Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-09 / 5. szám
Nem hiszem, hogy Csaky Palt, e tanult embert kevelysege,dolyfossege vezette, amikor az Uj Szo 1997. februar 13-an Uraim, milyen jogon? cimu irasaban riaszto peldakent kozze teszi a Megbekeles Alapitvany elnokenek hozza irt levelet es kipecezi annak nyelvi, helyesirasi hibait. Magam se tartanam szuksegesnek a reagalast, hiszen a kozelet embereinek torekedniok kell nyelvunk helyes, hibatlan hasznalatara. Mas dolog, hogy ez a gyakorlatban mennyire sikerul. Ami szolasra kenyszerit, az a cikk felcimenek mindsito hatarozottsaga: Nem mindegy, milyen emberek akarjdk kozeletiinket irdnyitani. Ezt koveti Csaky, ugyancsak ellenkezest nem turo itelete: ,,A stilus maga az ember, mondja a regi bolcsesseg. “ Ez ugyan valoban regi bolcsesseg, de itt a stilus szo nem csupan az ember irasos megnyilatkozasaira vonatkozik, hanem az egyen emberi magatartasara, vagyis tobbek kozt arra is, hogy Csaky mikent reagalt a hozza irt levelre. Mcrt ez viszont dt minositette, mivelhogy ilyen a stilusa! Talan nem art feleleveniteni, hogy a szalloigeve valt hires mondas George de Buffontb\ szarmazik, aki 1753-ban elhangzott hires akademiai szekfoglalojaban hasznalta eldszor, es azt jelenti, hogy „ az ember, a muvesz, az ird egyenisege, szemelyisege, jelleme azonos stilusdval, s abban fejezodik ki teljesen Buffon a fejtegeteseben arrol is szolott, hogy ,,a halhatatlansdg nem az ismeretek bosegen, nem a nagyszeru tenyanyagon, az iijszerusegen alapszik...," hanem „ ha emelkedett, nemes, kivdlo, akkor biztositja az utokor csodalatat. “ Es itt nem art, ha a magyar multbol is felemlitunk egy pcldat, Veidezett, nyelvileg hibas level irojara, a Megbekeles Alapitvany kuratoriumanak elnokere. A kerdes tehat valojaban igyhangzik: iranyithatja-e egy magyar kulturalis alap kuratoriumanak munkajat egy olyan ember, aki „szarvas hibakat“ Ertelmisegi gog? res Peter iroi, emberi peldajat, akit nemreg iinnepelt a magyar kultura es irodalom sziiletesenek 100. evforduloja alkalmabol. O irta egy magyar nyelveszhez leveleben (1954), amikor az iroi stilusat elemezte: „... tisztdra a nyelverzekem vezetett mindmostandig, es meg ma sem tudnek egy nehez kormondatot elemeire bontani... Ezert van, hogy bizonyara sok nyelvtani hiba van az irdsaimban, de ezt nagyon kevesen veszik eszre a laikusok koziil, a nyelveszeknek meg nines bdtorsdguk eszrevenni. Nem csak azert, mert tisztelik a tekintelyeket — sokszor ez is megvan —, hanem elsosorban azert, mert ok mar konyitanak valarnit a nyelvhez es tudjak, hogy az milyen bonyolult szovodmeny, hogy mennyire tulndvik a nyelvi kifejezesi lehetosegek irokndl is, a nepnyelven is a mar eddig feldllitott szabdlyokat. “ Veres Peter szavaival be is fejezhetnem valaszomat, ha Csaky Pal irasanak felcimeben ne lenne ott a mindenkeppen diszkriminalo, serto, mar-mar tisztogatasra felszolito felhang: Nem mindegy, milyen emberek akarjak kozeletiinket iranyitani. E megallapitas ugyanis felreerthetetleniil visszautal a mar ejt a leveleben, vagyis nem tud szoban es irasban tokeletesen magyarul. Csaky ugyanis igen hatarozottan igy fogalmaz: „Felreertes ne essek, a fenti megallapitas nem csupan a Megbekeles Alapitvdnyra vonatkozik; ha egy Csemadokvagypdrtvezetotdl kapna bdrki hasonld szintii levelet, azt is kotelessege volna szovd tenni. Nagyon nem mindegy ugyanis, milyen emberek formdlnak igenyt arra, hogy kozeletiinket irdnyitsdk.