Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-01-12 / 1. szám

Gy artotta a mun­­kait: verset, ropiratot, nap­lot (1848-as elmenyeirol), va­­daszelmelkedest, cikket, pe­­dig volt ugy, hogy a kinyom­­tatott konyvpeldanyokat csomagolopapfrnak kellett eladni. A kritika rendszerint hallgatott, az irodalmi tarsa­­sag pedig elutasitotta a poeta penzsegelyt kero levelet. Az utolso romantikusnak es az elso modernnek szoktuk te­­kinteni dt a magyar iroda­­lomban - felreismert zseni­­nek, akirol kora eppen azert nem vett tudomast, mert az ismert versformakban isme­­retlen gondolatok feszengtek. Az irodalmi kozemlekezet­­ben a horihorgas nagy maga­­nyos kepe el rola, aki atsetal­­ja a szazadforduld elotti evti­­zedet az Eiked vendeglo meg a Nagykonit kozott, s aki elobb-utobb mindenkit elmar magatol. (Nota bene: szikar, konok, fiatal hivei koziil nem egy hasonlo formaban, elszi­­getelten tengeti majd az ele­tet, Zempleni Arpad peldaul, akit a turanizmus megalapi­­tdjanak tekintettek.) Nem tudjuk pontosan, mennyi az igazsag ezekben a mitoszokban. A Vajdat igen jol ismero Palagyi Lajos szerint a kblto udvarias es elozekeny volt, sot effele, meghok­­kento meghatarozasokat olvasha­­tunk a Palagyi-fele jegyzetekben: „A legtokeletesebb jellemu pol­­gar, a hazias erenyek legmintasze­­rtibb kepviseloje nem lehet oly pontos, rendszereto, megbizhato s minden probat, kisertest kiallott peldaszeru ember, amilyen a dicso­­iilt volt. Nem azert vonta ki magat a tarsas erintkezesek alol, inert szabados eletet klvant folytatni, hanem azert, mert tokeletes jelle­­mevel ossze nem fert az erdektarsulas.“ A „szabados eletet elo“ vadja - Szaz eve halt meg Vajda Janos meg ebben a negativ formaban is - valoban szinte ironikus fenyben tiinteti fol a jelenseget. A szkema Ignotusnak Vajda halalakor irott foljegyzeseben, ez esszerangu nek­­rologban bomlik szet ismet: az e szovegben kirajzolddd kep lattan azon kell toprengeniink, mennyi­­ben kiildnb Vajda a kozepszernel. „Erdekes fo, amely megsem kap meg, szep ferfi, aki megsem tet­­szik, langelmet ragyogo homlok, mely alatt ket gyanakvo kis szem­­ben pislog a korlatoltsag. S azok a kicsinyes zsembeskedesek, me­­lyekkel legmagasabb roptu elmel­­kedeseit teleszotte! Ilyen lehet a sas, mely mialatt a felhokben jar, a gyomrara gondol.“ Hiaba kifejezd a kep, hiaba pon­tos esetleg a megfigyeles - amelyet azert ne tekintsiink olyan elvont­­nak: Krudy szerint peldanak oka­­ert a kblto naponta haromszor ebe­­delt (de hat mindenki mashol pro­­balja levezetni a fesziiltseget) -, Vajda itt nem tunik atlathatatlan, megoldhatatlan gondoktol rancolt sziklaszirtzseninek. Pedig volt - megpedig kettos - oka a tudatha­­sadasra (bar ugy tudjuk, hogy min­den csak raepiilt arra, amit a bol­­csobol hozott). Ferfikoraban erte mindketto, akkor, amikor visszatert a szabadsagharcot - melybe kozle­­genybol verekedte elore magat ka­­pitannya- kb veto kenyszersorozas­­bol, olaszorszagi katonasorabol. „Onbke lett az orszag, a hatalom es dicsoseg. Onok osztogattak koz­­hivatalt, dicsoseget, jutalmat. Onok mint politikai »szentszek« szortak az anatemat, a nepszerut­­lenseg atkat azokra, akik onbknek nem engedelmeskedtek.