Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-09 / 5. szám
Kertesznaptar Marcius vegeig I. Most, hogy hamarosan indul az uj „szezon“, feltetlenul erdemes megfontolni, hogy a jovoben mire alapozzuk kisebb vagy nagyobb kertunk termoerejet: a szerves tragyara (istallotragya, hazilag eloallfthatd komposzt) vagy a dragan beszerezheto mutragyakra. Mert talajero nelkiil minden gondoskodasunk mellett csak fele, vagy negyedannyi termesre szamfthatunk, mintha tapanyaggal jol feltbltbtt termdfdldon gazdalkodnank. S nem csupan a termes mennyisege fiigg a talajban levo tapanyagok szintjetol, hanem a noveny ellenallo-kepessege, edzettsege is a sokfele kartevovel es korokozoval szemben. Onmagaban hiabavalo a boseges bntozes, a talajtakaras s mas egyeb beavatkozas is, ha a noveny testebe nem epiilhetnek be a novekedeshez sziikseges anyagok. Arra is ra kellett jon nii nk, hogy nem jo megoldas a novekedes mesterseges fokozasa peldaul nitrogenmutragyaval, lombtragyazassal, mivel az igy kezelt allomany egyedei ugyan egeszsegesek (harsogo zoldnek) latszanak, am szoveteik rendkfviil lazak, ami miatt erzekenyebbek a kiildnbozd fertozesekre. A szerves tragyat (teljesen beerett komposztszeru istallotragya, foldszeru komposzt) tavasszal—a vetest megeldzoen — retegesen kiszorjuk s gereblyevel (0,2— 0,4 m melyen) bedolgozzuk a talajba, vagy pedig a palantaknak elokeszitett gbdrokbe adagoljuk (feszektragyazas). Ez utobbit legeredmenyesebben a paradicsom, a dinnye, az uborka es a csicsoka eseteben alkalmazhatjuk. Alabbi tablazatunkban az egyes zoldsegfelek szerves tragya igenyet tuntethetj iik fel: II. Az osszel ultetett fokhagyma egyik legveszedelmesebb kartevoje a fokhagymalegy, melynek rajzasa — a felmelegedestol fuggoen — marcius masodik feleben varhato. Az ellene valo vegyszeres novenyvedelmet a Basudin 60 EC, a Basudin 600 EW, a Diazinon 60 EC, a Karate 2,5 EC es a Reldan 50 EC 0,1 szazalekos oldataval vegezhetjiik. Az elso harom novenyvedd szert permetkent es beonteskent egyarant alkalmazhatjuk. A legkor 10 C-fokos felmelegedesekor a permetezest azonnal vegezzuk el, s 14 nap multaval ismetelj uk meg. Beontest a 10 C-fok felmelegedest kovetd 14 nap utan vegezzuk, s ne ismeteljiik. Tobb zoldsegfele — peldaul a kaposzta- es a hagymafelek — lombjat, s a gyumolcsok feliiletet is, viaszreteg fedi, sot a vekonyboru rovarokat (peldaul a leveltetveket) viasz (vagy ehhez hasonlo anyag) boritja. Az ilyen feluletet a permetle vizes oldata nem nedvesfti, cseppekke fut ossze rajta es lepereg. A fokhagyma eseteben tehat a permetlehez olyan szereket keverjiink, amelyek a feliileti fesziiltseget csokkentik, s igy a nedvesftokepesseget javftjak. A legismertebb nedvesftoszerek a Citowet,a Triton, a Sandovit es a Nonit, amelyeket a hasznalati utasitasnak megfeleloen 0,025—0,05 %-ban adagolunk a permetlehez. Vigyazzunk, mert a javasoltnal tomenyebb mennyisegti szer perzselest idezhet eld! Szamocasunkban legfontosabb novenyvedelmi teendonk a szamocaatka elleni vedekezes. Ezt a Basudin 60 EC 0,15, a Basudin 600 EW 0,15, a Diazinon 60 EC 0,15 es a Sumithion 50 EC 0,4 szazalekos oldataval realizalhatjuk. Az elso permetezest a riigykepzodes kezdeten, masodikat a viragrugyek pattanasa elott, a harmadikat pedig a szureteles utan alkalmazzuk. A ribiszke legismertebb kora tavaszi kartevoje a ribiszke gubacsatka. Az ellen valo permetezest — Andalin DC 25(0,04); Omite 57 E (0,1); Omite 30 W (0,2) — csak abban az esetben iktassuk be, ha a fiatal hajtasokon levo riigyek koros duzzadasat eszleljiik. Ha a kartevo tamadasa gyengebb, akkor a megtamadott riigyeket egyenkent is eltavolfthatjuk, ha viszont a kartevo intenzfv megjeleneset a tobbeves agakon is tapasztaljuk, akkor a bokrok nagyobb meretu ifji'tasahoz kell folyamodnunk. III. Sandor napjaval (marcius 18.) meg kezdhetj iik az oszibarack metszeset. Az oszibarackfa mindig az elozo evben kifejlddott hajtasokon, a vesszdkon terem, es csak egyszer hoz rajtuk termest. Termokoru oszibarackfainkat ezert evrol evre rendszeresen metszesben—termore