“ Kemeny szavak, indulatosak. Alig kiilbnbbznek az allamnyelv kovetelmenyeit vedelmezo feliigyelok, avagy ahogy Csaky nevezi, „nyelvrcnddrdk“ dorgedelmeitol. Meg a fenyegetes, a biintetes is ott van: „Nagyon nem mindegy ugyanis, milyen emberek formalnak igenyt arra, hogy kozeletiinket iranyitsak“. Mert ugyebar ilyen emberek, akik nem ismerik tokeletesen a magyar nyelv szabalyait, nem iranyithatjak. Lam, lam az indulatos, gyiilolkodo, vegig nem gondolt szavak hova vezetnek. Hova vezethetnenek! Magyar terfeliinkon csakis a magyar nyelv szakvizsgazott emberei iranyithatnak kozeletiinket. Ez aztan a demokracia, egyenjogusag! Aki a magyar nyelvnek nem avatott tudoja, nem vegzett egyetemet, nem ertelmisegi, nem rughat labdaba. Az se rughat labdaba, aki mondjuk nem vegzett magyar iskolakat, mert bar magyamak vallja magat, irasban nem ismerheti tokeletesen a magyar nyelvet, csupan masodrendu magyar! Nem tudom es nem is kutatom, hogy Csaky vegiggondolta-e mindazt, amit papirra vetett. Bizonyara csak az indulatok vezettek a tollat. Csakhogy egyediil az indulatok, tulfutott erzelmek sem az ujsagirasban, sem a politikaban nem jo tanacsadok. Meg akkor se, ha Csaky csupan arra lett volna kivancsi, hogy a Megbekeles Alapitvany mire kolti a Pro Slovakia Alaptol kapott tamogatast, ahogy o fogalmaz „a mi adonkat? S milycn jogon?“ Csaky bizonyara elfelejti, hogy az a „mi“ adonk is, es valojaban azert indulatos, hogy a penzt nem „o“ avagy „ok“ osztjak, mint azelott, hanem egy arra hivatott allami intezmeny. Ennek az intezmenynek, alapnak a Megbekeles Alapitvany evente rendesen elszamol a kiutalt penzekrol. Mi tobb, ezt nyilvanossagra is hozza. Ezt fogja tenni az 1996-os ev vegso elszamolasaval is. Jo lenne, ha masok is ezttennek, hiszen nem csupan a Megbekeles Alapitvany reszesiil a Pro Slovakia Alap tamogatasaban. De meg inkabb kivanatos lenne, ha a mas allambol, mas allam adofizetbinek penzebol erkezett tamogatasok felhasznalasa is attekinthetoen nyilvanos lenne, hiszen ott a torvenyes eloirasokon tul az illendoseg is igy kivanna. Marpedig az illendoseg a parlamenti torvenyeknel is erosebb torveny. SZOKE JOZSEF A baratsag csonka hidja lendiilesetjelenthctne, egymas jobb megismereset szolgalhatna a hid. Nem beszelve arrol, hogy az Esztergom komyeken elo szlovakok a parkanyi szlovak iskolaban is tanulhatnanak... A cikk iroja szerint magyarositasi, sot mi tobb, hadaszati celokat szolgalna a Maria Valeria-hid, ezert Isten ments, hogy felepiiljon, inkabb vesszen el. Ha valaki lehet gatlastalan (marmint a cikk iroja, Kadacik ur), az meg nem jelentheti azt, hogy egy, a kormanyhoz kdzelallo sajtoorganum, marmint a Slovenska Republika ilyen eszmefuttatast le is kozoljon, melyet inkabb „amokfutasnak“ titulalhatnank. Meciar es Horn nyilatkozataibol gyakran kitunik, hogy Europaba csakis a baratsag hidjai vezetnek. Ezt a celt es nem mast kell hogy szolgalja (keriiljon, amibc kcrii!) a MariaValeria-hid, a jovdben talan a baratsag nem csonka hidja is. DR. SZIEGL FERENC A nemzetkozi nonap alkalmabol tisztelettel es szeretettel koszontjiik a szlovakiai magyar szebbik nemet! A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert Orszagos Eloljarosaga Mily kdnnyii is az drdbgot a falra festeni! A minap, lapozvan az egyik napilapot, a Slovenska Republika februar 22-i szamat, meghokkentett egy cim: Az irredentizmus hidja. Eldkaptam gyorsan amagyar, a szlovak, sot meg a regi Mayer-fele nemet nyelvii lexikont is, hogy kideritsem, vajon hoi, melyik orszagban, melyik folyon van ez a hid. Talalkoztam Erzsebet-, Arpad-, Karoly-, Uj-, Oreg-hid, A duklai hdsok hidja stb. nevekkel a Dunan, a Tiszan, az Elban, de Az irredentizmus hidjaval sehol. Raszantam magam, hogy elolvassam a cikket. Csodak csodaja: a Parkanyt Esztergommal bsszekotd valamikori Maria Valeria-hidrol, jelenlegi statusaban hidroncsrdl volt benne szo, s ennek felujitasarol. Szo mi szo, esunya dolog, hogy a szazadok ota egymas mellett elo nepeket, ma orszagokat bsszekotd hidat 53 ev ota, a technika korszakaban nem vagyunk kepesek helyreallitani — persze nem muszaki okok miatt, ami csak fokozza a szepseghibat —, hogy az emberek, szlovakok, magyarok es egyeb erre jarok futybreszve, mosolyogvajarjanak-keljenek at a Duna egyik partjarol a masikra. A kereskedelem, az idegenforgalom fel-Tiiske
