Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-11 / 5. szám
Fizetnek, ha... Gondok a cukorrepa kdriil Lapunk 3. szamaban irtunk a Vagtornoci Sagris mezogazdasagi iizemrol, amely szlovakiai meretben kiemelkedd eredmenyeket er el. A beszelgetes Horvat Jozsef vezerigazgatoval decemberben kesziilt, es akkor a mernok ur azt vallotta, hogy a cukorrepaert meg nem kaptak meg a jutalekot. Riportunk megjelenese utan ujra rakerdeztem a dologra, mivel kozben ugy ertesiiltem, hogy a dunaszerdahelyi cukorgyar nem mindenkinek fizet. Telefonon hfvtam fel a Sagris Mezogazdasagi Tarsulast, a vezerigazgato helyett Suba Imrevel, az allattartasi reszleg igazgatojaval sikerult beszelnem, aki megnyugtatott, hogy a penziiket mindjart az ev elejen atutaltak nekik... — Belementek a szerzddes utolagos modositasaba? — kerdeztem meg. — Igen, belementunk, egyreszt mert kellett a penz, masreszt viszont igy is elonyosnek latjuk az egyuttmukodest a cukorgyarral — hangzott a valasz. Am Kajtor Pal mernok, az Ipolysagi Mezogazdasagi Uzem elnoke nem igy latja a dolgot, kemenyen harcol a mult ev tavaszan kotott szerzodes betartasanak minden pontjaert. — Miert ragaszkodik annyira az eredeti szerzodeshez? — Ha vallalnam a szerzodes modosi'tasat, akkor becsapnam az uzemunket minimum 350 ezer koronaval. Ugyanis arrol van szo, hogy az eredeti szerzodesben az all: minden tonna cukorrepaert 1000 koronat kapunk. Most pedig, miutan ieszallitottuk a cukorrepat annak rendjemodja szerint, azzal jottek, hogy 100 koronaval kevesebbet szamitanak minden tonnaert, tehat az eredeti ezer korona helyett csak kilencszaz jama nekunk. Ilyen elonytelen szerzodesmodosftasba nem mentem bele es nem is vagyok hajlando tagi'tani, kovetelem az eredeti szerzodes betartasat. — De a tobbi mezogazdasagi uzem vezetosege ha nem is elonyosnek, akkor igy is kifizetoddnek latja a szerzodes modosi'tasat... — Az en hozzaallasom ehhez a kerdeshez nagyon egyszeru alapokon all. De hogy tisztabban lassanak, el kell mondanom, hogy a Magyar Nepi Mozgalomnak a mezogazdasagert felelos alelnoke vagyok, ez oknal fogva is fontosnak tartom a jogainkert valo kiallast, hogy ne tortenhessenek meg hasonlo esetek. Nemcsak arrol van szo, hogy a szerzodesbontas szamunkra elonytelen, hanem arrol is, hogy ez az eset precedenskent szolgalhat arra, hogy barki barmikor utolag meggondolhatja magat, hogy jogtalan elonyokhoz jusson, ha most engedunk. Bennunket soha senki nem kerdezett meg, amikor arrol volt szo, hogy emelik az uzemanyag arat, az alkatreszek arat, a gepek arat, a vegyszerek arat es meg sorolhatnam. Miert van az, hogy mindenki rajtunk, mezogazdasagi termelokon akarja elverni a port? — Mit gondol, hozzajutnak majd a penziikhdz? — Egyelore tobbszori felszolitasra, szemelyes surgetesre sem voltak hajlandoak fizetni. Ezek utan birosaghoz fordulunk, elvegre jogallamban elunk, ahol a megkbtott szerzodeseket nem lehet onkenyesen, egyoldaluan felrugni. Remelem, a jog mellettunk all, es a penzunket hianytalanul meg fogjuk kapni! MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetele) A kultura sorsa es a kbzos Europa Jelentos nemzetkozi esemenynek adott otthont Szlovakia fovarosa 1998. februar 19-en es 20-an. Husz Nyugat- es Kozep-Europai orszag kulturalis miniszterei talalkoztak Pozsonyban, hogy nemzetkozi jellegu, globalis szakmai kerdeskbroket vitassanak meg. A nemzetkozi eszmecsere kezdemenyezesevel es megrendezesevel a Szlovak Koztarsasag nemzetkozi kotelezettsegvallalasa teljesitesen tulmenoen bizonyitotta csatlakozasi szandekat is az Europai Uniohoz. Az ertekezlet megrendezesevel hazank lenyegeben az UNESCO korabban meghirdetett programjat tette magaeva, nemzetkozi kulturszolgalatot teljesitett. Az eszmecsere, temait es gyakorlati celjait illetoen, folytatasa volt az 1995-ben a kis es kozepnagysagu europai orszagok kultuszminiszterei nemzetkozi megbeszelesenek, s tamaszkodott az UNESCO segitsegere, illetve a ketoldali kormany- es tarcakozi targyalasok eredmenyekepp alairt megallapodasokra. A nemzetkozi kulturalis forum figyelmenek kozeppontjaban a kulturalis hagyatek jelenlegi allapotanak es vedelme atertekelesenek, nyilvantartasanak, kihasznalasanak es bemutatasanak kerdesei alltak. Milyenek az osszefiiggesek a kulturalis hagyatek megorzese es az europai strukturakhoz torteno csatlakozasi folyamat kozott? — elemeztek a tarcak vezetoi. Harom temakor fonodott a vizsgalt kozponti kerdes kore: a kulturhagyatek, mint a nemzeti identitas fontos tenyezoje; a kulturhagyatekhoz tartozo kulfoldre kerult targyak visszaszolgaltatasa szarmazasi orszagukba; a kulturhagyatek az integracio folyamataban. A talalkozo vitaja bizonyitotta, hogy a jelenlegi Europa tobb orszagaban (leginkabb Kozep- es Kelet-Europaban) meg jelenleg is folyik a kulturalis hagyatek megismerese es kategorizalasa. Keresik e hagyatek megorzesenek, vedelmenek es melto bemutatasanak legmegfelelobb formait. Ezek a torekvesek a jogrend idevonatkozo valtozasaiban is megmutatkoznak. A nemzetkozi tapasztalatcsere ebben a reszkerdesben is potolhatatlan szerepet kapott. A konferencia egyertelmuen igazolta, hogy osszetett es igenyes nemzetkozi folyamatrol van szo, amely ennek megfelelo orszagok kozotti egyuttmukodest, tapasztalatcseret, a bevalt gyakorlat alkalmazasat igenyli. Igyekezett atfogo valaszt adni arra a kerdesre is, nem hat-e negatfvan a hivatasos es a helyi kultura atalakitasanak folyamata a kulturhagyatek megorzesere, foleg olyan esetekben, amikor az adott ertekek, kulonbozo okoknal fogva, kulfoldre keriiltek? A kulturalis tarcak vezetoi pozsonyi ertekezletenek hatarozatai, elfogadott dokumentumai jo alapot jelentenek az elemzett problemakor nemzetkozi osszefogassal torteno eredmenyes orvoslasahoz. DUSAN VAJDA Kajtor Pal