicsoka­­ban (topinambur — Heliantus tuberrosus). BOGOLY JANOS

Next

/
Thumbnails
Contents