Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-25 / 6. szám
Olvasonk leveleben a ciganykerdest azonosftja a szegenyseggel es a munkanelkiiliseggel, az iskolazottsag hianyaval es altalaban a tarsadalmi elesettseggel. Elnezest a kiigazftasert, de a szocialis problemak - a munkanelkuliseg, a szegenyseg stb. - nem csak vagy nem kizarolagosan csak a romakat erinti. Ha ez igaz lenne, akkor csak a romak lennenek szegenyek es munkanelkuliek. Mivel ez igy nem igaz, a mozgalom a ciganykerdest nem ebben az osszefuggesben veti fel. Ellenben a szocialis kerdesek elemzeseben, programunk minden betujevel vedi az arra raszorulokat. A megbekeles mozgalma tehat igy vedi-segiti a roma lakossagot is, mely ketsegtelenul halmozott szocialis problemakkal kiizd. A levelben felvetett ciganykerdest azonban pontositani kellene meg azzal, hogy ebben az esetben nyilvan a nyugat - es kozep-szlovakiai jarasok deli reszen lako, Jozsef foherceg megnevezese szerint romungro, azaz magyar ciganyokrol van szo. Ezeknek identitastudata ugyanis elter a Kelet- es Eszak- Szlovakiaban elo szlovak romaketol. A magyar romak magukat zomeben magyarnak, mi'g a szlovak romak cigany nemzetisegunek valljak. Ez viszont mar atvezet minket az elsodleges, a szocialis es kulturalis problematbl egy mas jellegu, de nem melldzheto kerdeshez: mi a cigany, mi a roma? Persze gyakrabban hangzik el a diszkriminativ kicsengesu „ki a cigany" kerdese is. Az olvaso nyilvan erzi, hogy az elozd kerdes az igazi, a lenyegre tapinto. A kerdesre az elfogadhato valasz meg nem sziiletett meg. De „elfogadhatb“ valaszt peldaul a „mi a magyar“-ra sem fogalmaztak meg annak ellenere, hogy a magyar kulturhistoriaban ez a tema reneszanszat eli. Viski Karoly es tarsai utan a neves etnografus, Gunda Bela A rostaforgato asszony (1989, Budapest) cimu muveben ismet megkfserelte a valaszadast. De Viskinek (es Babits Mihalynak es sokan masoknak) a Szekfu Gyula altal szerkesztett, es 1939-ben megjelent Mi a magyar cimu koteteben napvilagot latott kfserlete nem volt meggyozd. Viszont tiszteletre melton meggyozd volt abban, hogy a faji aspektust (1939-ben!) kereken elutasitotta. A magyar kulturanak ez a nemes hagyomanya minket is, ma is kotelez! A feltett kerdesre a felszazaddal kesobbi, a nagyobb tudomanyos apparatussal A ^iganykerdesrbT1 vegre maskent... rendelkezo A rostaforgato asszony valasza sem meggyozd. Valoszinuleg nem is lehet erre a virtualis kerdesre a tudomany modszerei, eredmenyei nyoman kimeri'to valaszt adni, nemcsak azert, mert a valasz mindig valtozni fog ugyanugy, mint ahogyan a magyarsag, a kultura is valtozik es alakul, de azert is, mert ez egy erzelmileg teli'tett terulet, melybe mindig, mindenki es mindenkor mast-mast erez bele. Ezert mi most elegedjunk meg Karacsonyi Sandor, a kerdeskort mintegy lezaro, 1939-ben megfogalmazott vegkovetkeztetesevel: „... a mi a magyar kerdeset nem lehet a ki a magyartol fuggetlem'teni. (...) Ki a magyar? Mindenki, aki magat magyarnak vallja es hiszi...“. Ezek utan tegyiik fel a kerdest: „Ki a roma?" Az ismert anekdota figura? Gardonyi Katsa ciganya, Jokai cigany baroja vagy Arany Janosunknak A bajuszban megrajzolt figure? Szoval az a falu szelen valyogviskoban lako ember, akit zsivajgo purdek vesznek koriil es akiket guggolo venasszonyok, hosszuszaru pipaval a szajukban figyelnek? Teny, hogy tarsadalmunk jelentos (?) resze meg ma is csak nehezen tudja kiiktatni ezt a mar regen elavult, romantikus anekdotakbol osszetakolt, tegnapelotti kepet es az ennek megfelelo idegenkedogyanakvo magatartast. Ezt kell vegre a mai valosagnak megfelelden atformalni most, a harmadik evezred kiiszoben. Ez a mi munkank, s nem is keves... Mert mi a valosag? Az, hogy Del- Szlovakiaban az utobbi evtizedekben beallt a romak nagy foku retegezodese, tarsadalmi mobilitasa. Ez a szocialis retegezodes pedig hasonlo az itt elo magyar vagy a szlovak lakossagehoz. Az egyes retegek mennyisegi viszonyftasa azonban erosen elter az orszagos atlagtol. A del-szlovakiai romak zome szakkepesftes nelkuli segedmunkas. Koziiliik azonban mar szamosan lettek szakmunkasok, iparosok, illetve a rendszervaltas utan vallalkozok, kereskedok es az utobbi ket-harom evtizedben ertelmisegiek, tanftok, mernokok es orvosok. Ugyanakkor a rendszervaltas - ugyan nemre, fajra, nemzetisegre valo tekintet nelkul -, de elsosorban eppen a romak legnepesebb szocialis reteget, a kepesites nelkuli dolgozokat erintette a legsulyosabban. Igy lett a romaknak ez a retege - tehat nem minden roma, mert a szlovak, magyar, ruszin stb. Komaromi olvasonk, Balogh Laszlo levelebol idezunk nehany sort: „... A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert programjaban egy szo sem esik a ciganykerdesrol. Nyilvan azert, mert ez kenyes kerdes. Am, ha valamit elhallgatunk, az meg nem jelenti, hogy a kerdes nem letezik. Sot eppen ezaltal csak halmozodnak a problemak. Ezert kerem, fejtsek ki a MNM ciganykerdessel kapcsolatos allasfoglalasat...". Az alabbiakban igyekszunk olvasonk levelere reagalni. Mindenekelott, Szlovakiaban - s ez vitan feliili - van es letezik ciganykerdes, s az is igaz, hogy - mint a tersegben mindenutt - nalunk is egyre „kenyesebb“ a kerdes. Ezt igazolja, sajnos szamos riasztoan szomoru hir is a nem egyszer rasszista indi'ttatasu, eroszakos tettekrol. De pozitfv ertelemben is igazolja ezt kormanyzati intezkedes es ma mar tudomanyos, szociologiai, etnografiai ertekezesek egesz sora is. Ezeknek az ertekelese messze meghaladna lehetosegeinket. A Magyar Nepi Mozgalom programjanak szocialisan erzekeny, humanus jellegebol adodoan kategorikusan elutasftjuk az eroszaknak minden megnyilvanulasat es minden formajat. A mozgalom programja a politika, az ideologia, a gazdasag, az oktatasugy es a kultura kerdeseit minden szlovak allampolgart erintoen elemzi - fajra, nemre valo tekintet nelkul, de nemzetisegre valo tekintettel, lasd peldaul a tarsadalmi nyelvhasznalatban az anyanyelvuseg elvet, az oktatasiigy es a tanftasi-tanulasi eselyegyenloseg problemait stb. Ezeknek a kerdeseknek programunkban javasolt orvoslasat mindenkor egyeztettuk es egyeztetjiik az illeto tudomanyag - tehat a ciganyokkal foglalkozo tudomanyokkal, a sajnos egyelore meg „gyengelkedo“ ciganologia - jelenlegi aliasaval is. Kedves olvasonk levelebol kierzodik egy bizonyos foku tulerzekenyseg. Tobbek kozt peldaul ezt frja: „... annak idejen, amikor arrol volt szo, hogy a romak kinek adjak a szavazatukat, fgertek fut-fat. S az igeretekbdl lett egy nagy semmi..." A polgari demokracia szigoru szabalyai ertelmeben, a valasztopolgaroknak jogukban all megkerdezni az altaluk megvalasztottakat, hogy mit is tettek! Tehat - Balogh urnak ugyan tokeletesen igaza van, de - valaszolni erre a kerdesre nem a mi mozgalmunk az illetekes. segedmunkas is - a rendszervaltas elso szamu karvallottja. Az olvasora bi'zom, dontse el: mennyiben es milyen mertekben csak, vagy csupan ciganykerdes ez, illetve mennyire egy szocialis reteget erinto problema? Nyilvan ez is, az is... Mivel a MNM programjanak a szocialis, az egeszsegiigyi, a gazdasagi, az oktatasugyi stb. fejezetei felolelik a szocialis problemak tartalmat, ezert nem tartottuk es nem tartjuk sziiksegesnek, hogy mozgalmunk kulbn kategoriakent kezelje a ..ciganykerdest". Ennek ugyanis akaratlanul diszkriminativ kicsengese lehetne, vagy lenne. Ezt mar annak idejen Maria Terezia is tudta! Az 1761. november 13-an kiadott rendeleteben megtiltotta a pejorativ cigany elnevezes hasznalatat, s ehelyett az ujmagyar vagy ujparaszt (nemetul Neubauer) megjeldlest kellett hasznalni. Mint tudjuk, meg a csaszari es kiralyi rendelet sem segftett. Nem segi'thetett, mert a rendeletet nem kovette az eloiteletek megszuntetesere tbrekvo tarsadalmi felvilagositas, egy szeleskoru propaganda, mely segi'thetett volna feloldani a ciganysag tarsadalmi kirekesztettseget. A tarsadalmi gyakorlat mindezideig nem nagyon igyekezett feloldani a minden etnikainemzetisegi kisebbseg kardinalis kerdeset: az altalanosfto es eldi'teletes kettdsseget a Ml -, tehat a magyarok. szlovakok, nemetek stb., a „mi“, akik mindig a „jok es igazsagosak, a szorgalmasak es szepek stb. vagyunk" -, valamint az OK - tehat a masok, akik mindig „a rosszak es csunyak, a lustak es gonoszok stb." - kozott. Ezt a koztudatba ivodott, minden kisebbseget tobbe-kevesbe erinto kettdsseget kell a mozgalmunk elnevezeseben is szereplo megbekelessel korrigalnunk. S ennek a legjarhatobb utja - visszaterve eredeti temankhoz -, ha a ciganysagot (is) erinto szocialis es kulturalis problemakat az ossztarsadalmi problemak koze integraljuk, figyelemmel tartva azok specifikumait is. Igy valhat a romakerdes megoldasa most mar nem csak a ciganysag, de mindnyajunk, az egesz tarsadalom iigyeve. A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert ezt a tarsadalomtudomanyok altal is kepviselt nezetet vallja es biztosithatjuk kedves olvasonkat, Balogh Laszlo urat es mindenkit, hogy ezt az allasfoglalast vallalja is.
