Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-03-09 / 5. szám
Kulonbseaek a ket nem kozott a foglalkoztatas szemszogebol A nok erzekenyebbek es gondosabbak Outi Ojala asszony finn parlamenti kepviselo. Ezenkivul a noket erinto kerdesekkel foglalkozo szakember. Elsosorban a hazajaban elo nok helyzetet es munkahelyi beosztasatvizsgalja. Elbeszelesebol sok erdekeset es a kozep-europai ember szamara sok kulonleges dolgot tudtunk meg. Finnorszag fejlett es halado eszak-europai orszag. Europa kapitalista orszagai kozul az egyik legfejlettebb. Kozismert teny az is, hogy a nokerdest errefele magasabb fokon kezelik, mint barhol masutt a vilagon. Tevednenkazonban, ha azt hinnenk, hogy itt a ferfiak es nok teljes egyenjogusaga lenne ervenyben. A valos helyzet egeszen mas. A kuldnbsegek elsosorban a termeszeti adottsagokbol kovetkeznek. A nok erzekenyebbek es gondosabbak, mint a ferfiak, ezert jobbara olyan hivatast valasztanak, amely feltetelezi termeszetes hozzaallasukat. Peldaul az oktatas es az egeszsegiigy teren tobbnyire nok dolgoznak. A ferfiak a muszaki iranyzatokban vannak tobbsegben, s munkajukert altalaban magasabb bert kapnak, mint a nok. Ez sok esetben akkor is ervenyes, ha egy no es egy ferfi ugyanabban a szakmaban ugyanolyan beosztasban dolgozik. Az ok tobbnyire az, hogy a ferfiaknak altalaban magasabb szintu a kepesitesuk, ami viszont nem jelenti azt, hogy a nok kevesbe lennenek ratermettek. Inkabb arrol arulkodik, hogy a hazassagkotes utan a nok felesegi es anyai kotelezettsegeik miatt lemaradnak a kulonfele munkahelyi lehetosegekrol es foleg a tovabbkepzesekrol, mig a ferfiak (termeszetesen a csalad tamogatasaval) boven kiveszik reszuket a karrierepitest biztosfto lepcsofokok megmaszasabol. —Az egy enjog u sag egyenlo feladatokat es egyenlo jogokatjelent—mondja Outi Ojala. — Azt akarjuk elerni, hogy valdban egyenlo jogaink legyenek, de ez csak akkor lesz lehetseges, ha a munka, a tapasztalatok, ismeretek es mas emberi ertekek egyenlo elbiralas ala esnek a ferfiak es a nok eseteben, ha a tarsadalom egyforman komolyan fogja venni oket. Ez idaig nemigen sikeriil ezt a szemleletet a gyakorlatban megvalositani. A harmadik helyen Finnorszag az elso europai orszag, ahol a nok 1906-ban valasztoi jogot kaptak. Jelenleg a finn parlamentben 200 szek van, ebbol 67-et nok foglalnak el. Az ezelotti valasztasi idoszakban meg jobb volt az arany (marmint a nok szemszogebol), akkor 77 nd dolgozott parlamenti kepviselokent. A jelenlegi 33,5 szazalekos arany Finnorszagot e tekintetben a harmadik helyre helyezi a vi lag orszagai kozott. (A mi parlamentunkben 22 nd van jelen, ez a kepviselok 14 szazalekat jelenti.) Finnorszag kormanyaban 11 a ferfiak es 7 a nok szama. Nd all a kulugyi miniszterium, a penzugy, a vedelem, kozlekedes es tavkozles, a munkaugy es szocialis kerdesek, valamint az egeszsegiigy elen. Onkentes tevekenyseg A finn nok tobb mint egyharmada tagja valamilyen onkentes noszervezetnek. S mivel ezeknek a szervezeteknek mar jo ideje egyre nagyobb a hatasuk a tarsadalom torteneseire, a politikai partok egyre tobb nd nevet tuztek fol jeloltlistajukra. A noszervezetek aktfvan tevekenykednek tobbek kozott a szocialis szferaban. Szocialis segelyszolgalatok letesiteset kezdemenyezik, egyuttmukodnek a szocialis rendszer mas teruletein is. Nemreg szeleskoru kampanyt indftottak a munkaltatok megvadolasara, akik — elsosorban a maganszektorban—diszkriminaljak a nddolgozokat. Peldaul leepites eseten foleg noket bocsatanak el, s a noknek altalaban kevesebb bert fizetnek. S ezt a noszervezetek nem nezhettek tetlenul. Finnorszagban a munkavallaldknak csaknem a fele nd. Korulbelul 60 szazalekuk a szolgaltatasok teren dolgozik. A munkanelkuliseg veszelye mindig is jobban sujtotta a noket, mint a ferfiakat. A nok ket harmadanak legmagasabb fizetese megegyezik a ferfiak ketharmada legalacsonyabb fizetesevel. Ezek a tenyek kenyszerftettek a parlament notagjait, hogy szovetkezzenek, s nyilvanosan szoljanak a noket erinto komoly kerdesekrol. Tulajdonkeppen onkentes plusszmunkarol van szo. Minden part kepviselteti magat a csoportosulasban. S bar aktivtevekenyseget fejtenek ki, megis elhangzanak a kozvelemeny reszerol olyan kerdesek, hogy vajon mit teszneka nokert, s hogy egyaltalan tehetnek-e valamit kiilonfele iranyzatu partok kepviseloi egy csoportban. — Igyekszunk bebizonyitani, hogy valos megoldasokat keresunk. Fo tevekenysegunk kulonfele szeminariumok es vitak szervezeseben meruit ki—termeszetesen, aparlamentenkfvul. Konkret eredmenyunk peldaul, hogy sikerult elernunk a nokkel szemben elkovetett eroszak csokkenteset, amirol azelott nem is beszeltek mifelenk. Sot, felvettuk a hazassagon beluli eroszak kerdeset is, s kideriilt, hogy ez a tabutema is komoly orvoslasra szorul. Megalapozott hozzaszolasokat tettunk a csaladvedelmi es az oktatasi torvenyhez. Ugy gondolom, megtesszuk, amit tehetunk. Neha azonban ugy tunik, hogy a tulsagosan nagy elvarasoknak nem tudunk eleget tenni—magyarazza Outi Ojala. A nyolcvanas evek vegen Finnorszagrol mint Eszak Japanjarol beszeltek. Bekovetkezett azonban a gazdasagi leepules, a bankszfera valsaga, s ezt a munkanelkuliseg rohamos novekedese kovette (jelenleg 18 szazalekos a munkanelkuliseg Finnorszagban). Erdekes, hogy mostanaban magasabb a munkanelkuli ferfiak szama, mint a noke. Ennek is megvan a magyarazata: a ferfiak nem hajlandok alacsonyabb berert dolgozni, ami'g a nok szinte megszoktak, hogy munkajukat alulertekelik. Szlovakiaban a munkavallalok fele nd... A magas munkanelkuliseg is arra osztdnozte a noszervezeteket, hogy osszefogjanak. A nok hamar rajottek, hogy kulon-kulon aligha erhetnek el barmilyen eredmenyeket. Az egyes csoportosulasok politikai vagy egyeb szemlelete lehet ku- Ibnbozd, de a noket erinto kerdesekben egyforma erdeket kepviselnek. Legyen szo tehat akar baloldali, szocialdemokrata vagy keresztenyi iranyzatrol, a fo gondok mindenutt megegyeznek. FIALA ILONA (A szerzo illusztracios felvetelei)