metszesben — reszesitjiik. Ennek celja, hogy minden evben gondoskodjunk — a maximalis termeshez sziikseges—jol termo hajtas-, illetve vesszdmennyisegrol. Eloszor a fa vezervesszejet a novekedestol fuggoen a felere, harmadara metssziik vissza. Celszeru a vezerag legfelso oldal vesszejenel elkezdeni es vezeragankent felulrol lefele haladni. Ha az agon kettos vesszot latunk, az also vesszot 2—3 rugyre, a felso vesszot pedig 8—12 riigy felett vagjuk le (1. abra). A 2. abran olyan vesszok vannak, amelyek az elozo evben, az 1. abra szerinti metszes utan alakultak ki. Ilyen esetben a legalso vesszot 2-3 rugyre, a felette levo eroteljes vesszot 8—12 rugy felett metssziik vissza, a megmaradt tobbi vesszot pedig a meghagyott termdvesszo felett teljesen eltavolftjuk. A metszeskor arra kell torekedni, hogy akar egyes, akar kettos vesszoket talalunk a vazagon, azokat ugy metssziik vissza, hogy a rovidre es hosszura metszett vesszok lehetoleg egyenletesen elhelyezve, valtakozva kovessek egymast, mert csak igy kapunk jol elosztottan fejlddo gyiimdlcsoket es eroteljesen fejlddo, szabalyosan elhelyezkedo hajtasokat. Ezt pedig az evente ismetlddo jo termeshozam alapja. Az eroteljesen fejlddo (oszibarack alanyon) allo fak olyan eros vesszoket hoznak, hogy visszametszesiik soran a valtometszes nem alkalmazhato. Ilyen esetben a su'run allo vesszoket kiritkitjuk, vagyis az egymashoz tul kozel allokat tobol kivagjuk, a vazagakon visszamaradt tobbi vesszot pedig valtakozva rovidre es hosszura metssziik. A termdvesszdkon azonban az eddigiekben megadott 8—12 riigy helyett 10—20 riigyet hagyunk meg. Megjegyzendo, hogy ezekben a gyumdlcsbsokben igen lenyeges a nyari hajtasvalogatas rendszeres elvegzese. IV. Lehetoleg meg ebben a honapban fejezziik be a rozsakmetszeset. A rozsat mindig szemre metssziik. Ez azt jelenti, hogy az eves vesszok visszavagasakor a metszesi feliilet mindig egy szem (riigy) folott 5—10 mm-rel legyen. A ferde metszlap a riiggyel ellentetes oldal fele lejtsen. Az ennel hosszabb csonk legalabb a riigyig beszarad, a rovidebb pedig a riigyet is veszelyezteti. Az idosebb agakat es a gyenge vagy elfagyott vesszoket tobol vagjuk ki, ne hagyjunkcsonkot. Ugyancsak tobol vagjuk ki a vadhajtasokat is. Az elfagyott vesszo heja nem zold, hanem barna. Kettevagva lathatjuk, hogy a bel is barnult. Ilyenkor legalabb az egeszseges, nyers szinu belig vagjuk vissza a vesszot, akkor is, ha kfviil esetleg meg egy darabon zold. A rozsak visszavagasakor is tartsuk be az aranyszabalyt: az eros vesszoket hosszabbra (4-5 riigyre), a gyengebbeket rovidebbre (2-3 rugyre) metssziik. A fblosleges, vekony hajtasokat tobol tavolitsuk el. CSIBA LASZLO fepg? K. L. nagyfddemesi olvasonk arra kdr valaszt: mit drtiink a „munkasziineti nap“ fogalma alatt, milyen berre van joga ezeken a napokon a dolgozoknak? Munkasziineti nap alatt a munkajog ertelmeben a munkavallalo tartos pihendsdt drtjiik a hdt folyaman, illetve iinnepek alatt. A het folyaman ez altalaban a szombat es a vasarnap. Az allandd iizemeltetdsu munkahelyeken lehet ez a het mas napja is. Egy ev alatt 104 ilyen nap van. A Munka Torvenykbnyve nem sorolja fel az unnepeket, ez a 241/1993 szamu torvenyben talalhato. Az allamunnepek a kovetkezdk: januar 1., julius 5., augusztus 29. es szeptember 1., a munkasziineti napok pedig: januar 6., Nagypentek, Hiisvethdtfo, majus 1., majus 8., szeptember 15., november 1., valamint december 24., 25. es 26. Osszesen 14 munkasziineti nap van. A torveny felsorolja az un. emleknapokat is, ezek azonban munkanapok. A munkasziineti napokon csak a szakszervezeti szervvel valo targyalas utan rendelheti el a munkavegzest a munkaado. Azon munkakat, amelyeket el lehet rendelni munkasziineti napokon, a Munka Tbrvenykonyv-A szerves tragyara igenyesek Kevesbe igenyesek Igenytelenek kaposztafelek padlizsan fokhagyma karalabe sargadinnye hagyma karfiol kel bab patisszon gbrogdinnye borso paradicsom paprika sargarepa sparga porehagyma petrezselyem uborka rebarbara retek zeller tok fejes salata burgonya csicsoka spenot