Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-25 / 6. szám

Emlekezteto

Marcius 28.

— Szazharminc eve sziiletett Makszim Gorkij szovjet-orosz iro. — Kilencven eve sziiletett Jakoby Gyula festomuvesz.

— Pedagogusnap. Marcius 30.

— Szaznegyvendt eve sziiletett Vincent van Gogh holland festo.

Marcius 31.

— Otven eve halt meg Egon Erwin Kisch riporter-iro.

Aprilis 4.

— Harminc eve oltek meg Martin Luther King, Nobel-bekedijas lelkeszt.

Aprilis 5.

— Kilencven eve sziiletett Herbert von Karajan osztrak karmester.

Aprilis 6. — Otszaztizenot eve sziiletett Raffaello olasz festo, epitesz. —Negyszazhetven eve halt meg Albrecht Diirer nemet festo, grafikus.

— Grendel Lajos szlovakiai magyar iro otveneves.

SZIPORKAK

Akkor jo a tanitas, ha az ember ugy is tesz, ahogy beszel.

(Ignatius)

Hatalmasabb a pelda a szonal.

Tokeletesebben tanulunk cselekedet, mint beszed altal.

(I. Led papa)

A tanito jutalma, hogy sietnek eldadasara, a tanitvany jutalma, hogy elmejeben gyarapszik.

(Talmud)

Abecere tanitod a gyermekeket, Galeotto;

Oktass hajfestest, s folvet a penz mihamar.

(Janus Pannonius)

Mindenki tanulja meg a sajat leckejet...

(Luther)

... minden tokely eldurvul, ha az iskolazottsag nem emeli...

(Gracian)

A tanar is csak ember

A tanitashoz mindenki ert — akarcsak a futballhoz. Hiszen mindenki jart iskolaba, s ha felsofoku vegzettsegre is szert tett, majd ket evtizeden at fuggeszthette szemet a TANITORA. Volt tehat ideje es alkalma is ra, hogy kiismerje ezt a szakmat — igaz, inkabb „alulnezetbol“, nemikepp kiszolgaltatva neki.

Mint minden, a tanari szakma is nagy valtozasokon esett at az utobbi fel evszazadban. Azokat a magyar tanitokat, akik a masodik vilaghaborut kovetoen nem tettek husegeskiit a csehszlovak allamnak, egyszeriien kitelepitettek. Nagy urt hagytak maguk utan, megis: eppen ezzel az urrel erositettek az ugyne vezett gyorstalpaldkon vegzett pedagogusok hivatas- es kiildetestudatat, azt, hogy ez az elsogeneracios tanitogarda ragaszkodjon minden egyes gyerekhez. Ezeket a tanitokat szeretni es tisztelni lehetett: ok meg TAN1TOTTAK, addig magyaraztak, gyakoroltattak az anyagot, mig a legostobabb gyerek agyaban is derengeni nem kezdett valami kis feny. Csak zarojelben jegyzem meg: a mintat — az igenyesseget, alapossagot, emberi tartast — szakmajanak eld, „bekebeli“ tanaraiktol vehettek at, amit aztan rendszervaltas ide, rendszervaltas oda, az „atkosban“ is atplantaltak sajat tanitvanyaikba.

Nem szeretnem idealizalni a kepet, akkor is volt mindenfele tanito, jobb is, kevesbe jo is. Azonban tarsadalmi es anyagi megbecsultseguk biztos, hogy nagyobb volt, mint ma, nem utolsosorban azert, mert rengeteg iskolan ki villi munkat vegeztek, szakkoroket vezettek stb. Mara munkajuknak ez az aga — tisztelet a ritka kivetelnek! — szinte teljesen elsorvadt. A ‘89- es valtozasok ideje ugyanis majdnem egybeesett az elsogeneracios tanarok nyugdijbamenetelevel. Az iskolakon egyszer csak tobbsegeben masodik es harmadik generacios tanarok alkottak az oktatogardat. Ezt a ket

uj nemzedeket az jellemzi, hogy mar egyetemen, foiskolan szerezte meg tanari kepesiteset. Tudassal felvertezve TANIT tehat. Mar ha tanit. Egyfelol: mert egy reszenek nines hivatastudata, nem is szereti a gyerekeket, o az, aki szocialista protekcioval keriilt az egyetemre, s jobb hijan lett belole tanito. Talan illetlenseg pedagogusnap alkalmaval ilyet mondani: jobb lenne, ha az ilyen tanar nem lenne az iskolan, hiszen hozza nem ertese es erzeketlensege folytan gyermekek es kamaszok lelken, onbecsulesen ejt felesleges sebeket. Masfelol viszont: a tanar is csak ember. Sok jol kepzett es ratermett pedagogus hagyta el a palyat az utobbi evekben, mert itt nem latta biztositva csaladja megelheteset. Azt tulzas kijelenteni, hogy hirtelen akartak meggazdagodni, mert nem errol van szo, amikor elhagyvan az iskolat, magancegeknel igyekeznek kamatoztatni nyelvtudasukat vagy biztositotarsasagoknal beszedkeszseguket. A mai tanari fizetesbol ugyanis nem lehet lakast venni, azt fenntartani, gyerekeket etetni, oltoztetni es tanittatni, ami talan ma mar nem volna luxusigeny. A nagymerteku elszivargas miatt is valsagban van az iskola. S a valsagot csak melyiti a pedagogustabor megosztottsaga. Folyik az ideologiai haboru a tarsadalmon beliil, s talan nines meg egy szakma, melyet az ennyire megosztana. A bizonytalan legkornek persze elsosorban a gyermek, a „jdvo nemzedek” issza meg a levet.

Kicsit talan keserure sikeredett tanarkdszdntomet megis azzal szeretnem zami: kivanom, hogy a tanito az iskola falain kiviil tudja hagyni szemelyes, csaladi, tarsadalmi, megelhetesi gondjait, hogy a kerdesre: TANITANI FOG?, egyertelmuen pozitiv valaszt adhasson, mert lesz hoi es lesz meg kit tanitania!

SZOKE EDIT (Toth Lehel illustracids felvetele)