Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-25 / 6. szám

Uedett noueniieint

Erdei szellorbzsa

(vetemica lesna — Anemone sylvestris)

Talan a kosborfeleken es a rozsafeleken kivxil egy csaladnak sincsenek annyi alakban es szinben valtozatos viragai, mint a boglarkafeleknek. Eleg csak pl. a kokorcsinek, boglarkak vagy haranglabak kdzti kiilonbsegekre gondolni. Bar a szepseg mindig egyeni mertekkel merheto, megis az erdei szellorozsa. elokelo helyet foglal el ebben a „mezdnyben“, legalabb is a botanikusok tobbsege szerint. Nevenek elso tagja a szel gorog istensegenek emleket idezi, ami abbol ered, hogy a vekony szaron iilo viszonylag nagy es konnyu viragok a legkisebb szellore is megrezzennek, mintegy szeljelzokent ingadoznak, amivel mellesleg nagy bosszusagot okoznak a fenykepeszeknek.

A viragos szar koratavasszal a vastag gyokerzetbol sarjad ki, es elerheti a 40 centimeteres magassagot. A levelek szabdaltak es hasonlitanak a tobbi boglarkafele leveleihez. A viragok a tavasz kozepen nyilnak, feltunoen nagyok (atmerojuk 3—5 cm) es vakitoan feherek. Bolygatatlan helyeken egyszerre es tomegesen viragzik, ami pompas latvany minden termeszetet kedveld es tisztelo turista szemeben. Egyebkent az egesz noveny mergezo alkaloidakat tartalmaz.

Elohelyei a nevebol is kovetkeztetve az erdok, pontosabban a ritkas karsztos bokorerdok es tolgyesek szelei — tisztasai, amire a neve is utal. Legjobban a felamyekot kedveli, de eltiiri a teljes napsiitest is, viszont a surii erdok sotet amyekaban elsorvad. Nalunk az orszag deli harmadaban fordul eld, a Duna vonalatol a Bodrogig.

Letet — a mar emlitett kimeletlen erdomuveleseken kivul — lenyegeben a fuves tisztasok es erdoszelek bolygatasa es persze a szivtelen kirandulok veszelyeztetik, akik eloszeretettel szedik le a torekeny viragokat, amelyek ritkan birjak ki a hazaszallitast. Sziklakertbe atiiltetni sem erdemes, mivel ott neki keves a nedvesseg es jol potolhato szinpompas, edzett sziklakerti fajokkal.

Biboros kosbor

(vstavac purpurovy - Orchis purpurea)

Sorozatunk eddigi reszeiben bemutatott honi kosborfelek (orchideak) ugyan valoban szepek, nagysagukkal megis eltorpiilnek az uveghazi rokonok mellett. Ezert kepez sajatsagos kivetelt a biboros kosbor, amely nem csak a szar nagysagaval — akar 70 cm is lehet —, hanem nagy es feltiind viragaival is a figyelmet magara vono vadviragok koze tartozik. Tavasszal a fold alatti attelelo gumokbol eloszor a vastag husos levelrozsa nd ki, amely 10—15 cm szelesen teriil el a talaj kozeleben. Kesobb — legtobbszor majus elejen — a fenyes levelek mertani kozeppontjabol tor fel a vastag viragszar, amely a tovenel meg zold, majd a vege sotetvorosse szinezodik es a bimbokbol kinyilik a viragzat. A viragok szine es formaja valtozatos —, elofordulnak szinvaltozatok a feherestol egeszen a feketes vorosig, de a bibor valamely valtozatat — nevehez melton — mindig megtalaljuk rajtuk. A mezajak formaja is kiilonfele lehet, amelyek elhelyezkedese es surusege meghatarozza a virag szinet. A pompas viragokban csak nehany rovid napig gydnydrkodhetunk. Hervadaskor athato sajatsagos illatot araszt. Levelrozsaja oszig megmarad.

A biboros kosbor jellegzetes amyekkedvelo, azaz igazi erdei noveny. Eredeti elohelyei a suru aljnovenyzettel boritott szaraz molyhos tolgyesek, bar elszdrtan megjelenik gyertyanos tolgyesekben, sot a biikkosok alsobb, melegebb regioiban, mivel hoigenye nagy. A kozvetlen megvilagitast nem turi, ezertha a komyezeteben tarvagasra keriil sor, akkor ott hamar kipusztul. Szlovakiaban szorvanyosan fordul eld, elsosorban a deli savban, a Kis-Karpatok deli csucsketol a Bodrog partjan fekvo Zempleni szigethegysegig.

Letet — a mar emlitett erdomuvelesi modszereken kiviil — a felelotlen kirandulok es kiskerteszek veszelyeztetik, akik csokorba szedik, vagy atiiltetes celjabol kiassak. Bar mar sokszor elmondtuk, nem lehet eleg gyakran hangsulyozni, hogy a honi talaj lako orchideakat nem lehet egyszeruen atiiltetni, mivel a talajban elo gombakkal taplalkoznak es ha ezektol gyokergumojukat elvagjuk, lenyegeben „ehen pusztulnak“. Napjainkban a terjedo termeszetgyogyaszat ujbol „felfedezte“ a kosborfeleket es sok ketes szakmai ertekii kiadvany egyenesen ajanlja a szabadon elo, de igen ritka, pusztulo es ezert vedett orchideak gumoinak a felhasznalasat. Ehhez csak annyi, hogy az ebbol nyert un. „szalepnyak“ fo hatoanyaga az inzulin, amely pedig nagy mennyisegben megtalalhato a kertben minden gond nelkiil termesztheto csicsokaban (topinambur — Heliantus tuberrosus).

BOGOLY JANOS