Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-11 / 5. szám

Fizetnek, ha... Gondok a cukorrepa kdriil Lapunk 3. szamaban irtunk a Vagtornoci Sagris mezogazdasagi iizemrol, amely szlova­­kiai meretben kiemel­­kedd eredmenyeket er el. A beszelgetes Hor­­vat Jozsef vezerigaz­­gatoval decemberben kesziilt, es akkor a mernok ur azt vallotta, hogy a cukorrepaert meg nem kaptak meg a jutalekot. Riportunk megjelenese utan ujra rakerdeztem a dologra, mivel kozben ugy erte­­siiltem, hogy a dunaszerdahelyi cukor­­gyar nem mindenkinek fizet. Telefonon hfvtam fel a Sagris Mezogaz­­dasagi Tarsulast, a ve­­zerigazgato helyett Su­­ba Imrevel, az allattar­­tasi reszleg igazgatoja­­val sikerult beszelnem, aki megnyugtatott, hogy a penziiket mind­­jart az ev elejen atutal­­tak nekik... — Belementek a szerzd­­des utolagos modositasa­­ba? — kerdeztem meg. — Igen, belementunk, egy­­reszt mert kellett a penz, mas­­reszt viszont igy is elonyosnek latjuk az egyuttmukodest a cu­­korgyarral — hangzott a va­­lasz. Am Kajtor Pal mernok, az Ipolysagi Mezogazdasagi Uzem elnoke nem igy latja a dolgot, kemenyen harcol a mult ev tavaszan kotott szerzodes betartasanak minden pontjaert. — Miert ragaszkodik annyi­­ra az eredeti szerzodeshez? — Ha vallalnam a szerzo­des modosi'tasat, akkor be­­csapnam az uzemunket mini­mum 350 ezer koronaval. Ugyanis arrol van szo, hogy az eredeti szerzodes­­ben az all: minden tonna cukorrepa­ert 1000 koronat kapunk. Most pe­­dig, miutan ieszal­­litottuk a cukorre­­pat annak rendje­­modja szerint, az­­zal jottek, hogy 100 koronaval ke­­vesebbet szamita­­nak minden tonna­­ert, tehat az ere­deti ezer korona helyett csak ki­­lencszaz jama ne­­kunk. Ilyen elony­­telen szerzodes­­modosftasba nem mentem bele es nem is vagyok hajlando tagi'tani, kovetelem az ere­deti szerzodes be­­tartasat. — De a tobbi mezogazda­­sagi uzem vezetosege ha nem is elonyosnek, akkor igy is kifizetoddnek latja a szerzodes modosi'tasat... — Az en hozzaallasom eh­­hez a kerdeshez nagyon egy­­szeru alapokon all. De hogy tisztabban lassanak, el kell mondanom, hogy a Magyar Nepi Mozgalomnak a mezo­gazdasagert felelos alelnoke vagyok, ez oknal fogva is fon­­tosnak tartom a jogainkert valo kiallast, hogy ne tortenhesse­­nek meg hasonlo esetek. Nem­­csak arrol van szo, hogy a szerzodesbontas szamunkra elonytelen, hanem arrol is, hogy ez az eset precedenskent szolgalhat arra, hogy barki bar­­mikor utolag meggondolhatja magat, hogy jogtalan elonyok­­hoz jusson, ha most engedunk. Bennunket soha senki nem kerdezett meg, amikor arrol volt szo, hogy emelik az uzem­­anyag arat, az alkatreszek arat, a gepek arat, a vegysze­­rek arat es meg sorolhatnam. Miert van az, hogy mindenki rajtunk, mezogazdasagi terme­­lokon akarja elverni a port? — Mit gondol, hozzajut­­nak majd a penziikhdz? — Egyelore tobbszori fel­­szolitasra, szemelyes surge­­tesre sem voltak hajlandoak fi­­zetni. Ezek utan birosaghoz fordulunk, elvegre jogallamban elunk, ahol a