Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-23 / 4. szám
Norvegiaban sokkal erdsebb a szakszervezeti mozgalom, mint barmelyik mas euro* pai orszagban. Ez nem egyik naprol a masikra alakult ki. Legalabb otven evvel ezelott tudatositotta a kormany, a munkaltatok 6s a munkavallalok, bogy kblcsbnbsen egy* masra vannak utalva, s tiszteletben kell tartaniuk egymas 6rdekeit, egy6bk6nt nem k6- pesek komoly eredmdnyeket eidrni. eredmenyben ezt lattak be a munkaltatok is, hogy az elmult 20 evben, amiota ezt a modszert ervenyesftjuk, jelentosen csokkent Norvegiaban a munkakeptelenseg, mas szoval a betegallomanyban levo dolgozoknak folyositott tappenz osszege. A kisgyermekes norveg szulok is hasonlo elonydket elveznek. Mindket szu-Ezt a tenyt nalunk is tudatosftjak az erdekkepviseletet tagjai, csak eppen nem kepesek a tenymegallapftason, illetve az elmeleten tullepni. Norvegiaban tettek kovettek az elhatarozast, lassankent programma valt a haromoldalu kapcsolatok erositese. S tagadhatatlan, hogy ebben elsosorban a szakszervezeteknek volt es van tovabbra is dontd szerepe. Szinte lehetetlen lenne felsorolni mindazokat a vivmanyokat, amelyeket a szakszervezetek kiharcoltak a dolgozok szamara. Ezuttal csak egyet vegyunk szemugyre, espedig a szocialis szfera egyik fontos pontjat kepezo betegallomanyt. A norveg torvenyhozas rendszereben rogzftettek azt az elvet, melynek alapjan a betegallomanyban levo dolgozonak jaro tappenzt reszben a munkaado, reszben az allam folyositja. Ez a rendszer biztosi'tja, hogy a beteg akar egy even at reszesulhet ilyen tamogatasban. Betegallomany idejen — Norvegiaban Az elso 14 napra jaro tappenzt a munkaado teriti, a tobbit az allami betegbiztosi'to. A tappenz a betegallomany elotti negy het keresetenek felel meg. A valosagban ez azt jelenti, hogy a beteg munkakeptelensege soran havonta a teljes fizetesenek megfelelo osszeget kapja tappenzkent. Mindezt Aud Solveig P. Malmedal es Svein-Erik Simenson mondta el, akik a Norveg Elelmiszeripari Dolgozok Szakszervezetenek alkalmazottai. — Az emlitett betegbiztositasi rendszer erdekessege — magyarazza Aud Solveig P. Malmedal — az ugynevezett szemelyes jelentes. Ennek alapjan betegseg eseten harom napig tavol maradhat a dolgozo munkahelyerol. Annyit kell csupan tennie, hogy irasban kbzoljemunkaadojaval: beteg, s ezert harom napon at nem jelenik meg munkahelyen. A jelentest, termeszetesen, mihamarabb el kell juttatnia kozvetlen felettesenek. Ehhez az irasbeli nyilatkozathoz nem szukseges orvosi igazolast csatolni. A jelzett harom napra a munkaado kbteles a dolgozo teljes beret folyositani. Ismerve hazai viszonyainkat, azonnal felmerul bennunk a kerdes, hogy a norveg allampolgarok nem elnek-e vissza ezzel a lehetoseggel. Nos, a statisztikai adatok arrol tanuskodnak, hogy a dolgozok a tele aranyban sem elnek ezzel a jogukkal. Abban az esetben viszont, ha valaki egy even belul negy szemelyes jelentest juttat el munkaadojahoz, akkor felettese az elkovetkezo hat honapra megfoszthatja ot ettol a jogatol. S ha ekozben megbetegszik, akkor orvosi lelettel kell igazolnia tavolmaradasat. —A harom jelentest az utobbi idoben nagy nyomasnak tette ki a munkaltatok kepviselete — magyarazza Svein-Erik Simenson. — Egy napra akartak csokkentenia betegseg miatti tavolmaradas lehetoseget. Sokat targyaltunk ez ugyben, mig vegulsikerultmegvedenunkaz eddigi allapotot. Fo ervijnk az volt, s veglo evente 10 napot (egy utt tehat osszesen 20-at) tolthet otthon 12 even aluli beteg gyermekevel. Ezeket a napokat szinten jelentessel tudatjak munkahelyukon. Ket gyermek eseten osszesen 30 napot merithetnek a szulok betegapolas cimen. Itt az a kerdes merulhet fol, hogy elegendo-e