“ A P. Naplo szerkesztoje, B. Ke­­meny Zsigmond Urnak clmu szo­­vegben, amelyben egyebkent - nem tudom folfogni, mi okbol - ugy beszel az agrolszakadt Ke­­menyrol, a szazad legnagyobb ma­­gyar irdjardl, mint csaszari ara­­nyakkal belelt dolmanyu gazem­­berrol es ripdkrdl, s azt mondja, hogy a Deak-part hajtovadaszatot rendezett ellene, irja ezt is: „Re­­szemrol nyugodt lelkiismerettel mondhatom el, hogy amikor mo­­dom es alkalmam volt, szereny te­­hetsegeimet a meggyozodesem szerint jobb iigynek szenteltem.“ Ha verseit oly mertekii kozony fogadja, hogy egyik munkajarol o maga kenytelen alneven kritikat ir­­ni, politikai ropiratai annal diihod­­tebb hullamokat vernek - kier­­demli veliik a Habsburg-berencseg vadjat. A passzivitas mogbtt meg­­huzbdo nemzeti, nemzetkarak­­terologiai hibakat tuzi tollhegyre, emiatt valik a tarsadalom hangado­­inak szemeben ellensegge s - rop­­pant tanulsagos eset - ezert kell Becsbe mennie s a helyterto­­tanacsnal allast vallalnia. Ezzel viszont igazolja a vadakat. Pedig e tarsadalmi eloiteleteket nem o fe­­szegeti eldszor. Annyi elodje volt a 48-as bukas utan, s oly nagyok, hogy egy komoly szovegelemzd, Oltvanyi Ambrus szerint meg ere­­deti politikai gondolkodonak sem tekinthetjuk dt. Igaz, o az, akinel a szellemi ellenallas indokai kovet­­kezetesen polgari gyokeruek, fo­galm i szinten is. Szerelmi tortenete kozismert. Nem pusztan Gina visszautasita­­sat, hanem az imadott nd vallalt sorsat ugyan, de a vilagszellemen ejtett gyogyithatatlan sebnek tekin­­ti. Evekkel kesobb ott all a herce­­gi palota ama termeben, amely Gina es az arisztokrata aktusainak szintere lett. „ Az orokkevalosag napja Mintha megallott volna itt: E percet elem szakadatlan, Agyamban ez a jelenet Kering sziinetlen, valtozatlan, Mint befagyott emlekezet. “ Politikai teren Vajda olyan, mint egy ket evtizede oly nepszeru ame­­rikai regeny hose: a pontos, am for­­ditott barometer - mindig ponto­san tudja, mit kell mondania, csak eppen tiz evvel korabban vagy tiz evvel kesobben mondja ki. Az el­­sok kozott beszel a Kiegyezes sziiksegessegerol, utobb 6 tamad­­ja legkimeletlenebbiil annak meg­­valosult formait. Bizonyara azert is, mert 6 maga kimaradt belole, de meg inkabb azert, mert nem velet­­leniil maradt ki. Noha magatarta­­sa nem kinal puszta altemativakat, s ezert nem hivatkozasi alap ko­­runkban, lathatjuk, hogy e teren al­­laspontja egyertelmu: „Nagy vetek, valamely meg­­gybzodest, melyet tisztanak er­­ziink, kimondani nem merni azert, mert attol feliink, hogy az talan nem talalkozhatnek a kozvele­­mennyel. Sokszor azutan elhallgat az et­­tol felo oly nezet is, melyet ha ki­­mond, talan megis a kozvelemeny a magaeva tette volna. Ez nem hazafisag, hanem onzes, mert a velemenykimondassal nem a hazat, de sajat magunkat feltjuk, nepszerusegiinket, mely a mienk, s melyet sok nagy hazafi javara, sot a haza eleteert sem tud folaldozni.“ S egy korabbi megjegyzes 1861 szeptemberebol: „Hizelegni a nemzetnek, aljasabb - mert vesze­­lyesebb - dolog, mint egyes em­­bernek hizelegni.“ Eppen szaz eve deriilt ki, hogy ezt a fesziilt, tengodo, maganyos, s talan pozokba forduld eletet, amelyben folyton, de legalabbis 1858 utan minden nap ott volt az osszeroppanas eselye is, le lehetett elni - de ezt a tanulsagot mar nem a kblto vonta le, akinek fel nappal halala elott irt vegrendeleteben az alafras elotti sor l'gy szol: „Egyet­­lenegy krajcarral sem vagyok ado­­sa senkinek.“ A hagyatek: a magyar filozofi­­ai, a szerelmi es a tajleird kolte­­szet fordulata, es a hazafias kol­­teszet nehany kulcsdarabja - a magyar lira Adynal betetbzbdd valtozatai. BLESZKANYI FEDOR

Next

/
Thumbnails
Contents