megkbtott szerzo­­deseket nem lehet onkenye­­sen, egyoldaluan felrugni. Re­­melem, a jog mellettunk all, es a penzunket hianytalanul meg fogjuk kapni! MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetele) A kultura sorsa es a kbzos Europa Jelentos nemzetkozi esemenynek adott otthont Szlovakia fovarosa 1998. februar 19-en es 20-an. Husz Nyugat- es Kozep-Europai orszag kulturalis miniszterei talalkoztak Pozsonyban, hogy nemzetkozi jel­­legu, globalis szakmai kerdeskbro­­ket vitassanak meg. A nemzetkozi eszmecsere kezdeme­­nyezesevel es megrendezesevel a Szlovak Koztarsasag nemzetkozi ko­­telezettsegvallalasa teljesitesen tul­­menoen bizonyitotta csatlakozasi szandekat is az Europai Uniohoz. Az ertekezlet megrendezesevel hazank lenyegeben az UNESCO korabban meghirdetett programjat tette magae­­va, nemzetkozi kulturszolgalatot telje­­sitett. Az eszmecsere, temait es gya­korlati celjait illetoen, folytatasa volt az 1995-ben a kis es kozepnagysagu eu­­ropai orszagok kultuszminiszterei nemzetkozi megbeszelesenek, s ta­­maszkodott az UNESCO segitsegere, illetve a ketoldali kormany- es tarca­­kozi targyalasok eredmenyekepp ala­­irt megallapodasokra. A nemzetkozi kulturalis forum figyel­­menek kozeppontjaban a kulturalis hagyatek jelenlegi allapotanak es ve­­delme atertekelesenek, nyilvantarta­­sanak, kihasznalasanak es bemutata­­sanak kerdesei alltak. Milyenek az osszefiiggesek a kulturalis hagyatek megorzese es az europai strukturak­­hoz torteno csatlakozasi folyamat ko­­zott? — elemeztek a tarcak vezetoi. Harom temakor fonodott a vizsgalt kozponti kerdes kore: a kulturhagyatek, mint a nemzeti identitas fontos tenyezoje; a kulturhagyatekhoz tartozo kul­­foldre kerult targyak visszaszolgal­­tatasa szarmazasi orszagukba; a kulturhagyatek az integracio fo­­lyamataban. A talalkozo vitaja bizonyitotta, hogy a jelenlegi Europa tobb orszagaban (leginkabb Kozep- es Kelet-Europa­­ban) meg jelenleg is folyik a kulturalis hagyatek megismerese es kategoriza­­lasa. Keresik e hagyatek megorzese­­nek, vedelmenek es melto bemutata­­sanak legmegfelelobb formait. Ezek a torekvesek a jogrend idevonatkozo valtozasaiban is megmutatkoznak. A nemzetkozi tapasztalatcsere ebben a reszkerdesben is potolhatatlan szere­­pet kapott. A konferencia egyertelmu­­en igazolta, hogy osszetett es igenyes nemzetkozi folyamatrol van szo, amely ennek megfelelo orszagok ko­­zotti egyuttmukodest, tapasztalatcse­­ret, a bevalt gyakorlat alkalmazasat igenyli. Igyekezett atfogo valaszt adni arra a kerdesre is, nem hat-e negatf­­van a hivatasos es a helyi kultura at­­alakitasanak folyamata a kulturhagya­tek megorzesere, foleg olyan esetek­­ben, amikor az adott ertekek, kulon­­bozo okoknal fogva, kulfoldre keriil­­tek? A kulturalis tarcak vezetoi pozsonyi ertekezletenek hatarozatai, elfogadott dokumentumai jo alapot jelentenek az elemzett problemakor nemzetkozi osszefogassal torteno eredmenyes orvoslasahoz. DUSAN VAJDA Kajtor Pal

Next

/
Thumbnails
Contents