ennyi nap a beteg gyermek apolasara. Beszelgetotarsaim szavai szerint ennyi valoban eleg. Ezt is a statisztika tamasztja ala: keves csalad el a megszabott napok kimeritesevel. Vannak azonban egyedi esetek, amikor a gyerekbetegesebb az atlagnal. Ilyenkor a sziild szemelyesen targyal ez iigyben munkaadojaval, aki esetleg orvosi igazolas alapjan tesz eleget keresenek. Azonban semmi esetre sem kerul egy norveg csalad anyagilag hatranyosabb helyzetbe, ha gyermeke gyakrabban beteg. Az emlitett vivmanyokat mi is szfvesen elfogadnank. Bartisztaban vagyunk vele, hogy a norveg betegbiztositasi rendszertol nagyon messze vagyunk, azert vagyakozhatunk ra, hogy valamikor mi is elerunk oda, ahol most ok tartanak. FIALA ILONA (A szerzo felvetelei) Az elso bdl6nyp£rt Szlovakiaba — Putifart, a bolenybikat es tehenet, Pumerkat —1957 elejen Lengyelorszbgbol hoztak, es a tbtralomnici vadaskertben kaptak otthont. A rakdvetkezo esztendoben ujabb europai par (Byeryeg ds Byeglinka) erkezett a volt Szovjetu nibbol; ezuttal uj otthonukat, a 140 hektdrnyi, bekeritett kistapolcsanyi rezervatumban jeloltek ki. A tatrai rezervatumot1963-ban felszamoltak, es az allatokat Kistapolcsanyba szdllitottdk, ahol a feltetelek jobbnak bizonyultak. Az azbta Kistapolcsanyban vilagra jott bolenyekbol jutott Europa sok-sok rangos allatkertjebe egy-egy peldany. Eredetileg a kistapolcsanyi rezervatumot 12—15 boleny tartasara es ellatasara terveztek, amde a fokozott gondoskodasnak koszbnhetoen a szaporulat joval nagyobb volt. 1995-ben szamuk megkozelitette a harmincat. Ezert kerult sor a bolenyek hi vatalos es nyilvanos vadaszatara. Mindezekrol Jancsovics Laszlb erdomernbkbt kerdeztuk. — Ugy tudjuk, a bolenyek vedett allatok... — Igen—kezdte mondandojat a fiatal erdomernbk—, de a fokozott vedelem es gondoskodas az evek folyaman tulszaporodast eredmenyezett. Ezert kellett betervezni a bolenyek eladasat es vadaszatat. Az elmult esztendoben nyolc boleny kiloveset terveztuk es ejtettuk meg. Negynek aranyermes volt a trofeaja, kettonek pedig bronz. — Gondolom anyagi szempontbol is emlitesre melto a bolenyvadaszat? — Bizony, nem kis osszegrol, koronara atszamitva millios bevetelrol van szo. — Mi a helyzet az iddn? —Allomanyunk tizennyolcra csokkent a mult evi vadaszatok utcin. Az idhn is nyolc boleny elejtesdt terveztuk. Kettot mar elejtettek: a nagyszombati Majovsky ur es fia volt a szerencshs vaddsz, ma pedig Peter Krashansky urat varjuk... A beszhlgeths Jancsovics Laszlb irodajaban zajlott, ahonnan a bolenyrezervdtum fele vettuk utunkat. A vadaskert Zsikva falucska felett, a Tribecs erdorengetegeben fekszik. A hotol megtisztitott erdei uton haladtunk, kbrulottunk zuzmaraval boritott fak jeleztek, hogy januar derekan meg kemenyen tart a tel. Nem sokkal utanunk a vadasz es kiseroi is megerkeztek. Rovid eligazitas utan Anton Marko vadaszmester vette gondjaiba Krasnansky urat, mert kfseret nelkul nem biztonsagos a vadaszat. Atleptek a bblenyrezervatum keriteset es egy tavoli, negy tagbol allo csapat fele haladtak a kaptatbn. Onnan mar csak tavcsovel figyelhettuk a “bolenyszafari” tagjait es a kiszemelt—egyre tavolodo — Szio nevu bolenybikat. A bika megalit egy pillanatra, a vadasz vallahoz emelte fegyveret es a durranastol visszhangzott az erdo. Am Szio ballagott tovabb, es a masodik lovesre kapott csak vagtara, de ekkor mar tarsai is csatlakoztak hozza. Nehany perc mulva a kerites elott futottak el, szinte ereztuk parolgo leheletuk meleget: Szio vagtatott az elen, sertetlennek tunt. A harmadik loves utan viszont megroggyant, es leomlott a feher hora. MOTESIKY ARPAD (a szerzo felvetelei) Aud Solveig P. Malmedal Svein-Erik Simonsen Bolenyvadaszat Kistapolcsanyban
